[Grem] Csókay A., Fodor R. járványról, nigériai misszióról, a humanitárius segítség erkölcsi veszélyeiről, sziámi ikrekről

[Emoke Greschik]

 Csókay András és Fodor Réka járványról, misszióról, családról
https://www.magyarkurir.hu/hirek/esztergomi-beszelgetesek-maskeppen-csokay-andras-es-fodor-reka-jarvanyrol-missziorol-csaladrol

Zsuffa Tünde, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) sajtófőnöke,
valamint Fodor Réka és Csókay András orvosok voltak a vendégei március
18-án este a második alkalommal megrendezett *Esztergomi beszélgetések*
című programnak, amely lelki felkészülés a NEK-re. A moderátor Kuzmányi
István diakónus, a *Magyar Kurír* és az *Új Ember* igazgató-főszerkesztője
volt.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedések következtében az „Így
látják ők… az Istent, a világot, a hitet” mottóval meghirdetett eseményre
ezúttal a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségében került sor; a
beszélgetést a katolikus rádió és a Bonum Televízió élőben közvetítette.

Zsuffa Tünde a közelmúltban Erdélyben járt
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-partiumtol-gyimesekig-hiret-vittek-az-eucharisztikus-kongresszusnak>,
ahol Böjte Csaba testvérrel együtt népszerűsítette a Budapesten
szeptemberben megrendezendő eucharisztikus kongresszust, és mivel a járvány
Romániában is felütötte fejét, úgy döntött, hogy önként karanténba vonul.
Ezért nem tudott személyesen jelen lenni a beszélgetésen, telefonon
keresztül köszöntötte a hallgatókat, nézőket.

Hírportálunk főszerkesztője a  budapest-angyalföldi Szent Mihály-templom
diakónusa. A plébánosa akadályoztatása okán többször mutatott be
igeliturgiát a héten, amelyen jelen volt egy kedves idős hölgy is, aki
elmesélte: mivel veszélyeztetett korú, a munkahelyéről hazaküldték. Ám
eljött a templomi szertartásra. A kérdésre, hogy ha azzal a céllal küldték
haza a munkahelyéről, hogy megvédjék, és otthon kellene maradnia, miért
jött el a templomba, nem tudott válaszolni. Adódik a kérdés: miért kell
komolyan venni az orvosi, hatósági iránymutatásokat?

Fodor Réka elmondta:* az adatok szerint a második legfertőzöttebb
országban, Olaszországban az áldozatok 81,3 százaléka az idősek közül kerül
ki. Ez számunkra is komoly figyelmeztetés. Ennek ellenére *azt látja, hogy
például *az áruházak tele vannak idősekkel,* akiknek meg kellene érteniük,
az ő érdekük, hogy lehetőleg ne mozduljanak ki az otthonukból. *A cél a
járvány időben való széthúzása, elnyújtása. Nincs ugyanis** elég
lélegeztetőgép,* *és ha nagy tömegekben betegszenek meg* *az emberek,**
félő, hogy az fog történni, mint Milánóban: **az orvosnak el kell döntenie,
hogy ki maradjon életben több beteg közül.*

*Csókay András**, a Honvédkórház i*degsebész főorvosa elmondta, a
kórház *minden
részletre kiterjedő rendszert épített ki a betegek ellátására.* *Ugyanakkor
*rávilágított: a vírus elleni harcban kiemelkedő szerepe van az
immunrendszernek, amelynek legnagyobb ellenségei *a stressz és a félelem*,
ezeknek pedig* egyetlen igazi elűzője Jézus Krisztus. **A félelmet*
*mélységében
csak ő tudja feloldani, azzal, hogy feltámadt a halálból. Nincs tehát
halál, csak átlépés ebből a földi életből az öröklétbe.*

*Ha az ember őszinte lelkiismeret-vizsgálatot végez, akkor azzal már
bűnbánatot is gyakorol,* *tartozzon bármelyik valláshoz is*. *Magyarországon
jelenleg nincs keresztényüldözés, kegyelmi időszakban élünk, de nem szabad
elkényelmesednünk, itt az ideje, hogy megvizsgáljuk lelkiismeretünket.*

Az idegsebész arra is kitért, hogy a tudomány teremtője is Isten.
Heisenberget idézte: „Ha a tudomány poharából iszol, könnyen ateistává
válsz, de a pohár alján ott van Isten.”

Kuzmányi István közbevetette: valóban nincs nálunk keresztényüldözés; az a
veszély, hogy elkényelmesedünk. Lehetséges azonban, hogy a járvánnyal
elérkezett a tanúságtevés időszaka, kérdés, hogy tudunk-e ebben a
vészhelyzetben csendben, fegyelmezetten viselkedni. Lehet, hogy most
önfegyelemre tanít minket az Úristen.

A *Magyar Kurír* és az *Új Ember* főszerkesztője megemlítette, hogy Teréz
anya – leveleinek tanúsága szerint – látva a tömeges emberi nyomorúságot,
nem érezte mindig Isten közelségét, végül azonban, rengeteg lelki gyötrődés
után meghallotta az Úr hangját. Csókay András hozzáfűzte: a járvány nagy
lehetőség a bűnbánatra, és a jóval nagyobb megtérésre, mert jelenleg sokan
vannak a „vasárnapi keresztények”*.*

*A kérdésre, hogyan lettek missziós orvosok, Fodor Réka azt válaszolta,
neki ez gyermekkori álma volt; elolvasta Albert Schweitzer önéletírását, és
elhatározta, ő is missziós orvos lesz. Évtizedekig kellett azonban várnia
arra, hogy megvalósuljon ez a vágya. Elsőéves egyetemistaként súlyos
koponyaalapi sérülést szenvedett, sokáig feküdt kórházban, életveszélyes
állapotban, már az csoda volt, hogy felépült, és nem kellett évet
halasztania. Ez a rendszerváltozás körüli időben volt. Az egyetemista Réka
félbeszakította tanulmányait, kiment Párizsba, és egy évig utcazenélésből
tartotta fenn magát. Nem akart visszajönni. Akkoriban még nem volt hívő, de
visszagondolva úgy érzi, Isten hívásának engedett, amikor mégis hazajött,
ösztöneitől vezérelve. Elvégezte az orvosit, háziorvosként dolgozott,
közben eltelt húsz év. 2015-ben olvasta, hogy Ugandába keresnek missziós
orvost. Jelentkezett, és azóta évente kétszer-háromszor három-négy hétig
szolgál Nigériában.*

*Az ugandai útjával kapcsolatban *elmondta,* az még nem katolikus misszió
volt,* *Jézus **csak mellékszereplőként jelent meg benne*,* ott a humánum
dominált. **Csókay András* *közbevetette*:* a humanitárius szolgálat
veszélyeket is rejt magában; előfordul például, hogy az abban részt vevők
abortusztablettát osztanak.** A missziós orvoslás középpontjában Jézusnak
kell lennie, Ő a forrás. Ahogyan Teréz anya számára is az volt: minden
szenvedőben Krisztust látta.*

A kérdésre, hogy miért nem lett pap, Csókay András így válaszolt: már
tizenöt-tizenhat éves korában szerelmes volt a nőbe, aki a felesége lett,
és azóta is tart ez a szerelem. Mivel a gimnáziumban a biológiatanárával
feszült volt a kapcsolata, félt, hogy nem veszik fel az orvosira, és akkor
két évre elviszik katonának, elszakad a szerelmétől. Ezért aztán a
Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, amit el is végzett, és csak
később, huszonhét éves korában, amikor már felesége volt és két gyermeke,
jelentkezett az orvosira.

Kuzmányi István megemlítette, hogy az ő felesége súlyos keresztet hordoz,
több helyen szolgál, tanár és anya is egy személyben. Feltette a kérdést:
Réka és András társa mennyiben partner abban, hogy végezhessék
orvosmissziós küldetésüket? Fodor Réka a legnagyobb elismerés hangján
beszélt a férjéről, aki elképesztő mennyiségű háttérmunkát végez az ő
érdekében, folyamatosan bátorítja, ellátja a gyerekeiket a távollétében.
Mindenben mellette áll. Csókay Andás hasonlóan nyilatkozott a feleségéről,
hozzátéve: biztos háttér nélkül lehetetlen végezni az orvosmissziót, az
itthon maradt társnak ugyanolyan nehéz, mint annak, aki odakint van.

