[Grem] Légi veszély Közlekedési Múzeum

[Reinisch Egon]

Kedves Lista !

Persze csak azért kérdeztem rá a Közl. Múzeum történetére,hogy kicsit a 
felforrósodott liget jelenéről eltereljem a szót és meséljek a liget nem 
kevéske forró 44-s évéréről

Az amik Budapest felett nem kifejezetten terror bombázást hajtottak 
végre mint Németország több városában hanem hadi fontosságú ipari és 
közlekedési célpontokat támadtak .A Városliget elsősorban a Rákosrendező 
pályaudvar elcsúszott szőnyegeiből kapott.Valóban találatot kapott a 
július 2. és szept. 17. n a Közlekedési múzeum méghozzá  több 500 kilós 
romboló bomba teli találatot is. Az épület 30% és a gyűjtemény 75% 
elpusztult .Találatot kapott az Iparcsarnok de a Műcsarnok is . II. 
József és Ferenc József is megismerte a modern háború borzalmait mert 
egyszerűen eltüntek a helyükről a Millenniumi Emlékműről  egy 
telitalálat következtében.

Sajnos a ligetben nem tartották be a légiriadót és a pestiek kint 
sétáltak hiszen úgy gondolták nem a Városliget a célpont ,de a téves 
bombázás miatt  tele lettek a fák egy visszaemlékezés szerint emberi 
testrészekkel.Pedig időben megvolt a riasztás,a Sáriba települt magyar  
fejlesztésű Viktor majd Sasnak elkeresztelt távolfelderítő radar kedvező 
ionoszférikus viszonyok között már az Adria átlépése után észlelte az 
amerikai B 17-s vagy Liberator nehézbombázókat.

Nagyapám mikor már már valószínű volt hogy Budapest ellen jönnek a 
bombázok általában kinyitotta az ablakokat nehogy betörjenek az 
üvegek,persze ez az ellen nem védett volna ha telitalálatot kap a házunk .

De miért csúsztak el a szőnyege bombázások ?Azért mert mert pont annyira 
volt hatásos a légvédelem hogy az amerikai Norden bombacélzó készülék 
optimális 3000 méteres mérő magassága helyett a bombázok több mint 6000 
m fölött jöttek így már igen bizonytalan volt a célzás . Ha egy magyar 
40 milliméteres (űrméret ) légvédelmi gépágyú  3000 méteres sugarába 
berepült volna egy négymotoros bombázó a gépágyú a harmadik sorozatra 
telibe találta, ezt onnan lehetett tudni hogy az alacsonyan repülő motor 
sérült gépeket a gépágyúk is leszedték.6000 méter fölött azonban a 
magyar 8cm-s és a Budapestre települt német 88-s légvédelmi ágyuk sem 
voltak igazán hatásosak.A Hármashatárhegy csúcsán a mai napig meg van 
egy négy ágyús ütegnek a bunkere középen a távmérő és lőelemképző 
bunkerével. A német megszállás után ezt a bunkert a németek átvették a 
magyar üteg máshova települt.A lőelemképzést ekkor már elektromechanikus 
számoló géppel  végezték ,Budapest légterében már volt tűzvezető német 
radar rendszer így a német -magyar légvédelmi ágyúk központi 
irányítással éjjel vagy felhős időben is tudtak tüzelni.

1944-ben a honi  magyar légvédelem 76 db. USAF bombázót lőtt le ,a 101-s 
magyar ,Puma becenevű, vadászrepülő ezred száznál is több  amerikai 
bombázót és vadászrepülőt lőtt le .A reöpülő ezred parancsnoka a Don 
kanyart is megjárt vitéz nemes belényesi Heppes Aladár ( aki maga is 
vadászrepülő ász) volt .A magyar vadász repülök részben magyar licenc 
gyártású Me 109-s vadászrepülőkkel repültek elsősorban .A magyar vadász 
repülök eredményesebbek voltak mint a Magyarországra települt német 
vadászok .De a légi támadásokat így sem tudták megállítani csak 
jelentősen zavarni ráadásul az amiknak ekkor már elképesztő mennyiségű 
kísérő vadászgépe volt .

Így aztán meg is teltek az amerikai és angol pilóta temetők amik a mai 
napig megtekinthetők Budapesten (illetve a 10.s út mellett ) .Az 
amerikaiak meg is dicsértek minket hogy jól bántunk a pilóta foglyokkal 
és a halott pilótákat minden kegyeleti szabálynak megfelelően temették 
el a megfelelő hatóságok,de ugye ez mit sem számított a párizsi 
békeszerződésnél .

Üdv. Egon



-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus