[Grem] A mai nagyböjti szentmise igéi

2020. Már. 30., H, 07:24:22 CEST

 *2020-03-30*
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-03-30
*5. nagyböjti hét hétfő*

*OLVASMÁNY Dániel próféta könyvéből     Abban a küzdelemben, amelyet az
igaz ember vív a gonoszsággal, mindig isten mondja ki a döntő szót. Élt
Babilonban egy férfi, akinek Jojakim volt a neve, Chilkija leányát vette
feleségül, akit Zsuzsannának hívtak. Ez nemcsak igen szép, de istenfélő
asszony is volt, mert szülei igazak voltak, és leányukat is Mózes törvénye
szerint nevelték. Jojakim igen gazdag volt. Gyümölcsöskertje is volt háza
szomszédságában. A zsidók nála szoktak összejönni, mert mindnyájuknál
tekintélyesebb volt. Abban az esztendőben a nép két olyan vént tett meg
bíróvá, akikre ráillett az Úr szava: „A vénektől, a bíráktól indult ki
Bábelben a gonoszság, noha úgy látszott, hogy ők kormányozzák a népet.”
Gyakran megfordultak Jojakim házában, ott keresték fel őket mind, akiknek
peres ügyük volt. Amikor déltájban szétoszlott a nép, Zsuzsanna bement
sétálni férje gyümölcsöskertjébe. A két vén mindennap látta, amint bement
és ott sétált. Fölgerjedt bennük iránta a vágy. Józan eszüket elvesztették,
szemüket elfordították, hogy ne lássák az eget, és ne emlékezzenek Isten
igazságos ítéletére. Lesték hát a kedvező alkalmat. Az egyik napon aztán az
történt, hogy Zsuzsanna bement a gyümölcsöskertbe, mint a többi napokon is
szokott, két szolgálója kíséretében. Meg akart fürdeni, mert nagy hőség
volt. Senki se volt ott, csak a két vén, akik elrejtőzve lestek. A
szolgálóknak meghagyta Zsuzsanna: „Hozzatok nekem olajat és kenőcsöt! Aztán
zárjátok be a kert kapuját, hogy megfürödhessem.” Amikor a szolgálók
elmentek, a két vén felugrott és odafutott hozzá. Mindjárt azzal kezdték:
„A kertajtó most zárva van, nem láthat minket senki sem: Ég bennünk a vágy.
Engedj tehát nekünk, és légy a miénk! Különben tanúbizonyságot teszünk
ellened, hogy itt volt veled egy ifjú, azért küldted el szolgálóidat.”
Zsuzsanna felsóhajtott: „Szorongatás vesz körül mindenfelől. Ha ugyanis ezt
megteszem, halál vár rám; ha pedig nem teszem meg, nem menekülök meg
kezetekből. De mégis jobb nekem ártatlanul a kezetekbe esnem, mint az Úr
ellen vétkeznem.” Ekkor Zsuzsanna elkezdett hangosan kiáltozni, de a vének
is kiabáltak ellene. Sőt az egyik odafutott a kert kapujához, és
kinyitotta. Amikor a háznép meghallotta a nagy kiáltozást a kertben, a
hátsó kapun berontottak, hogy lássák, mi történt asszonyukkal. A vének
elmondták vádjaikat. Erre a szolgák nagyon elszégyellték magukat, mert
Zsuzsannáról ilyet még sosem hallottak. Másnap, amikor a nép odasereglett
férjéhez, Jojakimhoz, megjelent a két vén is bosszút lihegve Zsuzsanna
ellen, hogy halálra adják. A nép előtt a két vén kiadta a parancsot:
„Hívjátok ide Zsuzsannát, Chilkija leányát, Jojakim feleségét!” El is
mentek érte. Ő meg is jelent szüleivel, fiaival és rokonaival.
Hozzátartozói és mindnyájan, akik csak ismerték, zokogásban törtek ki.
Odament a két vén, és a nép előtt kezüket vádlóan Zsuzsanna fejére tették.
Erre ő sírva az égre nézett, mert szíve bizalommal volt az Úr iránt. A
vének előadták a vádat: „Mialatt mi egyedül sétálgattunk a
gyümölcsöskertben, ez bejött két szolgálójával, bezáratta a kaput, majd
