[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában, módszerek a járványok visszaszorítására, stb.

2020. Nov. 14., Szo, 20:57:39 CET

Kedves Egon! Nem azt vontam kétségbe, hogy háziállatok járványos
fertőzéseket közvetíthetnek emberek felé. Azt állítom, hogy az állattartás
egy idő után önmagában már nem okoz járványt, mivel mivel az állatok által
hordozott kórokozók ellen rezisztencia alakul ki. A járványhoz még
általában szükség van vagy nagyobb népességmozgásra, vagy nagyobb
állatvándolásra is. (a maláriát egyébként szúnyogok, a pestist bolhák
terjesztik stb.) A háziállat tartás tehát csak akkor okozhat járványt, ha
újabb virus vagy baktérium mutációkat hurcolnak be a közösségbe. Modern
kori példák alapján a folyton mutálódó influenza járványokat D-K ázsia
felől hurcolják be. (a madárinfluenzát pl. vándormadarak) Gyakorlatilag
minden nagyobb európai járvány behurcolás miatt alakult ki(!)
(kereskedelem, hódító hadjáratok) Amerikában a kisszámú hódító érintkezése
a magaskultúrákkal (inka, azték) viszonylag csekély volt, és a hódítók
közül még kevesebben tértek vissza Európába. Ezek a magaskultúrák jórészt
magashegyi kultúrák voltak, ami nem kedvez a járványos megbetegedések
terjedésének. Ezek az összetett társadalmak villámgyorsan szétestek kis
közösségekké, ami szintén nem kedvez a járványoknak.Az indián kultúrák már
túl voltak a bevándorlás, hódítás és behurcolás fázisán, rezisztensek
lettek a virusok, baktériumok ellen, és ennek következtében ezek a
kórokozók le is gyengültek.(Az is lehet, hogy eleve kis számú hódítóval
számolhatunk, amely nem hozott komoly vírosokat az itteni népek közé,
hiszen a kis létszám nem kedvez a járványoknak.Az elit utóbb elkülönült a
meghódítottaktól azaz ő sem fertőződött a néptől, vagy ha mégis úgy
nyomtalanul el is tűnt, azaz új dinasztia alakult.) Európában viszont ez az
időszak az árutermelés, a kezdődő népességrobbanás, kereskedelem, illetve a
középkor válsága nyomán kirobbanó egyre kiterjedtebb háborúk időszaka, ami
kedvezett a kórokozók mutálódásának és terjedésének. Egy merev statikus
indián társadalom, (ahol a fertőző betegségek már tudtak nagyobb
járványokat okozni) találkozott egy dinamikus és ezért virulens
kórokozókkal rendelkező európaival.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14.,
Szo, 20:00):

> Kedves Laci !
>
> Felsorolom az alapvető nyavalyákat és az eredetüket amelyeket a
> háziállatainktól kaptunk.
>
> Alapvető tény hogy ezek a betegségeknek van már emberre veszélyes
> mutálódott változata de az  állatokban még meg van  az eredeti.
>
> Kanyaró-------------- szarvasmarha ( pl. keleti marhavész ez a vírus ma is
> létezik de emberre jelenleg nem mutálódott)
>
> Tuberkulózis--------- szarvasmarha ,teve ez általában ma is fertőző képes
> emberre
>
> Himlő-----------------szarvasmarha
>
> Influenza-------------disznó,kacsa
>
> szamárköhögés --disznó,kutya
>
> Falcpiarum malária---madarak
>
> Ezek a vírusok és baktériumok sok ezer évvel ezelőtt mutálódtak emberre és
> azóta esetleg különváltak tehát a megmaradt emberi vagy állati változat már
> nem fertőz a másik félre.Termesztésen vadászat által elejtett állatok
> teteme is fertőzhet de itt nincs meg az hosszú együttéléséllel kialakuló
> mutálódási lehetőség ami a háziállatoknál lehetséges.Ezt mintha Te is pont
> leírtad volna az alábbi szövegben .
>
> Az avarok és magyarok már több ezer évvel a kezdeti át fertőzés után
> jelentek meg tehát volt alapvédettségük és nyilván ismertek néhány
> praktikát ezen fertőzések elkerülésére ,de a tüdőbaj ellen és az anthrax
> vagy a lovak által terjesztett tetanusz ellen  gondolom nem volt
> védettségük de ezek nagy járványt nem okoztak.
>
> Mind a tuberkulózis mind a szifilisz átalakult hosszú éveken át hordható
> betegségre nyilván a ez a betegség túlélési taktikája volt hiszen ha hamar
> meghal a fertőzött kisebb a tovább fertőzésre az esély.
