[Grem] Fricz T: szabadkőművesség, informális háttérhálózat, Soros-Rotschild / Az igazság erő nélkül keveset ér!

[Emoke Greschik]

 *Az igazság erő nélkül keveset ér*
*Az informális háttérhálózat ereje felmérhetetlen, veszélyesebb, mint a
politikai vezetőké.*
2020. június 27. 21:25
https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html
<https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116798-Az_igazsag_ero_nelkul_keveset_er.html#>

Azt hiszem, a XXI. században a politikatudomány – és tágabban a
társadalomtudomány – óriási kihívás elé került, amely paradigmaváltással is
együtt járhat. Ez jutott elsődlegesen eszembe *Ungváry Krisztián és Szakács
Árpád vitája kapcsán, amelyben Szakács Árpád igazsága
megkérdőjelezhetetlen.*

Gondolatom lényege: a formális, látható, „hivatalos” intézmények és
politikai szereplők vizsgálata felől *el kell mozdulni az informális,
kevéssé látható és kevéssé ellenőrizhető hálózatok, szerveződések és
kapcsolatrendszerek feltárása felé. És ebbe szervesen beletartoznak a
szabadkőműves-hálózatok is.*

Az ok végtelenül egyszerű: *a világot leginkább alakító és meghatározó
folyamatok irányításában az informális, háttérben meghúzódó hálózatok
jutottak döntő szerephez a XXI. században, de ennek a gyökerei már jóval
korábban, így Trianon időszakában is megvoltak*.

Természetesen most sem kizárólagos a szerepük, mert a formális, látható,
ellenőrizhető intézmények és személyek is hatást gyakorolnak az események
alakulására, ám *a háttérhálózatok erre az évszázadra globálissá váltak, és
befolyásuk ma már sok esetben jóval nagyobb, mint a nemzetállamoké.* Ezért
ha valóban meg akarjuk érteni ennek a világnak a működését, valós hatalmi
és erőviszonyait, akkor *vigyázó tekintetünket egyre inkább ezeknek a
globális hálózatoknak a vizsgálatára, feltárására, működési módjuk
megértésére kell fordítanunk.*

A tét tehát nem más, mint hogy *vagy elsüllyednek a nemzetállamok és a
demokráciák, mert képtelenek arra, hogy felfogják a veszélyt, amit a
globálissá vált háttérerők jelentenek, vagy pedig képessé válnak ezen
hálózatok feltérképezésére, transzparenssé tételére, ezáltal a velük
szembeni védekezésre, az önvédelem megszervezésére*; itt valóban
létkérdésekről van már szó.

Nem az az új jelenség, hogy a politika formális és informális szférákra
bomlik, amelyek sajátos és bonyolult módon kapcsolódnak egymásba, hanem az,
hogy részben már a XX., de különösen a XXI. században váltak először
globálissá, az egész világot átfogóvá, s először rendelkeznek olyan
gigantikus, elsősorban pénzügyi forrásokkal, amelyek révén az eddigi
legszervezettebb és leginkább összetartó közösségek a nemzetek és
nemzetállamok fölé kerekedhetnek és legyűrhetik azokat.

Sajátos módon *a 2008–2009-es pénzügyi válságból éppen azok a pénzügyi
szervezetek jöttek ki a legerősebben, amelyek a válságot okozták*, ugyanis
ez volt az a pillanat, hogy az államok, illetve* az Európai Unió is
meghajolt azon tény előtt, hogy már nem képesek a pénzügyi gigászok nélkül
önállóan cselekedn*i (too big to fail – *túl nagyok lettek a bankok és
pénzügyi körök ahhoz, hogy elbukjanak*), ezért az államoknak kellett
megmenteni a pénzügyi óriásokat az állampolgárok pénzéből. Ez volt az a
pillanat, amikor* az államok* *először vallottak látványos kudarcot a
pénzügyi háttérerőkkel szemben*, s ekkor „nyílt meg” a XXI. század szép új
világa a globális piac és a nemzetállam élet-halál küzdelmével.

Itt térnék rá a trianoni nem is béke-, hanem háborús diktátumra, amelynek
századik évfordulóján mind Áder János, mind Kövér László, s áttételesen
Orbán Viktor is beszélt azokról a globális szereplőkről, háttérerőkről,
akik/amelyek az akkori eseményeket alakították és eljuttatták
Magyarországot a legnagyobb tragédiájába. Áder János a Parlamentben „sunyi
háttértárgyalásokról” beszélt, amelyek már jóval Trianon előtt eldöntötték
a sorsunkat – s ebben teljesen igaza van. *Jó lenne végre kimondanunk *azt,
hogy az igazságnak csak az egyik szelete az a sokszor elhangzott tétel,
hogy Magyarország első világháború utáni sorsát a nagyhatalmak, különösen a
francia politikai vezetők és jelesül Georges Clemenceau pecsételte meg.
Ezzel azt állapítjuk meg, hogy a békediktátumot formálisan, hivatalosan és
a nyilvánosság előtt a nagyhatalmak vezetői kényszerítették ránk. De milyen
folyamatok vezettek el idáig, mi zajlott a háttérben? Ha az utóbbia­kat, az
informális tárgyalásokat, lobbizásokat, a háttérben meghúzódó hálózatok
nyomásgyakorlásait nem vesszük figyelembe, akkor semmit nem értünk meg
abból, *mi vezetett el Trianonig*.

