[Grem] ma Szt. Hedvig királynő, magyar királylány ünnepe

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2020. Júl. 18., Szo, 18:12:13 CEST


 Szent Hedvig királynő
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2020. július 18., szombat |
8:01
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-hedvig-kiralyno
9
Lengyelország és Litvánia királynőjére, Nagy Lajos király leányára
emlékezünk liturgikus emléknapján, július 18-án.

Hedvig 1374 körül született Magyarországon Nagy Lajos magyar és lengyel
király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermekeként.

Lipót ausztriai herceg fia, Vilmos hitvesének szánták. A házassági ígéret
szertartását a négyéves Hedvig és a nyolcéves Vilmos között Demeter
bíboros, esztergomi érsek végezte. Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar
trónra szánta Hedviget, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné
és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget
pedig a lengyel trónra rendelték.

A királylány 1384 őszén érkezett Krakkóba, és október 15-én,
védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/szileziai-szent-hedvig> ünnepén koronázta
meg a gnieznói érsek. A lengyelek, akik Hedviget királynőjükké
választották, Vilmost nem akarták a trónon látni, ezért amikor Jagelló
(litvánul Jogaila) litván fejedelem követeket küldött, hogy megkérje Hedvig
kezét, szívesen fogadták, főként, mert ígéretet tett arra, hogy vele együtt
az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal.

*„S ím király leánya Hedvig ott ült *
*Ifjusága hajnalköntösében, *
*S rózsafelhők arci, szép hajának *
*Gyenge fodra barna köd valának, *
*S minden, ami kellem és gyönyör van, *
*Harcban állott termetén, vonásin; *
*S a szemérem diadalma rajtok *
*Mint királyné ünnepelt szelíden.”*

(Részlet Vörösmarty Mihály *Hedvig* c. költeményéből)

Hedvig, bár teste-lelke tiltakozott ellene, beleegyezett a nála 28 évvel
idősebb pogány litván fejedelemmel kötendő házasságba, mert Isten akaratát
látta benne. Ulászló 1386 februárjában testvéreivel és kíséretével együtt
megkeresztelkedett Krakkóban. Hedvig a Wawel katedrálisában nyilvánosan
visszavonta a gyermekkorában tett házassági ígéretét, majd február 18-án
Jagelló Ulászló felesége lett. Március 4-én Ulászlót lengyel királlyá
koronázták II. Ulászló néven.

A királynő tevékenyen részt vett az állam életében. Elérte azt, amit sem
törvény, sem fegyver nem tudott elérni: a pogány Litván Fejedelemséget a
kereszthez vezette. Mint Litvánia Istentől vezetett apostola gondoskodott
az újonnan kereszténnyé vált népről: 1397-ben kollégiumot alapított litván
teológusok számára Prágában. Az elszakadt Ruténia megtérítéséért is sokat
fáradt, fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az egyháznak, ha
meghagyják nyelvüket és gazdag szertartásaikat. Ezért a szláv bencéseket
kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Rómában elérte, hogy a pápa, IX.
Bonifác engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását.

Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát is.
Kórházakat látogatott, betegeket ápolt, sokat tett a parasztság nyomorának
enyhítéséért.

Köztudott volt róla, hogy legszívesebben a kereszt előtt imádkozott. Saját
karizmáját „a kereszt balgaságában” foglalta össze. Sok álmatlan éjszakát
töltött a Wawel fekete feszülete előtt, hogy mindent alaposan átgondoljon
és világosságot merítsen elgondolásaihoz. „Fac quod vides” – hallotta
Jézustól, vagyis:

„Tedd, amit látsz! Figyelj engem, szemléld az én megfeszített szeretetemet,
és tudni fogod, mit tégy.”

Szentség hírében halt meg 1399-ben. A Wawel-katedrálisban temették el.
Wojciech Jastrzembiec gnieznói érsek már 1426-ban létrehozta az első
bizottságot, melynek feladata Hedvig életszentségének kivizsgálása volt.
Kiadtak egy okiratot, amely megerősítette nyilvános kultuszát. A boldoggá
avatási eljárás feltételezhetően akkor szakadt félbe, amikor Jagelló Kázmér
1454-ben feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek
nagyatyja Vilmos herceg testvére volt.

A boldoggáavatási eljárás több évszázadig tartó megszakadása ellenére a nép
szívében elevenen élt Hedvig (Jadwiga) tisztelete és emlékezete. A lengyel
püspöki kar 1933. szeptember 29-én Częstochowában tartott ülésén
egyhangúlag elhatározta, hogy ismét kéri Hedvig boldoggá avatását. Az
eljárást 1950-ben fölújították.

II. János Pál pápa még mint krakkói érsek 1974-ben megerősítette Hedvig
tiszteletének jogosságát, 1979-ben már pápaként kötelező megemlékezést
rendelt el a krakkói egyházmegye számára. Végül 1997. június 8-án szentté
avatta a királynőt Krakkóban.

*„Sokat vártál, Hedvig, erre az ünnepi napra. Majdnem hatszáz év múlt el
halálod óta, mely fiatalon ért. Az egész nemzet szeretete övezett téged,
aki a jagellói idők kezdetén állsz, te, az uralkodóház alapítója; te, a
Jagelló Egyetem megújítója. Sokat vártál szentté avatásod napjára, arra a
napra, amelyen az egyház ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy az ő hagyományos
méretében szent patrónája vagy Lengyelországnak, annak a Lengyelországnak,
mely közreműködésed által Litvániával és Ruténfölddel egyesült;
Magyarországon kívül e három nemzet köztársaságának is védőszentje vagy.
[...] Ez a nap legyen az örvendezés napja, és ne csak számunkra, akik ma
élünk, hanem mindazok számára is, akik ezen a földön ezt nem érhették meg.
Legyen ez a nap a szentekkel való közösségünk nagy napja! Gaude, mater
Polonia!” *

(Részlet II. János Pál pápának
a szentté avatáson mondott beszédéből)

* * *

Linas Linkevičius, a Litván Köztársaság külügyminisztere 2013. október
30-án avatta fel a *Hedvig és Jagelló* elnevezésű szoborcsoportot a budai
Várban, a Bécsi kapu mellett található Európa-ligetben.

Az alkotást Erdő Péter bíboros áldotta meg. Az emlékmű alkotója Dalia
Matulaitė neves litván szobrászművész.

* * *

2015. június 25-én Székely János püspök szentmisét mutatott be a krakkói
Szent II. János Pál-templomban. A szentmisén Pápai Lajos győri megyéspüspök
és Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek a nemzeti egyházak
képviselőiként ünnepélyesen egymásnak ajándékozták Szent László és Szent
Hedvig ereklyéit.

Palánki Ferenc egri segédpüspök ugyanezen év július 18-án Szent Hedvig
ereklyéjét helyezte el a diósgyőri vár kápolnájában, amelyet 2014-ben
szenteltek fel Szent Hedvig magyar királylány és lengyel királynő
tiszteletére. A csontereklye Stanisław Dziwisz krakkói érsek, bíboros
jóvoltából érkezett Krakkóból Diósgyőrbe, ahol a várkápolna oltárában
található ereklyetartóba került.

*Istenünk, aki híveid élete vagy és az alázatosak dicsősége, te Szent
Hedvig királynőt a hit és a szeretet buzgó terjesztőjévé tetted.
Közbenjárására add, hogy az igazság és a jóság apostolai legyünk. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*




*ForrásDiós István: A szentek életeMagyar katolikus lexikonVörösmarty
Mihály összes költeményei*

*Magyar Kurí*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200718/924ecd3d/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról