[Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul óján / elveszett a hit, hogy az Oszmán Birodal =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR

László Baják laszlo.bajak at gmail.com
2020. Sze. 1., K, 21:55:50 CEST


Kedves Egon! Elvileg igazad van. A Drávánál biztosan meg lehetett volna
állítani a törököt, ha lett volna, felállt volna, odaért volna egy
megfelelő erejű hadsereg. Na ez nem volt meg és nem a magyar hadvezetés
mulasztása miatt. Ennyire volt képes egy feudális európai királyság. Tomori
megtette amit kis seregével megtehetett, próbálta rajtaütésekkel lassítani
a törököket. Szapolyai addig nem indulhatott el Erdélyből, amig biztossá
nem válik, hogy a török nem arra fog támadni. Amúgy igen
szerencsétlen dolog lett volna az ország minden haderejét kockáztatni
egyetlen csatában. Az a körülmény, hogy a csata után is maradt intakt
magyar haderő "segítette" Szulejmán döntését. hogy kiüríti a megszállt
területeket. Szulejmán nem tudta, hogy a maradék magyar haderő nem túl
erős. (Amúgy Szulejmán már Mohácsnál sem tudta, hogy végül is mekkora
győzelmet aratott.A csata már sötétedés után ért véget. )

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. aug. 31., H,
22:35):

> Kedves Trixi és Laci !
>
> Úgy tűnik  ismertetnem kell  a helyszínt és a kapcsolódó történetet.
>
> A 1526.-ban annyit esett az eső hogy a Karasica patak térsége teljesen
> elmocsarasodott és a törökök csak úgy tudtak ezen átkelni ha 200-300 méter
> hosszú hidakat vertek le.Tomori csapatai ekkor már folyamatosan harcban
> álltak a török előőrsökkel a csarkadzsikkal  és mikor visszavonultak az a
> Száva átkelőiről Baranyavár térségénél Tomori látta úgy és nem Én ,hogy itt
> meg tudják állítani a törököt.Tomori úgy gondolta elérhető távolságban
> nincs átkelő a térségben ahol a törökök megtudnák kerülni a védőket .
>
> Tomori eredetileg a Dráva átkelőjénél is megállíthatónak tartotta a
> törököket ezért II.Lajos Báthori és Sárkány bandériumait küldte Eszékhez a
> folyó védelmére a pápai zsoldosokkal és Tomori délvidéki csapataival
> együtt azonban itt hihetetlen dolog történt a bandériumok különböző
> kiváltságaikra hivatkozva a király nélkül nem indultak mag .Erre írtam azt
> hogy sem Tomorinak sem senkinek nem volt akkora tekintélye ekkor hogy
> kikülönített csapatokat előre küldjön.
>
> Nem Én írtam egy társas játékot arról hogy mit lehetett volna tenni hanem
> a való élet, és Tomori valamint más kortársak ítélték meg úgy a Dráva
> ,Száva, Karasica patak térségében meg lehetett volna állítani a törököket
> .Tomori aztán elesett híven teljesítette a kötelességét de nem ott ahol
> sikert érhetett volna el.
>
> A hadtestenként több lépcsőben átkelő törököket részenként meg lehetett
> volna verni ha sereg már a térségben van néhány héten múlott az egész ezt a
> kortársak mis tudták ez nem utólagos okoskodás.
>
> Például az eszéki átkelés után Tomori csapatai szétverték az elővédett
> képező akindzsiket és csarkadzsikat  ,a törökök visszavonultak és török
> hadtestek rendkívül nehézkesen megkezdték a félzárkózást .Tomori hírvivői
> el is érték a Király aki meglepődve hallotta a jó hírt ,de az esély  a
> győzelemre már elszállt.
>
> Még egy részlet  a Szultán Mohácsnál csak az ruméliai hadtestet ítélte
> harcra alkalmasnak  a szultáni hadtest és az anatoliai hadtest annyira
> kikészült az átkeléseknél.Aztán sajnos Mohácsnál a Szultán és az anatóliai
> hadtest még is utolérte a ruméliait.Ez mutatja hogy a magyar sereg hatalmas
> esélyt hagyott ki azzal hogy nem ért le az átkelőkehőz időben ez tény Laci
> és nem egy társas játék .
>
> Ráadásul Trixi képtelenségnek tartja ugyan  a déli országrész feladását
> holott II. Lajos augusztus 22. pont ezt javasolta (csak a parancsnokai ezt
> leszavazták ) mikor Frangepán és Szapolyai hírvivői beérkeztek a táborba és
> jelezték hogy erőltetett menetben vannak és a király semmi áron ne
> vállaljon csatát nélkülük.Ekkor azonban  Szapolyai még Szegednél járt
> Mohácstól 130 kilométerre a Szultán viszont ekkor kelt át Eszéknél ez csak
> 50 Km.re van Mohácstól.De Szapolyai sokkal gyorsabban haladt mint a Szultán
> a törökök napi 13 kilométert tudtak megtenni de ez az átkeléseknél nem volt
> tartható.
>
> Teljesen hiányzott a seregből egy tekintélyes hadvezér Tomorit csak
> augusztus 19 .n nevezték ki akkor is Szapolyai Györggyel együtt .Tomori
> tapasztalata és képességei megvoltak ehhez de a tekintélye nem ,ha előbb
> nevezik ki és van tekintélye ,akkor még egyszer leírom a legkésőbb a
> Karasica pataknál megállítja törököket , de a bandériumok még a királynak
> sem engedelmeskedtek ha nem volt személyesen jelen.
>
> Üdv . Egon
>
>
> 2020.08.31. 18:58 keltezéssel, László Baják írta:
>
> "hogyan kellett volna megnyerni a mohácsi csatát  című társasjáték" Nagyon
> tetszik, találó megjegyzés.
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug.
> 31., H, 18:14):
>
>> Kedves Mind!
>> Azon túlmenően, hogy a "mi lett volna, ha" kérdésnek nincs sok értelme,
>> az egész Mohács kérdésben érdemes szem előtt tartani, hogy a forrásaink
>> többsége, az elbeszélő forrásoknak pedig mindegyike néhány évvel a csata
>> után, a polgárháború közepén keletkezett. Eddigre már rendesen elindult a
>> felelős/bűnbak keresés, hiszen az ország egyre rosszabb helyzetbe került.
>> Nem, az oszmán sereg akkor és ott nem volt megállítható. Pontosan tudjuk,
>> hogy a hadi tanácsban a csata helyszíne komoly vita tárgya volt, de tudni
>> kell, hogy a Dél-Dunántúl az ország legsűrűbben lakott területe volt, és
>> ezt kellett volna feláldozni az ott lakó emberekkel együtt (az evakuálás
>> megoldhatatlan feladat lett volna, sok százezer emberről beszélünk). A
>> felperzselt föld taktikája egy ilyen területen kivitelezhetetlen. Vajon ki
>> vállalná ma annak ódiumát eg háborús helyzetben, hogy mondjuk Budapestet
>> odadobja kiürített élelmiszerraktárakkal és lezárt ivóvízhálózattal? Mert
>> kb. erről lett volna szó.
>> Az esős időjárás a sereg gyülekezését is akadályozta, 1526-ban az aratás
>> is később kezdődött, ráadásul a megelőző években is közepes vagy annál
>> rosszabb termés volt, vagyis nem voltak tartalékok. Frangepán Kristóf
>> valóban késve érkezett, de az övé volt az egyetlen jelentősebb egység (kb.