elküldte a szolgálókat. Akkor odament hozzá egy ifjú, aki addig
rejtőzködött, és együtt volt vele. Mi a kert szögletében tartózkodtunk, és
látva bűnös tettüket, odarohantunk hozzájuk. Tetten értük őket, de az ifjút
nem tudtuk elfogni, mert erősebb volt nálunk. Kinyitotta a kaput, és
elmenekült. Ezt azonban elfogtuk, és megkérdeztük tőle: »Ki volt az az
ifjú?« De nem vallotta be nekünk. Ennek mi magunk vagyunk a tanúi.” A
sokaság hitelt adott nekik, hiszen a nép vénei és bírái voltak. *
Zsuzsannát halálra ítélték. Ekkor ő hangosan felkiáltott, és így
imádkozott: „Örök Isten! Te ismered a titkokat, és tudsz mindenről, még
mielőtt megtörténne. Te azt is tudod, hogy hazug módon megrágalmaztak.
Nézd, meg kell halnom, noha semmit sem követtem el mindabból, amit gonoszul
rám fogtak ezek.” Az Úr meghallgatta könyörgését. Amikor a vesztőhelyre
vitték, az Úr felkeltette egy Dániel nevű ifjú szívében az (igazság) szent
lelkét, úgyhogy hangosan felkiáltott: „Én ártatlan vagyok ennek az
asszonynak a vére ontásában!” Erre az egész nép körülfogta, és kérdőre
vonta: „Miféle szavak azok, amelyeket mondtál?” Dániel megállt középen, és
így válaszolt: „Milyen ostobák vagytok, ti, Izrael fiai! Anélkül, hogy
vizsgálatot tartottatok és a tényeket felderítettétek volna, elítélitek
Izrael egyik leányát. Tartsatok újra ítéletet, mert ezek hamisan
tanúskodtak ellene!” Erre a nép sietve visszatért. A vének ekkor így
szóltak Dánielhez: „Jöjj közénk, és okosíts fel bennünket! Mert hiszen
neked adta meg Isten az öregkor élettapasztalatát.” Dániel ezt válaszolta:
„Különítsétek el őket egymástól jó messzire, hogy kihallgathassam őket!”
Amikor elkülönítették őket egymástól, hívatta közülük az egyiket, s így
szólt hozzá: „Te megátalkodott, vén gonosztevő! Most napvilágra kerülnek
bűneid, amelyeket eddig elkövettél. Mert igazságtalan ítéletet hoztál,
elítélted az ártatlanokat és futni engedted a gonosztevőket, noha megmondta
az Úr: »Az ártatlant és az igazat ne öld meg!« Most tehát, ha csakugyan
láttad, mondd meg: Milyen fa alatt láttad őket együtt?” Azt felelte:
„Mézgafa alatt.” Dániel erre így válaszolt: „Bizony a vesztedre hazudtál.
Isten angyala ugyanis középen kettévág, mert ez az Isten parancsa.” Majd
félreállította ezt, és előhívatta a másikat. Így szólította meg: „Kánaánnak
vagy ivadéka, nem Júdának! A szépség elcsábított, és a vágy eszedet vette.
Így viselkedtetek Izrael leányaival, s azok félelemből szóba is álltak
veletek, Júda leánya azonban nem engedett gonoszságotoknak. Mondd csak meg
nekem: Milyen fa alatt kaptad rajta őket, hogy együtt voltak?” Azt felelte:
„Tölgyfa alatt.” Dániel erre így válaszolt: „Bizony te is vesztedre
hazudtál. Az Isten angyala kardjával készen áll rá, hogy középen
kettészeljen, és így megöljön benneteket.” Ekkor az egész sokaság hangos
ujjongásban tört ki, és áldották az Istent, aki megmenti a benne bízókat.
Ezután a két vénre rontottak, mert Dániel a saját szájukból igazolta, hogy
hamis tanúságot tettek. Úgy bántak el velük, ahogyan gonoszságukban ők
akartak elbánni embertársukkal. Ebben Mózes törvényei szerint jártak el: a
véneknek meg kellett halniuk. Az ártatlan vér pedig megszabadult azon a
napon. Ez az Isten igéje. Dán 13,1-9.15-17.19-30.33-62*

* VÁLASZOS ZSOLTÁR Válasz: A halál sötét völgyében is bátran járok, * nem
érhet baj, mert ott vagy vélem. (4ab. vers. - 9. tónus) Előénekes: Az Úr
nékem pásztorom: * ínséget nem kell látnom. Zöldellő mezőkön terelget
engem, * csendes vizekhez vezet és lelkemet felüdíti. Hívek: A halál sötét
völgyében is bátran járok, * nem érhet baj, mert ott vagy vélem. E: Az
igazság ösvényén vezet engem, * ahogyan ő megígérte. A halál sötét
völgyében sem félek, mert ott vagy vélem, * biztonságot ad vessződ és
pásztorbotod. H: A halál sötét völgyében is bátran járok, * nem érhet baj,
mert ott vagy vélem. E: Számomra asztalt terítettél, * hogy üldözőimet
szégyen érje. Fejemet megkented olajoddal, * serlegemet csordultig
megtöltötted. H: A halál sötét völgyében is bátran járok, * nem érhet baj,
mert ott vagy vélem. E: Jóságod és irgalmad nyomon követ, * életemnek
minden napján. Otthonom lesz az Isten háza, * mindörökké szünet nélkül. H:
A halál sötét völgyében is bátran járok, * nem érhet baj, mert ott vagy
vélem. *
*Zsolt 22,l-3a.3b-4.5.6*

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
*Én nem kívánom a bűnös halálát, † mondja a mi Urunk, Istenünk, * hanem
hogy a bűnös éljen, és hozzám térjen.* Ez 33,11 – 3 a. tónus.

*„A” és „B” évben: *

*† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből Az vesse rá az első követ, aki bűntelen
közületek! Abban az időben Jézus kiment az Olajfák-hegyére. Kora reggel
pedig újra megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült,
és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért
asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá:
„Mester, ezt az asszonyt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a
törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt azért
kérdezték, hogy próbára tegyék, és vádolhassák. Jézus lehajolt, és az
ujjával írni kezdett a földön. Ők azonban tovább faggatták. Erre
fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki
közületek bűn nélkül van!” Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön. Azok
meg ennek hallatára egymás után eloldalogtak, kezdve a véneken, s csak
Jézus maradt ott a középen álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és
megszólította; „Asszony, hol vannak, akik vádoltak téged? Senki sem ítélt
el?” „Senki, Uram” – felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én
sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél.” Ezek az evangélium igéi. *

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Nagyböjt köznapjaira I.
Pap: Testvéreim! Kérjük a mindenható Atyát, hogy a nagyböjt szent idején
önmegtagadó életet éljünk, őszinte bűnbánatot tartsunk, és így készüljünk
elő a húsvéti örömre!
Lektor: 1.* Hogy népedet, Urunk, igaz bűnbánat által a keresztség
kegyelmének megújulására vezesd!*
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. *Hogy Egyházad pásztorai szívesen vállaljanak minden áldozatot a maguk
és nyájuk megszentelésére!*
Hívek: Kérünk téged...
3. *Hogy az államfők az igaz barátság szellemében intézzék a nemzetek
sorsát!*
Hívek: Kérünk téged...
4. *Hogy a népek egymásnak testvéri segítséget nyújtsanak az éhség és a
nyomor megszüntetésére!*
Hívek: Kérünk téged...
5. *Hogy Krisztus keresztjéből erőt merítsenek a szenvedők és a betegek!*
Hívek: Kérünk téged...
Pap: *Mindenható, örök Isten, mennyei Atyánk! Ne nézd bűneiket, hanem
tekints Szent Fiad engesztelő áldozatára, és könyörülj megtérő népeden.
Krisztus, a mi Urunk által.*
Hívek: Ámen.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200330/cdda793d/attachment.html>