[Grem] A mai nagyböjti szentmise igéi

[Emoke Greschik]

*Friends, today’s Gospel compares the self-centered prayer of the Pharisee
with the God-centered prayer of the tax collector.*



* The Pharisee spoke his prayer to himself. This is, Jesus suggests, a
fraudulent, wholly inadequate prayer, precisely because it simply confirms
the man in his self-regard. And the god to which he prays is, necessarily,
a false god, an idol, since it allows itself to be positioned by the
ego-driven needs of the Pharisee. But then Jesus invites us to meditate
upon the publican’s prayer. *He speaks with a simple eloquence:

*"He beat his breast and prayed, ‘O God, be merciful to me a sinner.’"
Though it is articulate speech, it is not language that confirms the
independence and power of the speaker; just the contrary. It is more of a
cry or a groan, an acknowledgement that he needs to receive something, this
mysterious mercy for which he begs. In the first prayer, "god" is the
principal member of the audience arrayed before the ego of the Pharisee.
But in this second prayer, God is the principal actor, *and the publican is
the audience awaiting a performance

*the contours of which he cannot fully foresee. *

*Reflect: How does the tenor of your prayers reflect who God is in your
life: principal actor or a member of the audience?  *






* "Uram, köszönöm Neked az ajándékba kapott éveket és évtizedeket. Köszönöm
az életem minden eredményét, amivel megörvendeztettél és minden kudarcát,
amivel a korlátaimra figyelmeztettél.Köszönöm a családtagjaimat, akik
elviselnek, akik mellettem állnak és szeretnek. Uram, kérlek, bocsásd meg,
amit rosszul tettem, és amit elmulasztottam. Köszönöm, hogy Te nem mégy
nyugdíjba, hanem ma is mindent megteszel az üdvösségemért.Uram, adj nekem
hálás szívet, hogy mindig észrevegyem: több okom van a hálára, mint a
panaszra. Ments meg az irigységtől, elégedetlenségtől, nyugtalanságtól, a
mindent-tudás látszatától és a mindent-jobban-tudás hazugságától, a
gyanútól, hogy valaki mindig bántani akar. Ments meg a közönytől, a
házsártos, barátságtalan viselkedéstől, az örökös zsörtölődéstől, a rút
önzéstől, a mindent elborító keserűségtől és a hiábavalóság nyomasztó
érzésétől. Uram, adj erőt, hogy békésen hordjam az öregkor terheit,
humorral fogadjam a feledékenységem jeleit, erőtlenségemet, érzékszerveim
tompulását, testi-szellemi erőm hanyatlását.Uram, adj bölcs szívet, hogy
meg ne feledkezzem a végről itt, és a kezdetről odaát. Kérlek, adj kedvet a
munkához, amit még elvégezhetek. Tégy hasznossá, hogy ne érezzem csak
tehernek magamat és adj alázatot, hogy belássam, hogy egyre inkább másokra
szorulok. Adj kedvet az imádsághoz, a Veled való beszélgetéshez. Adj
világosságot, hogy jól lássam magam, és jól lássak másokat is. Adj jó
kedvet és nyitottságot, hogy még mindig tudjak befogadni és adj szeretetet,
hogy ne csak panaszkodjak mások hidegsége miatt, hanem árasszam a
szereteted melegét.Uram, maradj az, aki mindig is voltál: a megbocsátó
Édesatyám. Ez indítson arra, hogy én is tudjak megbocsátani. Ne engedd,
hogy valaha is fáradt legyek a köszönet-mondáshoz. Ne engedd, hogy valaha
is abbahagyjam a dicséretedet. Tartsd meg és növeld a hitemet. Szólj Uram,
még hallja a Te szolgád!"   (Szt.II.János Pál pápa) *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200321/41233124/attachment.html>