>> 5000 ember), a többi későn érkező, főleg külföldi csapat nem jelentett
>> komoly erőt. Szapolyai meggyőződésem szerint azt tette, amit tennie
>> kellett: megóvott egy viszonylag nagy seregrészt, hogy az ország ne
>> maradjon teljesen véderő nélkül. Aki az 1526-os év első felének okleveles
>> forrásait olvasgatja, az pontosan érzékelheti, hogy mekkora volt a
>> feszültség. Nem a tekintélyen múlt (Tomorinak megvolt), és nem is a
>> képzetlenségen vagy ötlettelenségen (az ott összegyűlt főurak mindegyikének
>> bőven volt katonai tapasztalata, és az országot is ismerték). 500 év után
>> egymás, önmagunk vagy az akkori szereplők ostorozása és a "hogyan kellett
>> volna megnyerni a mohácsi csatát" című társasjáték helyett talán hasznosabb
>> volna tárgyilagosabban, kevesebb érzelmi töltettel viszonyulni a
>> történethez.
>> Szép napot!
>> Trixi
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>> Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. aug.
>> 31., H, 17:03):
>>
>>> Kedves Trixi, Mőci, Egon, Laci többiek!
>>>
>>> Teljesen igazad van:
>>>
>>> 1. akkor és ott időt kellett volna nyerni.
>>> A török egy terjeszkedő birodalom volt, a rodoszi lovagok, Egyiptom
>>> (Mátyás követet küldött Egyiptomba, kisebb vazallus és független államok,
>>> törzsek mind-mind sorra kerültek, ahogy az akkor megszilárduló Perzsa
>>> Birodalom (velük kétszáz év folyamatos háborúzás volt), sorra kerültünk
>>> volna, de lehetett volna időt nyerni :
>>>
>>>    - katonai felkészülés
>>>    - a király tekintélyének megszilárdítása
>>>    - fiúörökös nemzése
>>>
>>> 2. egy folyón átkelő sereg a legsebezhetőbb. Még ha a folyó egy kiáradt
>>> patak csak, akkor is egy komoly akadály.
>>> Miért nem vonult vissza Tomori - akár a Csele mögé. Hogy hagyhatta saját
>>> maga mögött?
>>> Miért nem alkalmazta a felégetett föld taktikáját? Mátyás csinálta...nem
>>> kellett volna messze menni a stratégiáért
>>>
>>> 3. még a csata után is sorra érkeztek segédcsapatok Magyarországra.
>>> Várni kellett volna. Sem az erdélyi vajda, sem a horvát bán szervezett és
>>> gyakorlott serege nem volt ott.
>>> Nem is kellett volna csatlakozniuk, elég lett volna a csata idején
>>> megérkezni (ennek a mestere volt Napoleon), de a kenyérmezei győzelem is
>>> ennek a szép példája (Bonfini szerint Báthori István úgy vállalt csatát,
>>> hogy tudta, hogy Kinizsi meg fog érkezni a csata közben, és hátba támadja a
>>> törököket - van aki kétségbe vonja B. leírását, tudom)
>>>
>>> 4.
>>>
>>> *"Szegény ugyan az ország, de roppant az egyesek gazdagsága; ezek
>>> azonban csak egy aranyat sem áldoznának a haza oltárára"*
>>>
>>> Francesco Massaro velencei követi jelentése
>>>
>>>
>>>
>>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>>>
>>>
>>>
>>> Kedves Lista !
>>>
>>> Még három megjegyzés Mohácshoz :
>>>
>>> 1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és
>>> kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz
>>> békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi gyakorlat volt
>>> akkor ha a kormányzat nem tudott dönteni az ügyben )
>>>
>>> 2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál vagy a
>>> Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori ezt nagyon jól
>>> felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a térségben .Ha királynak lett
>>> volna tekintélye és sereg tartja az előírt gyülekezési időpontot akkor egy
>>> kb. 15 000 -17 000 fős sereg végleg megállította volna a törököket a
>>> Karasica pataknál .A törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági
>>> területen haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a
>>> parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges területen
>>> kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha magyar sereg elvágja
>>> törököket a dunai flottától élelmezési krach állt volna be.Ezért kellett a
>>> törököknek minden áron a mohácsi kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár
>>> stratégiailag jó volt de taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi
>>> élelem és lótáp (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát
>>> .Harcmenetben mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a
>>> lovak számára a szükséges kalória mennyiséget.