>
> A spanyol kontra indián verzióban az is egy bizonyíték arra ,hogy nem volt
> az indiánoknak látványosan veszélyes járványuk hogy a spanyolok nem dőltek
> ágynak tömegesen legfeljebb olyan trópusi betegségekben amelyek ma is
> ismertek.És a spanyolok nem hoztak be Európába tömegjárványokat mikor oda
> vissza hajóztak Európa  és az újvilág között.
>
> Jenner egy (1796 ) angol orvos vette észre hogy a fejőlányok akiket
> valószínűleg megfertőzött az eredeti tehén himlő,ez nem volt vészes
> lefolyású, már immunisak a fekete (emberi himlővel szemben ). Ezután minden
> (manapság )létező etikai szabályt áthágva összevissza fertőzött egy pásztor
> fiút és így rájött arra hogy lehet valakit beoltani,immunissá tenni himlő
> ellen .Ez is mutatja a himlő eredeti szarvasmarhától származó változatát.
>
> Üdv. Egon
> 2020.11.14. 18:14 keltezéssel, László Baják írta:
>
> Kedves Egon! Honnét veszed, hogy az amerikai magaskultúrákban nem voltak
> járványok? Hogy nem tudunk róla? Persze, igen keveset tudunk ezeknek a
> kultúráknak a mindennnapi életéről. Ne volt idő megismerni őket. Az írásaik
> döntő többségét is megsemmisítették a spanyolok. A felfedezésük után egy
> pillanat alatt széthullottak ezek a társadalmak, illetve kiirtották őket az
> európai járványok. A maják társadalma már jóval az európaiak érkezése előtt
> széthullott. Netán valami járvány is közrejátszott ebben? Az, hogy az
> indiánok szervezete védtelen volt az európai kórokozókkal szemben az nem
> azt jelenti, hogy nekik nem volt sajátjuk, illetve nem alakítottak ki
> ellenük valamiféle rezisztenciát.  Az évszázadok évezredek óta együtt élő
> emberek és a háziállataik többé kevésbé védettek lettek az egymás
> vírusaitól, baktériumaitól. Ilyen esetben akkor következhetett be fertőzés,
> ha a kórokozó valamilyen okból mutálódott, vagy külső forrásból egy új
> változat került be a közösségbe. Más: az avarok, a honfoglaló magyarok
> nagyállattartók voltak mégsem tudunk körükben egyetlen járványról sem.
> Sajnos sok megalapozatlan elméletet írtak már le, egyébként nagy tudású
> emberek is. A Vácon talált múmiák vizsgálatának pl volt egy nagy tanulsága.
> A múmiákban nagy arányban mutatták ki a tuberkulózis baktériumát, ám az
> emberek túlnyomó többsége nem halt bele a fertőzésbe. Valamiféle
> védettséget ellenállóképességet szereztek.
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14.,
> Szo, 17:26):
>
>> Kedves Laci !
>>
>> Ezzel foglalkozó biológusok, virológusok között illetve az ezzel
>> foglalkozó szaktörténészek között ez ma már közhely .Amelyet a genetika
>> tudománya is igazolt nem én találtam ki .
>>
>>  Többek között Jared Diamond  "Háborúk Járványok technikák " című
>> könyvében részletesen kifejti ezt a folyamatot (11. fejezet A JÓSZÁG
>> VÉGZETES AJÁNDÉKA ) .A himlő a tüdőbaj és a influenza esetében teljesen
>> egyértelmű a helyzet.Természetesen létezhetnek kifejezetten emberi
>> betegségek is illetve az emberek természetesen megkaphatnak közvetlenül
>> vadállatoktól is betegségeket de  főleg a Dél-amerikai nagy civilizációk a
>> példák arra hogy a fejlett mezőgazdasággal de állat tartást nélkül nem
>> voltak náluk nagy  járványok hiába éltek sűrűn lakot településekben.
>>
>> A régészeti feltárások is azt bizonyítják hogy az állattartásra átállt
>> emberiség ebbe képletesen majdnem belehalt lecsökkent az életkor amíg a
>> népességénél nem jött létre némi védettség.
