[Grem] Ma van a nándorfehérvári diadal évfordulója

2020. Júl. 25., Szo, 19:59:35 CEST

Így igaz. Bár én úgy emlékszem, hogy a Dugovics nevű (délszláv eredetű)
család csak a XIX. században nevezte ki önkényesen a névtelen magyar hőst a
Dugovics család Titusz nevű fiktív ősének.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Bence Czakó <czbence at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. júl. 25., Szo,
18:19):

> Kedves Lista!
>
>  A "Dugovics -történet" igaz. A névben van tévedés.
> Bonfíni, egy "magyar vitézről" beszél, aki nem tudván legyőzni a török
> zászlótartót, magával rántotta a mélybe
> véget vetve mindkettőjük életének és a törökök harci kedvének is.
> Jajca ostrománál Bonfini újra hasonló történetet mesél el.
>  A XVIII. sz.-ban a Dugovics-család hamisított egy nemeslevelet magának,
> és ez túl jól sikerült.
>
> Tisztelettel:
>                  CzBence
>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 25.,
> Szo, 9:43):
>
>> Kedves Lista !
>>
>> A szöveg szépen és népszerű szakaszerűséggel foglalja össze az
>> eseményeket de a török haderő létszámát nagyon elírta.
>>
>> Százezres török  seregről ír a legnagyobb  becslések szerint is az
>> irreguláris egységek kbv. 30 000 -n voltak és a regulárisak (janicsárok
>> ,szpáhik,topcsik , lagumdzsik stb. )40 000 -n.Azonban Én azokkal a
>> becslésekkel értek egyet amelyek a teljes török sereget 40-50 ezer főre
>> teszik .
>>
>> Mohács idejében   a török birodalmi  sereg létszáma már elérte  a
>> százezer főt de a helyőrségi feladatok miatt Magyarországra ekkor sem
>> merték -tudták a törökök a teljes haderejüket felvonultatni.
>>
>> Üdv. Egon
>> 2020.07.22. 18:36 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>
>> Ma van a nándorfehérvári diadal évfordulója
>> <https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja>
>> 2020. július 22. 15:23
>>
>> https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja
>> A mai Belgrádot védő magyar seregek 564 éve megsemmisítő vereséget mértek
>> II. Mehmed török szultán hadaira.
>>
>> 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek
>> megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem
>> 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én július 22-ét
>> a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Az MTVA
>> Sajtóadatbankjának összeállítása:
>>
>> *Hunyadi, Kapisztrán, Szilágyi*
>>
>>  A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga
>> alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök
>> 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni
>> szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi
>> seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta
>> az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett
>> vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már a Magyar
>> Királyságot is közvetlenül fenyegette.
>>
>> A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg,
>> aki hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán
>> lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc
>> szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az
>> oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget
>> szenvedett, s 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II.
>> Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét,
>> Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta
>> Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság
>> kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító
>> Nándorfehérvár ellen.
>> A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben
>> megostromolta, de kudarcot vallott.
>>
>> A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem
>> érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból,
>> Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János
>> magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén
>> sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel
>> csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt
>> hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán – Hunyadi
>> szövetségesének – serege.
>>
>> *Dugovics és a déli harangszó*
>>
>> Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett
>> várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a
>> falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a
>> Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a
>> hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba.
>> Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva
>> bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő
>> rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben
>> áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták.
>>
>> A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva
>> sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas
>> zászlót. A közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a
>> hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal
>> partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba
>> lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el,
>> majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg
>> felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések
>> szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.
>> A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a
>> délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán.
>>
>> A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa
>> az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének
>> időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az
>> ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a
>> győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem
>> sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört
>> pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári
>> győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.
>>
>> (MTI)
>>
>>
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avg.com
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200725/ec736b5c/attachment.html>