*A háttérben ugyanis már jóval korábban gőzerővel zajlott a kisantant
politikusai, ügynökei, újságírói stb. részéről a nagyhatalmak vezetői­nek,
illetve a közvéleményének a meggyőzése arról, hogy Magyarországot mint a
nemzetiségeket elnyomó, agresszív, a háborúért leginkább felelős ázsiai
barbár népet szét kell szabdalni, lényegében meg kell szüntetni*. *Ezeken a
„sunyi háttértárgyalásokon”, amelyeken különösen a csehek, a románok és
személy szerint a köztudottan szabadkőműves Edvard Beneš járt az élen, az
informális hálózatok kellő időben győzték meg a francia, angol és amerikai
politikusokat a saját rögeszméikről, azokat a politikusokat, akiknek
egyébként fogalmuk sem volt **a közép- és kelet-európai történelemről és
akkori geopolitikai viszonyokról,* így azok hatottak rájuk jobban, akik
„jókor és jó helyen” bizonygatták a maguk hazugságait.

És ez az a pont, ahol *ki kell jelenteni *azt is*: a szabadkőművesség mint
jellegzetesen informális és már akkor is globális háttérhálózat nagyon
fontos szerepet játszott a trianoni végkifejletben, egyáltalán a
versailles-i békeszerződésekben**. Nemcsak Beneš, hanem a kisantant számos
politikusa kihasználta a szabadkőműves-hálózatban rejlő lehetőségeket,
különös tekintettel Franciaországra, ahol a szabadkőművesség erőteljesen
jelen volt*. A téma éppen azért nehezen kutatható, mert az informális
hálózatoknak, így például a szabadkőműves-hálózatnak az a jellegzetessége,
hogy *nem mutatják meg magukat a nyilvánosság előtt, nem lehet őket
ellenőrizni, nem lehet rajtuk semmit számonkérni – vagyis élesen
szembemennek mindazzal, amit demokráciának nevezünk már Athén óta.*

De ez nem ok arra, hogy* a tudomány minden lehetséges eszközét *ne *ragadjuk
meg arra, hogy feltárjuk* *e szervezetek, hálózatok céljait és működését.*

Az informális hálózatok szerepének feltárása *már Trianon esetébe*n* is
nélkülözhetetlen, de különösen* *az a XXI. század második évtizedének a
végén, amikor Magyarország ellen ismét összehangolt politikai támadás
indult, akárcsak száz évvel ezelőtt.** Akkor Magyarország szétzúzása volt a
cél, ma pedig az, hogy vagy álljunk be a globalisták táborába, vagy
távozzunk az Európai Unióból. *S mint akkor, most is nemcsak a formális
politikai szervezetek játszanak ebben szerepet, hanem legalább, ha nem
sokkal inkább, az informális hálózatok. Jó lenne végre látnunk – de hiszen
látjuk, csak nem mondjuk ki –, hogy* az unió már önmaga sem szuverén, hanem
globális körök és hálózatok által befolyásolt, irányított, vezetett
államszövetség.*

Gondoljuk csak el, *Soros György, mint a globális pénzügyi elit egyik
fontos, de nem a legfontosabb tagja, a korábbi Európai Parlamentben 224
képviselőt tudhatott a saját hálózata tagjának; a mai parlamentben talán
nagyobb is ez a szám. Soros 2007-ben hozta létre a globális
háttérintézmény, a Külkapcsolatok Tanácsa alegységeként a Külkapcsolatok
Európai Tanácsát, amelyben ott ülnek az unió volt vagy jelenlegi
döntéshozói közül jó néhányan. De az Emberi Jogok Európai Bíróságában
tizennyolc bíró kötődik a Soros-hálózathoz, a most létrejött
Facebook-felügyelő cenzúrabizottságban is ott ülnek az emberei, hogy az
ENSZ-ről már ne is beszéljek.*

A minket elkaszálni készülő informális háttérhálózat ereje felmérhetetlen,
és ma már sokkal veszélyesebb, mint *a formális politikai vezetők*, akik *sok
esetben nem többek, mint bábok*. És ami nagyon fontos: *a Soros-hálózat
valójában nem Soros-hálózat, hanem a globális, nemzetek feletti és
nemzetellenes pénzügyi elit hálózata. Soros legfontosabb mentorai ugyanis a
Rothschildok.*

*Új kutatási irányra van tehát szükség**: az informálisan működő, globális
hálózatok **kutatására. *Politikai szempontból pedig szakítanunk kell azzal
a Trianon idejében is ránk jellemző szemlélettel, hogy a jog és az igazság,
a mi igazságunk automatikusan győz. Nem. *Orbán Viktor nem véletlenül
mondta trianoni beszédében: az igazság erő nélkül keveset ér. *És: ha a
vértelen szépelgőkre hallgatunk, elveszünk. *Új és félelmes erők állnak
szemben* *velünk*.* Nem* *várhatunk.*

*Fricz Tamás*

*A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200627/d8a76881/attachment.html>