[Grem] Őshonos kisebbségek az EU-ban / Kalmár F. miniszteri biztos

[Emoke Greschik]

 *Őshonos kisebbségek az Európai Unióban*

https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html
2020. július 21. 09:13
<https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117019-Oshonos_kisebbsegek_az_Europai_Unioban.html#>
Fotó: rovas.info

*Egységes európai szabályozásra van szükség az őshonos nemzeti kisebbségek
érdekében - mondták el azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen
bemutatták a terület javasolt alapelveit tartalmazó kiadványt. Kalmár
Ferenc miniszteri biztosnak tett föl kérdéseket a Gondola.*

*- Miniszteri biztos úr, a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem
európai ügy. Az Unió-központ kezdettől elzárja magát ettől a témától, mert
nem akarja a konfliktusokat vállalni. Mivel döbbenthető rá az EU
"mélyállama" arra, hogy így semmi értelme az Európai Unió létének:*

- Az elmúlt 30 év során* már volt arra példa, hogy az európai intézmények
rádöbbentek, hogy az őshonos nemzeti közösségek kérdésével foglalkozni
kell.* Ez történt *a dél-szláv háborúk idején mikor az Európa Tanács
megalkotta az Európai Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a
Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját.* A két dokumentumot aláíró
országokat időközönként monitorizálja, ellenőrzi, egy strasbourgi csoport
melyek feltárják a hiányosságokat és jelentéseiket az Európa Tanács
Miniszteri Bizottsága elé terjesztik. A korrigáló javaslatok viszont nem
kikényszeríthetők. Úgy szoktuk jellemezni a fent említett dokumentumokat,
hogy „kötelezőek de nem kikényszeríthetők”.

*Baszkföld*

Kevés politikus van Európában aki ne látná be, hogy *a nemzeti kisebbségek
kérdése stabilitási és biztonsági tényező lehet mely veszélyeztetheti
Európa békéjét.* *Ennek ellenére az EU-ban ez a kérdés nemzeti hatáskörben
van. Vagyis: „kecskére bízták a káposztát”*. *Sok ország úgy látja, hogy az
idő úgyis a felmorzsolódás, az asszimiláció felé viszi az őshonos nemzeti
kisebbségeket.*
Figyelembe véve a múltat de a jelenlegi európai folyamatokat is a kiadvány
szerzői*, Szili Katalin és jómagam nem részletekbe menő központi
szabályozást javaslunk hanem alapelveket melyek beépítése a tagállamok
nemzeti jogrendszereibe kötelezően történjen meg.*
Lehet, hogy naivitásnak tűnik a szükséges jobb belátásban bízni* de*, ezen
kívül* vannak olyan nemzeti és kisebbségi törekvések is melyek ebbe az
irányba hatnak és erősödni látszanak.*

*- Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól. Carl Gustaf Emil von
Mannerheim "finn" marsall, majd államfő példája mennyire segít megértetni
ezt az alapelvet?*

- A von Mannerheim család német eredetű, aztán kivándorlásuk következtében
svéd lett és végül finn. Az európai történelem során a sok háború gyakori
határmódosításokkal is járt. A határok mozogtak, az emberek maradtak.* A
legjobb példa az állampolgárság és a nemzeti identitás elválásának
elfogadási kényszerére Kárpátalja mely, egy emberöltő alatt legalább öt
országhoz tartozott. Egy normális ember nem tud élete alatt ilyen sokszor
identitást váltani. Egyszer is nehéz de, nyomtalanul inkább
lehetetlen.* *Viszont
mivel az EU tagországok egy értékrendet vallanak, ugyanazon szövetségeknek
tagjai e két fogalom nem lehet ellentétes vagy netán ellenséges egymással.*

*- A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan
biztosítása. Ez ENSZ-Alapvel és EU-alapelv is. Pozsonyban, Bukarestben
kiknek kellene az idézeteket felolvasni?*

- Nemcsak felolvasni hanem el is magyarázni ennek fontosságát a teljes
politikai eliteknek és azt is, hogy a kizáró nemzet-állam fogalma már nem a
21. századba való.

*- Az identitás védelmének megvalósításához mind az egyéni mind a kollektív
jogok biztosítása szükséges. Ez a valóban alapvető, tehát az identitáshoz
való jog miért sikkad el? Hiszen maga Széchenyi is megírta a Hitelben: "Nem
lehetünk más nemzet béliek önbecsülésünk elvesztése nélkül." *

-* Az identitásnak két összetevője van: az egyéni és a kollektív. Egy
embernek van egy egyéni identitása* mely meghatározza, viszonyítja őt a
többi emberhez. *De, mivel az egyén közösségben él van egy közösségi
identitása is *mely jellemző arra a közösségre melyhez ő tartozik.
Széchenyi gondolatát folytatva felmerül a kérdés: *az önbecsülés nélküli
ember képes-e értéket teremteni? Vagy netán egyes hatalmaknak csak az
irányítható „ember-tömeg” növelése, az etnikai homogenizálás a fontos?
*Mostanában
*széles körben lehet hallani azt a gondolatot, hogy a nemzeti kisebbségeket
integrálni kell a többségi társadalomba. Kollektív jogok nélkül ez biztos
utat jelent az asszimiláció felé. Sajnos, a nemzetközi egyezmények,
ajánlások az egyéni jogokra fektetik a hangsúlyt.*

*Dél-Tirol*

*- Egy állam területén élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezői az
adott államnak. Ennek ellenére miért valósulhat meg, hogy a Székelyföldtől
beömlő hatalmas adóbevételekhez képest a térség arányaiban kevesebb
közforráshoz jut?*

- A felvetett kérdés *Románia területfejlesztési és nemzetpolitikájából
adódik. Az elmúlt száz évben a magyar közösség asszimilációjára törekedett
a román hatalom. Továbbá, Románia mindig is az Alkotmányra hivatkozik
miszerint „egységes nemzet állam”*. Erre hivatkozva a romániai nemzeti
kisebbségeket „együttlakó nemzetiségeknek” tekintették, tekintik. *Így szó
sincs arról, hogy **államalkotó tényezők lennének annak ellenére, hogy az
általuk teremtett értékek jelentősen gazdagítják Romániát.*

*- Európa lakosságának tíz százaléka nemzeti kisebbségként él, ez
körülbelül Spanyolország lakosságával ér fel, és mint mondta,
tapasztalataik szerint a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéseket a
bilaterális szinten "nem igazán lehet megoldani". Milyen titkos érdekek
akadályozták meg, hogy ennek a valós körülménynek is biztosa legyen
Brüsszelben?*

- Valóban *jó volna, ha Brüsszelben volna egy biztosa a nemzeti
kisebbségeknek de, csak miután az EU a javasolt alapelveket elfogadja*. A
bilaterális szint azért is problémás lehet, mert* a tárgyaló felek n**em
mindig egy platformon vannak. Például vannak szomszédaink akik nem ismerik
el a kollektív jogokat mi pedig igen. **A javasolt alapelvek európai
elfogadása közös platformot biztosítana.*

*Kalmár Ferenc*

*- A javasolt alapelvek, axiómák elfogadtatása "egy új Pax Európa"
megteremtésének alapfeltétele, mely lehetőséget biztosít, hogy Európa
újradefiniálja magát a globális világban, alapértékei megőrzése mellett. A
Pax Európa nem érdeke a fegyveriparnak. Hogyan lehet ezt a pénzes ágazatot
legyűrni?*

- Nem vagyok járatos a fegyveripar kereskedelmi politikájában de, azt
gondolom, hogy jelenleg nem Európa és ezen belül nem az EU országai
jelentik ezen iparág legfontosabb piacát. Az európai huszadik század után
nem gondolom, hogy a kontinens politikai elitjét e „pénzes ágazat” el tudná
téríteni a békés megoldások keresésétől. *Egy új Pax Európa megteremtésének
alapfeltétele az európai nemzetek, országok közötti kiegyezés, megbékélés.
Ezt szolgálhatja a kidolgozott javaslatunk. Erre alapozva nemzeteink
összefogását mindannyian sikeresek lehetünk a globális versenyben, e **nélkül
viszont mindannyian vesztesek.*
gondola


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200721/26197484/attachment.html>