>>>
>>> 3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai segéd
>>> erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a törököké de 2.5
>>> szeres túlerővel szemben csak egy szűk  területen győzhettek volna .Így
>>> hiába állította ki II. Lajos Európa legerősebb haderejét ekkora sereget még
>>> Mátyás király is csak nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már
>>> reménytelen volt a helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
>>>
>>> Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt nem
>>> tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére hirdetett
>>> gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak elég tekintélyt
>>> biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi katasztrófáról .
>>>
>>> Üdv. Egon
>>> 2020.08.30. 16:38 keltezéssel, reinisch at t-online.hu írta:
>>>
>>> Burgio
>>> Üdv. Egon
>>>
>>> A Huawei mobilomról küldve
>>>
>>>
>>> -------- Eredeti üzenet --------
>>> Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
>>> =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
>>> =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
>>> Feladó: Sziklay Levente
>>> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> Másolatot kap:
>>>
>>>
>>>
>>> *"Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
>>> ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát erre az áldozatra
>>> elszánná. "*
>>>
>>> *Ki mondta?*
>>>
>>> "Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>>>
>>> Kedvesek!
>>> Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak
>>> helyesbíteni:
>>> II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert
>>> evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges
>>> fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának
>>> idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel
>>> szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre
>>> világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is
>>> úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy
>>> törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
>>> öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak
>>> törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori
>>> Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki
>>> komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére
>>> kerüljön a Szent Korona.
>>> Jó hétvégét!
>>> Trixi
>>>
>>>
>>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>>> a vírusoktól. www.avast.com
>>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>>
>>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30.,
>>> V, 13:58):
>>>
>>>>
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> *Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba*
>>>>
>>>> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>>>> Trombitás Kristóf                                                /
>>>> 2020. 08. 30.
>>>> A magyar történelemben *az egyik legeklatánsabb példa a kulturális
>>>> marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban
>>>> a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával
>>>> folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.*
>>>> *Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa
>>>> legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy
>>>> 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél
>>>> nagyobb sereget felvonultatni*, Mohácson pedig a teljesség igénye
>>>> nélkül *magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh,
>>>> lengyel, horvát és szerb katona is*. [1]
>>>> *A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt
>>>> képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább
>>>> háromszoros túlerővel érkezett.*
>>>> II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely
>>>> Bertalan festménye)
>>>> Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett
>>>> volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a
>>>> törökök pedig erősebben tértek volna vissza. *A helyzetből az egyetlen
>>>> reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar
>>>> korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.*
>>>> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell
>>>> cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>>>> Gondoljunk csak arra, hogy *a Jagelló-korszak idején – amelyről
>>>> szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden
>>>> volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső
>>>> ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes
>>>> trónutódlását. *(Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
>>>> teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi
>>>> fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de
>>>> találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
>>>> Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt
>>>> lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy
>>>> német-cseh-magyar államszövetség. [2]
>>>>
>>>> Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy *Szulejmán minden ereje**
>>>> ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.*
>>>>
>>>> Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de *a
>>>> törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak
>>>> az országból. Elég sajátos győzelem.** És bár a későbbiekben sikerült
>>>> elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő
>>>> részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom.* [3]
>>>> *Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is
>>>> hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához.* *Az, hogy ez nem történt
>>>> meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
>>>> legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a
>>>> törökök egyszer sem tudtak.*
>>>> [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>>>
>>>> [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700
>>>>
>>>> [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>>
>>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>>> a vírusoktól. www.avast.com
>>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>>
>>> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>>>
>>>
>>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>> Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>>>                   Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://
>>> vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>>>
>>>  Trombitás Kristóf                                                / 2020. 08. 30.
>>>
>>>
>>> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>>
>>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>> _______________________________________________ Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>     Kedves Lista !
>>>     Még három megjegyzés Mohácshoz :
>>>     1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és
>>>       kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz
>>>       békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi
>>>       gyakorlat volt akkor ha a kormányzat nem tudott dönteni az ügyben
>>>       )
>>>
>>>     2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál
>>>       vagy a Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori
>>>       ezt nagyon jól felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a
>>>       térségben .Ha királynak lett volna tekintélye és sereg tartja az
>>>       előírt gyülekezési időpontot akkor egy kb. 15 000 -17 000 fős
>>>       sereg végleg megállította volna a törököket a Karasica pataknál .A
>>>       törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági területen
>>>       haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a
>>>       parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges
>>>       területen kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha
>>>       magyar sereg elvágja törököket a dunai flottától élelmezési krach
>>>       állt volna be.Ezért kellett a törököknek minden áron a mohácsi
>>>       kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár stratégiailag jó volt de
>>>       taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi élelem és lótáp
>>>       (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát .Harcmenetben
>>>       mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a lovak
>>>       számára a szükséges kalória mennyiséget.
>>>
>>>     3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai
>>>       segéd erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a
>>>       törököké de 2.5 szeres túlerővel szemben csak egy szűk  területen
>>>       győzhettek volna .Így hiába állította ki II. Lajos Európa
>>>       legerősebb haderejét ekkora sereget még Mátyás király is csak
>>>       nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már reménytelen volt a
>>>       helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
>>>     Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt
>>>       nem tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére
>>>       hirdetett gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak
>>>       elég tekintélyt biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi
>>>       katasztrófáról .
>>>
>>>     Üdv. Egon
>>>
>>>     2020.08.30. 16:38 keltezéssel,
>>>       reinisch at t-online.hu írta:
>>>
>>>
>>>
>>>       Burgio
>>>       Üdv. Egon
>>>
>>>       A Huawei mobilomról küldve
>>>
>>>
>>>         -------- Eredeti üzenet --------
>>>         Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
>>>
>>> =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
>>>         =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
>>>         Feladó: Sziklay Levente
>>>           Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>           Másolatot kap:
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>               "Ha Magyarországot a
>>>                     veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
>>>                     ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát
>>>                     erre az áldozatra elszánná. "
>>>
>>>               Ki mondta?
>>>
>>>                 "Romhányi Beatrix"  írta:
>>>
>>>                   Kedvesek!
>>>                     Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot
>>>                       szeretnék csak helyesbíteni:
>>>                     II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia
>>>                       utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes
>>>                       házasságból született egészséges fiúgyermekként az
>>>                       ő útja egyenes volt a trónig, csak a
>>>                       kiskorúságának idejére kellett megfelelő
>>>                       régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben
>>>                       nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés
>>>                       erre az esetre világos rendelkezést
>>>                       tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált
>>>                       is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy
>>>                       abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli
>>>                       halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
>>>                       öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve
>>>                       előfordult fattyak törvényesítése és
>>>                       utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a
>>>                       középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez
>>>                       kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan
>>>                       elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű
>>>                       uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.
>>>                     Jó hétvégét!
>>>                     Trixi
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>                           Mentes
>>>                             a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>                     Emoke Greschik
>>>                       greschem at gmail.com>
>>>                       ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>                         Mohácson a
>>>                             korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba
>>>
>>> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>>>                         Trombitás Kristóf
>>>                                                 / 2020. 08. 30.
>>>                         A magyar történelemben az egyik
>>>                               legeklatánsabb példa a kulturális
>>>                               marxizmussal való fertőzöttségre az,
>>>                             ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a
>>>                             vereség okait elemezve rendszeresen felmerül
>>>                             az elit saját magával folytatott küzdelme, a
>>>                             csatavesztésre adott ultima ratióként.
>>>                         Az
>>>                               igazság ezzel szemben
>>>                             az, hogy Mohácson a korabeli Európa
>>>                             legnagyobb keresztény hadserege sorakozott
>>>                             fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben
>>>                             Páviában sem a francia király, sem V. Károly
>>>                             nem tudott ennél nagyobb sereget
>>>                             felvonultatni, Mohácson pedig a
>>>                         teljesség igénye nélkül magyarokon
>>>                             kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh,
>>>                             lengyel, horvát és szerb katona is.
>>>                         [1]
>>>                         A Magyar
>>>                               Királyság eljutott
>>>                             teljesítőképessége határára. Ennyire volt
>>>                             képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád
>>>                               pedig így is kétszeres, de inkább
>>>                               háromszoros túlerővel érkezett.
>>>                         II. Lajos király holttestét megtalálják a
>>>                         mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)
>>>                         Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására
>>>                         és értelme sem lett volna. A királyság ennél
>>>                         csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani,
>>>                         a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A
>>>                             helyzetből az egyetlen reális menekülés az
>>>                             lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a
>>>                             magyar korona, mert erőforrásaik
>>>                             összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.
>>>                         Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés,
>>>                         hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert
>>>                         kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>>>                         Gondoljunk csak arra, hogy a
>>>                             Jagelló-korszak idején – amelyről szintén
>>>                               óriási hazugságok terjednek a
>>>                             történelemoktatásban, pedig minden volt,
>>>                             csak erjedés nem –, amely olyan sikeres
>>>                             volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt,
>>>                             Ulászló betegen el tudta még intézni fia
>>>                             zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel
>>>                         szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
>>>                         teljében sem sikerült biztosítania Corvin János
>>>                         elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt.
>>>                         A korabeli Európában – ha nem is nagy számban –
>>>                         de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
>>>                         Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán
>>>                         meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy
>>>                         korabeli monarchiaként
>>>                           megszilárduljon egy német-cseh-magyar
>>>                           államszövetség. [2]
>>>
>>>
>>>                         Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán
>>>                             minden ereje ellenére
>>>                             sem szűnt meg a magyar
>>>                               államiság.
>>>
>>>                         Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy
>>>                         egyszerre kettőt is –, de a törökök
>>>                             nem tudták megtartani Budát
>>>                             és a Szerémség kivételével kivonultak az
>>>                             országból. Elég sajátos győzelem. És
>>>                             bár a későbbiekben sikerült elfoglalni
>>>                             tartósan Budát is, de még az elvileg
>>>                             hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd
>>>                             Szigetvárt – volt nyugalom. [3]
>>>                         Történelmileg
>>>                             minden lehetőség megvolt rá, hogy
>>>                             Magyarország is hasonlóvá válik Albániához
>>>                             vagy Szerbiához. Az, hogy
>>>                             ez nem történt meg, csak annak volt
>>>                             köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
>>>                             legsúlyosabb időkben sem omlott
>>>                               össze, és ezért teljes
>>>                               sikert aratni a törökök egyszer sem
>>>                               tudtak.
>>>                         [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>>
>>>                         [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg
>>>                         monarchy 1550-1700
>>>
>>>                         [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi
>>>                         vész után
>>>                       _______________________________________________
>>>                       Grem mailing list
>>>                       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>                           Mentes
>>>                             a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>>>
>>>
>>>                   Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>> Emoke Greschik greschem at gmail.com
>>> > ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>>>
>>>                   Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://
>>> vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>>>
>>>  Trombitás Kristóf                                                / 2020. 08. 30.
>>>
>>>
>>> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>>>                   _______________________________________________
>>>                   Grem mailing list
>>>                   Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>                   http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>>
>>>                   Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>>
>>>                   _______________________________________________
>>>                   Grem mailing list
>>>                   Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>                   http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>       _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200901/61f1782e/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról