[Grem] Kell-e félnünk az iszlámtól?

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2020. Okt. 1., Cs, 15:14:31 CEST 

Kedves Levente (Sziklay L.)!

Én továbbra is Boulad atya véleményében bízom a beengedhető muzulmánok
számával kapcsolatban. Becsüljül a becsülendő muzulmánnokat kellő
távolságból. Jobb félni, mint megijedni.

Szeretettel,
Emőke


<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

On Thu, Oct 1, 2020 at 8:57 AM Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> wrote:

> Kedves Levente, lista!
>
> Cottini atya nagyon pontosan látja a helyzetet, ismeri a iszlámot - a
> veszélyeket is és a lehetőségeket ennek kivédésére. Ehhez az első lépés a
> tények felmérése. Ezt sok minden akadályozza, különösen a fekete-fehér
> látásmód.
>
>    - Akár a tények eltagadása - ami most jellemzi a nyugati kultúrkört -
>    aki negatív, de valós tényt mond bevándorlásról, más vallásokról, arra
>    nagyon könnyen rákerült a szélsőjobb, neonáci jelző  (nem tartozik ide, de
>    ált. a kereszténységet kiveszik ebből a körből). Szerencsére ez a divat
>    múlóban van - egy kicsit.
>    - DE ugyanígy akadályozza a félelmek kivetítése és felturbózása is -
>    ami egy pszichológiailag teljesen érthető ellenreakció az előző attitűdre.
>    - Nyilvánvalóan média, kattintásvadászok, politikusok kihasználják
>    ezket és igyekszenek ezeknek az alapvető félelmekre építeni.
>
>
> Levente Vihar <lvihar at gmail.com> írta:
>
> Kedves Listások,
> egy forrás:
> https://parbeszedhaza.hu/blog/kelle-felnunk-az-iszlamtol-
> Részemről - NC.
> ÜdvözletteL.
>
> **********************
>
> Kell-e félnünk az iszlámtól?
>
> <https://parbeszedhaza.hu/common/uploads/migrated/images/front_page_image/borito_1.jpg>
>
> Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől, természeti
> katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s keresztényként
> használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem valami jó forrása? A
> Szív júniusi száma, amely *A félelemben erő rejlik* alcímet viseli, ennek
> ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az Arab és Iszlám Tudományok
> Pápai Intézetének elnökével készített interjúból idézünk, amely az iszlám
> vallás természetét igyekszik megközelíteni.
>
> *Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől, természeti
> katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s keresztényként
> használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem valami jó forrása? A
> Szív júniusi száma, amely A félelemben erő rejlik alcímet viseli, ennek
> ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az Arab és Iszlám Tudományok
> Pápai Intézetének elnökével készített interjúból idézünk, amely az iszlám
> vallás természetét igyekszik megközelíteni.*
>
> /…/
>
> *Az arab kultúra és az iszlám vallás magukban hordozzák az erőszak
> csíráit? A népek térítésekor az erőszak is eszköz lehet?*
>
> Itt nagyon fontos elkülöníteni a kultúrát a vallástól. Az arab kultúrában
> élő muzulmánok ugyanis csupán az egyötödét teszik ki a világban élő
> muzulmán közösségnek. Természetesen az iszlámot alapító könyvekben
> találhatunk utalásokat az erőszakra – mint ahogyan a Bibliában is léteznek
> erre utaló részek – de a jóság, a béke és az irgalmasság is nyomon
> követhető. Ha pedig a vallás erőszakos megnyilvánulásaira gondolunk, akkor
> azt hiszem, hogy egyetlen vallás sem mondhatja magát ártatlannak.
>
> Azt azonban mindenképpen el kell ismernünk, hogy egy erőszakos vonal
> valóban jelen van az iszlám vallásban már a kezdetek, azaz az alapítása
> óta. A valódi probléma azonban nem is ebben keresendő, hanem a szövegek
> hermeneutikájának egyéni, szabad értelmezésében. Azt is nagyon fontos
> pontosítani, hogy a szunnita iszlám ágának (amelyhez a világ muzulmánjainak
> 90%-a tartozik) nincs mindenki által elismert tekintélyes vezetője. Más
> szavakkal: az iszlám fundamentalisták muzulmán vallásúak, nem csupán azért,
> mert annak vallják magukat, hanem azért is, mert valós „ortodox” bázisokra
> támaszkodnak – mindezek ellenére azonban nem azonosíthatjuk őket a muzulmán
> közösséggel.
>
>
>
> *Ön**szerint fontos elkülöníteni a muzulmán vallást a
> fundamentalizmustól?*
>
> A vallási fundamentalizmus egy olyan jelenség, amely nem csupán az
> iszlámban, hanem minden nagy vallásban fellelhető, de nem minden esetben
> hordozza az erőszak jegyeit. Az új-fundamentaliznus formái, amelyek az
> erőszakra és a terrorra épülnek, a globalizáció időszakában alakultak ki és
> terjedtek el a világ különböző pontjain, azzal a lehetetlen elképzeléssel,
> hogy megőrizzék identitásuk, a vallási irodalom szelektív értelmezésén
> keresztül. A fundamentalizmus mindenképpen egy válságállapot mutatója,
> amely annak kifejeződése, hogy egy csoport képtelen a változó kornak
> megfelelően újragondolni és megélni saját vallását.
>
> A legkomolyabb fenyegető veszélyt én abban látom, hogy mind a muzulmán,
> mind a nyugati média úgy mutatja a wahhabiták, szalafiták és Muszlim
> Testvériség csoportosulásait, mint az igazi iszlám vallást. Fontos azonban
> tudnunk, hogy ezek az ágak csupán szekták – amelyek az iszlámot használják
> szélsőséges nézeteik terjesztésére.
>
> A kialakult helyzetért elsősorban az Öböl-térség országait terheli a
> felelősség, akik gazdasági hatalmukat ezen radikális iszlám csoportok
> terjesztésére használták.
>
>
>
> *Honnan származik és hogyan fejlődött az iszlám radikalizmus?*
>
> Nem tagadhatjuk, hogy egy szélsőséges és az erőszakra támaszkodó vallási
> irányzat már a kezdetektől jelen van az iszlámban. A jelenlegi szélsőségek
> erre az antik vonalra épülnek, amelyek a 18. században Szaud-Arábiában
> jöttek létre, *wahhabiyya* néven lettek ismertek, a 19. század folyamán
> tovább fejlődtek, míg meg nem érlelődtek a jelenlegi szintre. Végül pedig
> társadalmi, politikai mozgalmakkal vegyültek, gyarmatosításellenes és
> nyugatellenes érzelmekkel telítődtek. A muzulmán új-fundamentalizmus
> robbanásszerű elterjedése szorosan összefügg a modernizmus érkezésével,
> amely arra kényszerített és kényszerít a mai napig minden nagy vallást,
> hogy kutassa gyökereit, és mélységében vizsgálja meg önmagát. A muzulmán
> fundamentalisták egy modern iszlám járható útját keresik, amelyben a
> társadalmi és politikai aspektusok nem távolodnak el a vallástól. Az
> erőszakos szektásodó csoportosulások csupán hamis reformtörekvések, amelyek
> elsősorban a muzulmán hívő közösséget támadják, és azzal vádolják őket,
> hogy nem elég hűségesek a Korán és Sunna alapító iratokhoz.
>
>
>
> /…/
>
> *Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek az idegen népeknek az európai
> kultúrára?*
>
> Először is el kell fogadnunk azt a tényt, hogy Európa egy pár évtized
> múlva nem lesz már az, ami ma. A napjainkban végbemenő tömeges bevándorlás
> lényegesen megváltoztatja az országok társadalmi összetételét és
> kultúráját. A bizonytalanságok és az elveszettség korában élünk, amelyre
> nem vagyunk felkészülve, és amelyet nehezen kezelünk. Európa egy szép és
> gazdag kontinens, de ugyanakkor öreg és megcsömörlött, gyenge és törékeny
> az európai közösségek felépítése, nemzeti egoizmusok és individualizmusok
> áldozata, ahol komoly válságban vannak a mindenki által elfogadott értékek.
> Azt hiszem, hogy ez ideális környezet lehet fiatal és tettre kész energiák
> számára, akik segíthetnek kilábalni ebből a megragadt helyzetből. Ez a
> megrázkódtatás hasznára lehet Európának, hogy újra öntudatára ébredjen.