>>
>> Üdv. Egon
>>
>>
>> 2020.11.14. 16:46 keltezéssel, László Baják írta:
>>
>> Kedves Egon! Az elmélet a háziállatok és a járványok összefüggéséről
>> kicsit sántít. Egyáltalán nem szükségesek ugyanis háziállatok az állatról
>> emberre átterjedő kórokozókhoz. A fertőzések vadállatokról ugyanolyan
>> könnyen átterjedhetnek az emberekre. Az emberek ugyanis vadászták és
>> elfogyasztották a vadállatokat. Más állatok pedig hivatlanul éltek együtt
>> az emberekkel, pl különböző élősködők és rágcsálók. Afrikában a
>> háziállatokat szintén nem tartó vadászó, gyűjtögető őserdei bennszülöttek
>> jellemző fertőző gócai a legkülönbözőbb betegségeknek. Ezeket, pl ebola
>> persze sokáig nem ismerhettük meg mert miután kiirtotta a megfertőzött
>> kisközösséget a fertőzés az (emberek között) megszűnt, illetve a túlélőkben
>> védettség alakult ki. Majmokat denevéreket, rágcsálókat, stb gyanúsítanak a
>> vírushordozással. A latin-Amerikéban élő vámpír denevérek ugyancsak súlyos
>> fertőző betegségeket terjesztenek. stb
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14.,
>> Szo, 10:16):
>>
>>> Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán
>>> civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal  mint a legtöbb európai város
>>> ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM VOLTAK NAGY ÁLLATTARTÓK !
>>>
>>> Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot tartottak:Mexikóban
>>> pulykát az Andokban lámát/alpakkát és tengeri malacot a Trópusi övezetben
>>> pézsmarécét és egész Amerika szerte kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem
>>> tartották nagy tömegben és ezek az állatok sem terjesztettek járványos
>>> betegségeket.Így tehát hatalmas ember tömeget is élhetnek együtt járvány
>>> nélkül ha nincs köztük fertőző vírus és baktérium.
>>>
>>> Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt vért az acél
>>> kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben az egyébként százezres
>>> haderővel rendelkező azték birodalommal szemben hanem biológiai
>>> tömegpusztító fegyverként hozták magukkal a himlőt.Mexico 20 milliós
>>> indián lakossága egy 1618-s spanyol becslés szerint már csak 1,6 millió
>>> volt.
>>>
>>> Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai Egyesült
>>> Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált amelyek már
>>> temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük mert az eurázsiai vírusok
>>> és baktériumok már mint egy előőrs megelőzték a spanyolokat.
>>>
>>> Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is teljes
>>> járvány mentességet biztosított az indiánoknak  hiszen pl. a Mississippi
>>> völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000 létszámú falvak /városok is
>>> voltak még sem volt semmilyen fertőző betegségük az ott élőknek.Az indiánok
>>> Amerika szerte annyira járvány mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem
>>> alakult ki bennük az európaiak által hozott betegségekkel szemben.A spanyol
>>> vissza Európában nem is hoztak semmilyen fertőzést az egy vitatott
>>> szifiliszt kivéve .Azonban manapság már találtak ókori római szarkofágban
>>> szintaktikusan elváltozott csontozatú ember maradványait tehát a szifilisz
>>> is jel volt európában már régen.
>>>
>>> Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat Eurázsiában a
>>> háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először bevitték az himlőt a
>>> kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az amerikai kontinensre majd ezt
>>> követte a torokgyík a pestis mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a
>>> tüdővész.A tüdővészt pl. a tehén és a teve tejtől lehet megkapni ha valaki
>>> forralatlanul issza egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a mai
>>> napig  sok régióban.
>>>
>>> Üdv. Egon
>>> 2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László Baják írta:
>>>
>>> A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az emberiség egymástól
>>> elszigetelt kisközösségekben élt, addig nem volt esélye annak, hogy
>>> járványos mértékben terjedjenek a betegségek.
>>>
>>>
>>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>>> a vírusoktól. www.avast.com
>>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>>
>>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. nov. 13.,
>>> P, 20:18):
>>>
>>>> Kedves Lista !
>>>>
>>>> A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek az
>>>> emberiséggel.
>>>>
>>>> Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az állattartó
>>>> emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő emberiség sem volt túlzottan
>>>> átfertőzött járványokkal.
>>>>
>>>> Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra szálltak
>>>> Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen fertőző betegségük nem volt mert
>>>> a lámán és alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi állatuk.Amerikába későn
>>>> érkezett meg az ember a jégkorszakban  aki  az óceáni tengeri jégtakaró
>>>> határán ment át először ( a Bering szoroson később )  a mai Franciaország
>>>> térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat így például a lovat rövid időn
>>>> belül kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az ember vadászatára
>>>> .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a vadászati technológia
>>>> szempontjából felcseperedő emberrel az állatok megtanulták félni az embert
>>>> de erre Amerikában és Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában
>>>> maradtak befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
>>>> ,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb testűeket írjam le.
>>>>
>>>> Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az állattenyésztő
>>>> ember majdnem kipusztult az állatok okozta fertőzésektől de aztán
>>>> valamennyi védettséget felszedtek őseink.De az indiánok számára  a
>>>> tüdőbaj,a fekete himlő  de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is  halálos
>>>> veszélyt jelentett.A szifiliszt sem Amerikából hozták be a spanyolok mert
>>>> már az  ókori Rómában is jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség volt
>>>> (bármilyen hihetetlen is ez ma már ).
>>>>
>>>> A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán találkoztak
>>>> egy idő után elhagyták szállásukat  a saját szemetüket és nem tartottak
>>>> állatokat tehát nem alakulhatott ki járvány. Általában sokkal
>>>> egészségesebbek és sokkal jobban tápláltabbak voltak mint a magát agyon
>>>> robotoló egyoldalú táplálkozású letelepült ember.Aki még meg is kapott egy
>>>> csomó ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig éltek mint a
>>>> korai állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy veszélyes döntés volt !
>>>>
>>>> Bár ezt a legtöbben másképp  gondolják de ezt igazolják a kutatások.
>>>>
>>>> Üdv. Egon
>>>> 2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>>>
>>>> Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát
>>>>
>>>>
>>>> https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/
>>>>
>>>> *A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási emberveszteségeket okozott a
>>>> középkori Európában, de a fertőző betegség harmadik hullámát az újkor
>>>> derekán már sikerült megakadályozni*. A pestisről és a járványok
>>>> történetéről *beszélgettünk Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
>>>> Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának főmuzeológusával.*
>>>>
>>>> *– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit a
>>>> legelső pandémiáról?*
>>>>
>>>> – *Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett az
>>>> első, azt nem tudjuk*. A történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
>>>> tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni, hogy milyen betegségeket
>>>> takarhattak. Korábban összefoglaló neveket használtak a járványokra.*
>>>> A pestis szó *is *annyit jelent latinul, hogy fertőzés, csak később
>>>> lett a konkrét betegség megnevezése is.*
>>>>
>>>> A forrásokból *annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
>>>> TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az európai
>>>> népességet.*
>>>>
>>>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg>
>>>>
>>>> Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562, részlet
>>>> (Forrás: Wikipedia.hu)
>>>>
>>>>
>>>> *– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában? *
>>>> – *A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5. században jött
>>>> létre, Justinianus uralkodása alatt. A betegség végigsöpört Itálián, de
>>>> tovább nem jutott a kontinensen. *Ez viszont nem mondható el *a
>>>> második hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két év alatt egész Európában –
>>>> így Magyarországon is – nagy emberveszteséget okozott*. A járvány
>>>> kiváltó oka hazánkban az volt, hogy* a keresztes hadjáratokból
>>>> hazaérkező katonák behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan
>>>> elterjedt.*
>>>>
>>>> *– A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat találni a
>>>> pestisjárvány terjedése ellen?*
>>>>
>>>> – Az első nehézséget az jelentette, hogy *nem tudták, mi okozhatja a
>>>> betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó
>>>> harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt. Csak találgatni tudtak*,
>>>> többféle elmélet született arról, hogy mi váltja ki ezeket a
>>>> megbetegedéseket.
>>>> <https://koronavirus.gov.hu/>
>>>>
>>>> *Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában – még az
>>>> orvosok is –, hogy a járvány Isten büntetése*.
>>>>
>>>> Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg két
>>>> elmélet köré épültek.
>>>>
>>>> *Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint valami
>>>> apró, szabad szemmel nem látható miazma okozhatja a fertőzést*. Ezen
>>>> az úton haladt a járványtan nagy humanista orvosa, *Girolamo
>>>> Fracastoro* is. A miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a
>>>> megromló levegő, a környezeti hatások a felelősek. *Úgy vélték, hogy a
>>>> föld kipárolgása, a rossz, szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért
>>>> úgy is hívták, mefitikus, azaz ördögi pára.*
>>>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg>
>>>>
>>>> Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című
>>>> festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)
>>>>
>>>> Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; *a betegséget a
>>>> levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a
>>>> levegő tisztítására illatos anyagok égetését és párologtatását írták elő.
>>>> Hitték, hogy a rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket illatokkal,
>>>> füstöléssel tudnak hatástalanítani.*
>>>>
>>>> *A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére, mert
>>>> úgy vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar
>>>> meghatározták a szükségtemetések módját is. A templomi ravatalozások
>>>> járvány idején elmaradtak, gyorsítva temették el az elhunytakat. A
>>>> későbbiekben pedig a temetőket higiénés és járványügyi okokból a
>>>> települések határain kívülre száműzték.*
>>>>
>>>> *– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által viselt
>>>> különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?*
>>>>
>>>> – A miazmatikusok elképzelései alapján* azt a cél szolgálták, hogy a
>>>> megromlott levegő ne érintkezzen az orvos testével. A maszk csőrébe illatos
>>>> anyagokat tettek, melyek „fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.*
>>>>
>>>> Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább* a gázálarc elődeinek
>>>> tekinthetőek.*
>>>>
>>>> *Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan
>>>> anyagból – általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a levegő.