Az idegsebész nyíltan beszélt arról is, hogy több mint négy évtizeddel a
megismerkedésük után még mindig szerelmes a feleségébe, élete szerelmébe.
Ez lehetetlen lenne, ha csak emberi erőforrásból táplálkozna, és nem
Krisztusból. Emberként mindenki megunható. Ha azonban felismerjük a
másikban Isten arcát, akkor megunhatatlanná válik, mert Isten
megunhatatlan. A házasságban „szerelmi háromszögben” kell élnünk – mondta
Csókay András: férj és feleség – Istennel, minden élő forrásával együtt.

Réka hozzátette: ha együtt van a család, esténként együtt elmondanak egy
Miatyánkot és egy Üdvözlégyet, köszönetet mondanak a napért, és
megbeszélik, hogy kivel tesznek jót másnap. Elmesélte, egyik alkalommal
magával vitte az orvosmisszióba a tizenhat éves lányát is, akit annyira
megragadott a nigériaiak hite, hogy azóta mindennap jár szentmisére, és
lelkinaplót ír.

Csókay András szavaiból kiderült: ők ebben a formában nem imádkoznak együtt
otthon, de a feleségével mindennap elmondják azt az imát, amit a hat évvel
ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt kisfiuk imádkozott,
Marci-imának nevezik. Az idegsebész minden reggel egy órát szemlélődő
imával tölt, valamint rózsafüzért is imádkozik. A műtéteknél pedig teljesen
természetes, hogy fohászkodik. Csókay András vallja: a szenvedésünket is
fel kell ajánlanunk az Úrnak: „Te tudod, Uram, hogy mi a jó nekem, vagy
annak, akit magadhoz szólítottál.”

Fia halála kapcsán úgy fogalmazott: a sorstól kapott szenvedésnek nem
örülünk, de a misztikus ima hatalmas kegyelmi tapasztalást hoz az
életünkben. A professzor ismét szóba hozta *a koronavírus-járványt: minden
bűn alapja az, hogy Európa az elmúlt évszázadokban elfordult Istentől. Most
a Teremtőre kellene bíznunk, hogy hozza helyre a dolgokat, ami nem biztos,
hogy úgy alakul majd, ahogyan mi azt szeretnénk. Ha azonban megint csak
saját erőnkre akarunk támaszkodni, ismételten helytelen útra tévedünk,
megint elrontjuk a dolgot. Csókay professzor azt is kiemelte, hogy Erdő
Péter bíboros koronavírus-járvány kapcsán írt imája
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-biboros-imadsaga-jarvany-idejen2020>
csodálatosan lefedi a helyzetet és a feladatunkat.*

Kuzmányi István megkérdezte azt is, hogy a misszióban tragédiákkal
találkozva feltették-e a kérdést: „Uram, miért*?” Fodor Réka válaszából
kiderült: naponta körülbelül kétszáz beteget lát el, rengetegen meghalnak,
mivel Nigériában nincs társadalombiztosítás, ezért a népesség negyven
százaléka (körülbelül 76 millió ember – B. D.) nem jut orvosi ellátáshoz,
ha pedig mégis, akkor az olyan drága, hogy a család földönfutóvá válik. Az
orvosok csak akkor látják el a beteget, ha előre leteszi a pénzt.
Felidézett egy esetet, amikor egy kisfiú meghalt agyhártyagyulladásban,
mert mire a szülei előteremtették a pénzt a kezelésre, már késő volt. Akkor
sírt tehetetlenségében, és eszébe jutott, itthon kisszerű dolgok miatt
panaszkodunk, és nem tudjuk értékelni, hogy valójában milyen jól,
kényelemben élünk. *Ami viszont katartikus élményt jelentett számára, hogy*
másnap a templomban a kisfiú édesanyja dicsőítette Istent, mert biztos volt
benne, hogy a gyermeke a mennybe került. A temetéseken a hozzátartozók,
barátok nem sírnak; énekelnek, hogy az elhunyt üdvözült. (Fodor Réka
2016-ban hozta létre az Afréka Nemzetközi Humanitárius Alapítványt
<http://afreka.hu/>, amelynek célja, hogy elmaradottabb országokba,
térségekbe és katasztrófa sújtotta területekre egészségügyi missziókat
szervezzen, és ott egészségügyi ismeretterjesztést végezzen. Számlaszám:
Afréka Alapítvány 10101346–27099400–01004002 – a szerk.)*

*A nigériaiak *hitével kapcsolatban Fodor Réka elmondta, hogy *a
szentmiséken öt–tízezer ember vesz részt; a liturgia ugyanaz, mint nálunk,
de valódi örömünnep, a hívők énekelnek, táncolnak.** Az áldozás átlagosan
negyven percig tart. Csókay András hozzáfűzte: a nigériaiak hite élő hit,
mi, európaiak tanulhatnánk tőlük. **A Szentlélek olyan hatalmas forrás
számukra, ami folyamatosan áramlik feléjük. A Krisztusba vetett hitükből
fakad az örömük, jövőbe vetett reményük. Enélkül ki sem bírnák a
nyomorúságot, amiben élnek, és amit az európai ember el sem tud képzelni.
Afrikában Isten kegyelmében élnek a hívők.*

Egy hallgató kérdésére, *hogy vannak a szétválasztott bangladesi sziámi
ikrek
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/-kilegzesre-jezus-belegzesre-krisztus-csokay-andras-sziami-ikrek-szetvalasztasarol>*,
Csókay András elmondta: *az egyik kislány teljesen jól van, a másik* *sajnos
rosszabb állapotban, mivel a műtét utáni 33. napon erősen bevérzett*. *Feláll,
eszik*,* de* *a külvilágra* *nem úgy reagál, ahogyan egy hároméves
gyermeknek reagálnia kellene. *A több mint harmincórás műtétet irányító
idegsebész ezúttal is *megköszönte a több százezres háttérimát, ami
átsegítette őket a holtponton*. *Azt,* *hogy ennek ellenére* *az egyik
kislánynál **csak sebészi sikerről beszélhetünk,** a professzor** azzal
magyarázta, hogy* *nem jól kezelte azokat az időnkénti, rosszindulatú
jelenségeket, melyek a háttérimákat kísérték.*

Fodor Réka és Csókay András is nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírnöke lehet. Csókay professzor
leszögezte: *az Oltáriszentségben valóban Krisztus van jelen, gyógyulásunk
legbiztosabb útja, ha magunkhoz vesszük őt. Hozzátette: az eucharisztikus
csodákat orvosi vizsgálatok bizonyítják.*

Fodor Réka elmondta: természetesen *nem lehet mindenki missziós orvos, **a
lényeg, hogy mindenki a saját hivatását űzze, amit a Jóisten
belétáplált.* *Csókay
András az imaélet fontosságára figyelmeztetett: az ima révén a Jóisten
megmutatja mindnyájunk számára, hogy mi a küldetésünk itt a földön, amit
végeznünk kell. Az ima utazás a lelkünk mélyére, ahol találkozunk a bennünk
élő valóságos Krisztussal.*

A beszélgetés résztvevői *végül mindenkit arra buzdítottak, hogy
csatlakozzon a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkársága, a Magyar
Kurír és az Új Ember szerkesztősége, valamint Böjte Csaba, Csókay András és
Szikora Róbert, a világesemény hírnökeinek közös imafelhívásához
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/imadkozzunk-egyutt-naprol-napra-jarvany-megszunesert>,
hogy a déli Mária-imádságot követően naponta fohászkodjunk együtt Istenhez
Erdő Péter bíboros, prímás imádságával, és kérjük a Szűzanya oltalmát
Ferenc pápa felajánló imája segítségével.*

Fotó: Ambus Marcsi/NEK

Bo
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200320/e9d2567b/attachment.html>