> Fontos, hogy felfedezze az évszázadokon keresztül érlelt értékeit, az
> európai kultúrát és alapvetően keresztény gyökereit, amely az emberi jogok
> alapját képezik. Felmerül azonban a kérdés, hogy képes lesz-e befogadni és
> integrálni – gettósítás és elsöprés nélkül – az idegen kultúrákat és a más
> vallásokat, amelyek lényegesen másképp gondolkodnak az emberről és a
> társadalomról. Ez olyan összetett kérdés, amelyre magam sem szívesen
> válaszolnék. Mint keresztény és mint pap azonban erősen bizakodom, abban a
> tudatban, hogy Európa már sikeresen átélt hasonló történelmi kihívásokat.
>
> *Borítókép forrása*
> <http://www.wallpaperfo.com/thumbnails/detail/20120428/children%20islam%20mosque%20prayer%20pray%20namaz%201600x1237%20wallpaper_www.wallpaperfo.com_21.jpg>
>
> Kedves Listások,egy forrás:
> https://parbeszedhaza.hu/blog/kelle-felnunk-az-iszlamtol-Részemről
>  - NC.ÜdvözletteL.**********************
> Kell-e félnünk az iszlámtól?
>
>
>         Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől, természeti
> katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s keresztényként
> használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem valami jó forrása?
>  A Szív júniusi száma, amely A félelemben erő rejlik alcímet
> viseli, ennek ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az Arab és
> Iszlám Tudományok Pápai Intézetének elnökével készített interjúból
> idézünk, amely az iszlám vallás természetét igyekszik megközelíteni.
>
>         Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől,
> természeti katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s
> keresztényként használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem
> valami jó forrása? A Szív júniusi száma, amely A félelemben erő rejlik
>  alcímet viseli, ennek ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az
> Arab és Iszlám Tudományok Pápai Intézetének elnökével készített
> interjúból idézünk, amely az iszlám vallás természetét igyekszik
>
> megközelíteni./…/Az arab kultúra és az iszlám vallás magukban hordozzák az erőszak csíráit? A népek térítésekor az erőszak is eszköz lehet?Itt
>  nagyon fontos elkülöníteni a kultúrát a vallástól. Az arab kultúrában
> élő muzulmánok ugyanis csupán az egyötödét teszik ki a világban élő
> muzulmán közösségnek. Természetesen az iszlámot alapító könyvekben
> találhatunk utalásokat az erőszakra – mint ahogyan a Bibliában is
> léteznek erre utaló részek – de a jóság, a béke és az irgalmasság is
> nyomon követhető. Ha pedig a vallás erőszakos megnyilvánulásaira
> gondolunk, akkor azt hiszem, hogy egyetlen vallás sem mondhatja magát
> ártatlannak.Azt azonban mindenképpen el kell ismernünk, hogy egy
> erőszakos vonal valóban jelen van az iszlám vallásban már a kezdetek,
> azaz az alapítása óta. A valódi probléma azonban nem is ebben keresendő,
>  hanem a szövegek hermeneutikájának egyéni, szabad értelmezésében. Azt
> is nagyon fontos pontosítani, hogy a szunnita iszlám ágának (amelyhez a
> világ muzulmánjainak 90%-a tartozik) nincs mindenki által elismert
> tekintélyes vezetője. Más szavakkal: az iszlám fundamentalisták muzulmán
>  vallásúak, nem csupán azért, mert annak vallják magukat, hanem azért
> is, mert valós „ortodox” bázisokra támaszkodnak – mindezek ellenére
>
> azonban nem azonosíthatjuk őket a muzulmán közösséggel. Önszerint fontos elkülöníteni a muzulmán vallást a fundamentalizmustól?A
>  vallási fundamentalizmus egy olyan jelenség, amely nem csupán az
> iszlámban, hanem minden nagy vallásban fellelhető, de nem minden esetben
>  hordozza az erőszak jegyeit. Az új-fundamentaliznus formái, amelyek az
> erőszakra és a terrorra épülnek, a globalizáció időszakában alakultak ki
>  és terjedtek el a világ különböző pontjain, azzal a lehetetlen
> elképzeléssel, hogy megőrizzék identitásuk, a vallási irodalom szelektív
>  értelmezésén keresztül. A fundamentalizmus mindenképpen egy
> válságállapot mutatója, amely annak kifejeződése, hogy egy csoport
> képtelen a változó kornak megfelelően újragondolni és megélni saját
> vallását.A legkomolyabb fenyegető veszélyt én abban látom, hogy
> mind a muzulmán, mind a nyugati média úgy mutatja a wahhabiták,
> szalafiták és Muszlim Testvériség csoportosulásait, mint az igazi iszlám
>  vallást. Fontos azonban tudnunk, hogy ezek az ágak csupán szekták –
> amelyek az iszlámot használják szélsőséges nézeteik terjesztésére.A
>  kialakult helyzetért elsősorban az Öböl-térség országait terheli a
> felelősség, akik gazdasági hatalmukat ezen radikális iszlám csoportok
>
> terjesztésére használták. Honnan származik és hogyan fejlődött az iszlám radikalizmus?Nem
>  tagadhatjuk, hogy egy szélsőséges és az erőszakra támaszkodó vallási
> irányzat már a kezdetektől jelen van az iszlámban. A jelenlegi
> szélsőségek erre az antik vonalra épülnek, amelyek a 18. században
> Szaud-Arábiában jöttek létre, wahhabiyya néven lettek ismertek,
>  a 19. század folyamán tovább fejlődtek, míg meg nem érlelődtek a
> jelenlegi szintre. Végül pedig társadalmi, politikai mozgalmakkal
> vegyültek, gyarmatosításellenes és nyugatellenes érzelmekkel telítődtek.
>  A muzulmán új-fundamentalizmus robbanásszerű elterjedése szorosan
> összefügg a modernizmus érkezésével, amely arra kényszerített és
> kényszerít a mai napig minden nagy vallást, hogy kutassa gyökereit, és
> mélységében vizsgálja meg önmagát. A muzulmán fundamentalisták egy
> modern iszlám járható útját keresik, amelyben a társadalmi és politikai
> aspektusok nem távolodnak el a vallástól. Az erőszakos szektásodó
> csoportosulások csupán hamis reformtörekvések, amelyek elsősorban a
> muzulmán hívő közösséget támadják, és azzal vádolják őket, hogy nem elég
>
>  hűségesek a Korán és Sunna alapító iratokhoz. /…/Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek az idegen népeknek az európai kultúrára?Először
>  is el kell fogadnunk azt a tényt, hogy Európa egy pár évtized múlva nem
>  lesz már az, ami ma. A napjainkban végbemenő tömeges bevándorlás
> lényegesen megváltoztatja az országok társadalmi összetételét és
> kultúráját. A bizonytalanságok és az elveszettség korában élünk, amelyre
>  nem vagyunk felkészülve, és amelyet nehezen kezelünk. Európa egy szép
> és gazdag kontinens, de ugyanakkor öreg és megcsömörlött, gyenge és
> törékeny az európai közösségek felépítése, nemzeti egoizmusok és
> individualizmusok áldozata, ahol komoly válságban vannak a mindenki
> által elfogadott értékek. Azt hiszem, hogy ez ideális környezet lehet
> fiatal és tettre kész energiák számára, akik segíthetnek kilábalni ebből
>  a megragadt helyzetből. Ez a megrázkódtatás hasznára lehet Európának,
> hogy újra öntudatára ébredjen. Fontos, hogy felfedezze az évszázadokon
> keresztül érlelt értékeit, az európai kultúrát és alapvetően keresztény
> gyökereit, amely az emberi jogok alapját képezik. Felmerül azonban a
> kérdés, hogy képes lesz-e befogadni és integrálni – gettósítás és
> elsöprés nélkül – az idegen kultúrákat és a más vallásokat, amelyek
> lényegesen másképp gondolkodnak az emberről és a társadalomról. Ez olyan
>  összetett kérdés, amelyre magam sem szívesen válaszolnék. Mint
> keresztény és mint pap azonban erősen bizakodom, abban a tudatban, hogy
> Európa már sikeresen átélt hasonló történelmi kihívásokat.Borítókép forrása
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201001/81b0bc86/attachment.html>

További információk a(z) Grem levelezőlistáról