>>>> A ruhavégeket is szorosan elkötötték.*
>>>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg>
>>>>
>>>> Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)
>>>>
>>>> *– A védekezés mellett milyen gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a
>>>> betegeknek?*
>>>>
>>>> – Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia elmélete
>>>> szerint rendszerezték a betegségeket. *Azt hangsúlyozták, hogy az
>>>> egyensúlyt kell fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt
>>>> javasolták, hogy egészséges életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak a
>>>> testi, hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is törekedtek. *A gyógymódjaikkal,
>>>> kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. *Giovanni Boccaccio
>>>> Dekameronjában egyesek tréfás történetek mesélésével várják ki a járvány
>>>> végét, mellyel egyben a lelki egészséget, a vitalitás megőrzését is el
>>>> kívánták érni.*
>>>>
>>>> *– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a
>>>> megbetegedéseket kívánták magyarázni.*
>>>>
>>>> – Igen, *egy másik elmélet képviselői szerint* nem megromlott
>>>> környezeti hatások *okozzák a járványokat,* hanem *maguk az emberi
>>>> kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett kontagionisták, akiknek köszönhetjük
>>>> a karantén és a vesztegzár intézményeit.*
>>>>
>>>> *Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte mindezt
>>>> úgy oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az egészséges
>>>> családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
>>>> egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok családtag félelmében
>>>> elmenekült, magára hagyta a betegeket… **A 17. századtól már a betegek
>>>> elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az első járványkórházakat*.
>>>> Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább ispotályok,
>>>> betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények
>>>> miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
>>>>
>>>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg>
>>>>
>>>> Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)
>>>>
>>>> *– A karantént mikor alkalmazták először?*
>>>>
>>>> – *1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan szabályozások,
>>>> melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai kikötését*. Velence
>>>> hatására ezt szigorították negyven napra, í*gy jött létre a karantén
>>>> (negyven) kifejezésünk, melyet a mai napig használunk.*
>>>>
>>>> *A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és társadalmi
>>>> problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak ki a földjeikre, így
>>>> az élelmiszerellátásban is komoly problémák keletkeztek.*
>>>>
>>>> A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői döntöttek.
>>>> Később, *a felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak olyan
>>>> központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb területeket tudtak
>>>> szabályozni. Ekkor jött létre a határzár intézménye, a cordon sanitaire,
>>>> amit egészségügyi kordonnak is nevezünk.*  Ezek már jóval nagyobb
>>>> területeket, akár tartományi területeket is elzárhattak.
>>>>
>>>> *Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak megvoltak ezek
>>>> a cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart nyerni az országba, annak
>>>> egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy 40 napot kellett
>>>> eltöltenie ezekben a veszteglő intézményekben*. Külön házakat és
>>>> szobákat is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják át egymásnak a
>>>> fertőzést. *Külön kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt. A
>>>> létesítményeket pedig a katonaság őrizte. *
>>>>
>>>>
>>>> *– A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a pestis
>>>> visszatérjen? *
>>>> *– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából. A
>>>> harmadik hullám *még megjelent, de *már csak Ázsiában pusztított.*
>>>>
>>>> Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült vesztegzár
>>>> intézményének volt köszönhető az, hogy Európa megmenekült.
>>>>
>>>> Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott szerepe is
>>>> közrejátszhatott ebben a folyamatban. *A pestis kórokozója, a bolhának
>>>> az egyik parazitája, mely előszeretettel élt a házi patkány bundájában. A
>>>> harmincéves háború alatt azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég seregek
>>>> elterjesztették a kontinensen az úgynevezett norvég patkányt, a
>>>> vándorpatkányt. A nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a
>>>> házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon viszont
>>>> valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 14. századdal ellentétben – nem
>>>> terjesztették a pestist a rágcsálók. *
>>>>
>>>> *Természetesen **a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a
>>>> közegészségügyi rendelkezések, akkori szóhasználattal: az Orvosi Rendészet
>>>> szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett tartania.*
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> *Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti
>>>> Múzeumána*
>>>>
>>>>
>>>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>>>> a vírusoktól. www.avg.com
>>>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201114/4eef064f/attachment.html>