[Grem] Adolfizmus

[Zoltan Fodor]

Kedves Lista!

A napokban sok hasznos informaciot olvastunk a listan Adolf Hitlerrol, 
tankokrol, penzugyi es gazdasagi inkompetenciarol. Engem evtizedek ota 
foglalkoztatott Hitlerrel kapcsolatban egy tovabbi kerdes. Azt hiszem a 
kerdes relevans es egy szerencses veletlen reven hozza tudok egy kicsit 
jarulni a megvalaszolasahoz. Felnott eletem tobb, mint felet 
Nemetorszagban eltem le, ismerem oket. Mint minden nepnek, nekik is vannak 
pozitiv es negativ tulajdonsagaik es persze nem lehet minedegyikojuket egy 
kaptafara huzni. Az irasban lesznek tortenelmi utalasok, de nem azoknak a 
reszletei a fontosak, hanem az osszkep es egy fontos szemelyes elmeny. 
Lesznek szubjektiv velemenyek, amelyeket nyugodtan lehet kritizalni.

KERDES: hogyan lehetseges az, hogy egy ilyen tanult es muvelt nep ilyen 
nagy szamban kiallt egy ennyire pusztoto politikai iranyzat mellett.

A. Ket diktatura es tarsadalmi elozmenyeik

1. Az hogy egy autoriter, gyilkos rendszer a Szovjetunioban 
kialakulhatott, azt meg ugy-ahogy meg lehet erteni. A jobbagyokat 1861-ben 
ugyan felszabaditottak, de sokan szinte ugyanolyan szornyu helyzetben 
maradtak (magas megvaltasi ado es 'robot'). Tanulatlanok voltak. 1874-ben 
a hadseregben szolgalok 80% irastudatlan volt, a nevet sem tudta 
lebetuzni. A nok koreben az irastudok aranya a ferfi arany kb. harmada 
(20% helyett 7%). Es valoban, Tolsztojt olvasva sokszor elojon az idilli 
kep a tanulatlan, de eszes parasztrol. A nep, az istenadta nep, eletenek 
minden vonatkozasaban az autoritast figyelte, es ez a fuggo viszony volt 
eltenek egyik sarokkove. Ez ment at azutan egy emberoltovel kesobb a 
kommunista diktaturaba.

2. Nemetorszagban 100 evvel korabban kezdik felszabaditani a jobbagyokat 
1770-tol. Az az erdekes, hogy az o helyzetuk sem sokat valtozik mar, mert 
a nyugati teruleteken --ahol Hitler ugyanugy tomegtamogatassal birt-- mar 
lenyegeben szabadok voltak. Egy emberoltovel a diktatura elott, az elso 
vilaghaboru eloestejen, lenyegeben nem letezett irastudatlansag (mar 
1850-ben a porosz statisztika 85%-ban adja meg az irastudok aranyat). A 
szemunk elott lebego kep nem az eszes irastudatlan orosz paraszt, hanem a 
Goethe verset magolo kisdiak (zarojeles megjegyzes: ez ma mar nincs).

3. Ket nagyon kulonbozo kiindulopontunk van az orosz es a nemet helyzetet 
tekintve. Egy magas foku analfabetizmussal rendelkezo es autoritas nelkuli 
eletet elkepzelni sem tudo vilag az orosz oldalon. A nemet ember viszont 
nemcsak, hogy tanult es a humanizmus eszmeivel megismerkedett, hanem, ha 
kell a fonokevel is szembeszall, ha ugy erzi, hogy a fennallo 
szabalyrendszeren belul igaza van. A tomeggel a nemet ember sem mer 
szembeszallni, de ez ertheto.

4. Hogyan lehetseges akkor, hogy a nep a hitlerizmushoz a nevet adta. A 
naci partnak a csucson kb. 8 millio tagja volt, annak ellenere, hogy 
szamos alkalommal felveteli stoppot vezettek be. Egy rovid szamolas: 
Nemetorszagnak 70 millio lakosa volt, ennek fele ferfi, azaz 35 millio (a 
nok aranya a naci partban elenyeszo, mindossze nehany szazalek volt). 
Ennek a 35 millionak egy resze gyerek vagy oreg, talan 20 millio az aktiv 
koru. Es 8 millio a naci part tagja. 40%, kozel minden masodik ferfi 
nemcsak hogy a rendszer mellett all, hanem demonstrativan beallt a 
diktatura, a felszamolt demokracia rendszerebe. Miert?

B. Magarol a kerdesrol

5. Olvastam konyveket, neztem dokumentumfilmeket, de nem kaptam valaszt. A 
szemelyes oldal erdekelt. Miert allt be egy atlagosan, vagy annal jobban 
kepzett atlagember ebbe a rendszerbe?

6. 1990-es evek vegetol megprobaltam a meg elo szemtanukkal errol a kenyes 
kerdesrol beszelni. Ehhez persze a kolcsonos bizalomnak egy eleg magas 
szintje szuksegeltetik. De hiaba, minden egyes probalkozasommal felsultem. 
Csak harcos vagy csendes ellenallokkal beszeltem, az elobbiek reszletesen 
elmeseltek, milyen fantasztikus dolgokban vettek reszt, az utobbiak 
belulrol bomlasztottak. Vagy olyanokkal, akik bevalottan eletuk legszebb 
eveit toltottek a Hitlerjugendben, sportoltak jol ereztek magukat de a 
politika nem erdekelte oket. Sokaig a legtobb, amit hallottam, hogy igaz, 
hogy egy halaltabor kozeleben elt, latta a vagonokban erkezo zsidokat, 
latta a fustot, erezte az egett hus szagat, de hat mit lehetett tenni, 
mindenki csinalta a sajat dolgat. Ez a regi NSZK-ra vonatkozik. Az NDK-ban 
mindenki antifasiszta volt, erre talan majd egyszer visszaterek.

7. Nyilvan szinte lehetetlen, hogy tucatnyi emberrel beszelek es senkit 
nem talalok a 40%-bol (legyunk pontosak, ennek a valoszinusege 0.2%). 
Harald Welzer 2002-ben irt errol egy konyvet 'Opa war kein Nazi' cimmel (A 
nagypapa, no ő nem volt naci). Teljesen hasonloan az en szemelyes 
kerdezoskodesemhez 40 riportot keszitett, de o is csak hosoket es 
aldozatokat talalt a visszatero mondattal 'davon haben wir nichts gewusst' 
(ilyesmikrol nem tudtunk). Igaz, Welzer jonevu szociologus, tiszteletbeli 
professzor es alapitvanyi igazgato, de az o sikertelensege boritekolhato 
volt. Az ilyen dolgokhoz bizalom kell es foleg finom eltokeltseg a 
visszakerdezesre, amivel az ellentmondasokat, kognitiv disszonanciakat fel 
lehet oldani. Welzer konyve ezzel ados marad. De pl. Skrabski Fruzsina és 
Novak Tamas filmje Biszku Belarol, a Bun es Buntelenseg ebbol a 
szempontbol --hibai ellenere-- egy szep pelda (a youtube-on fenn van, 
erdemes megnezni).

C. A naci(?) idos ur (NSDAP parttagsag nelkul)

8. Akik eddig eljutottak, sejtik, hogy vegul sikerult valakit talalni, aki 
kozelebb vitt a kerdes megertesehez. Harom evvel ezelott egy kozeli 
baratom, akkor 96 eves aposaval es a talan egy evvel fiatalabb anyosaval 
beszelgettunk, felesegem Rita es en. Ha jol emlekszem ket napon keresztul, 
de lehet, hogy emlekeimben en is atirtam a tortenetet es csak egy nap volt 
(Rita majd kijavit, ha akar erre akar masra rosszul emlekezem). 
Szellemileg teljesen epek voltak, sajnos azota az apos elhunyt es az ido 
mulasaval egyertelmu, hogy ilyen kozvetlen es szemelyes benyomasok 
szerzesere soha tobbe nem nyilik mar lehetoseg. Leirom miket hallottunk.

9. Ket megjegyzes: a) ezek az o emlekeik es velemenyeik, nem az enyemek; 
b) sok allitassal nem ertek egyet, sot vannak emlekek, amelyek 
valoszinuleg nem is ugy tortentek (pl. a Neue Zuerher Zeitung a sarki 
ujsagosnal). Egyszeruen visszaadom, amit hallottam. A bizalom 100%-os 
volt. Az idos ur nem felt mar semmitol es az a fajta ember volt, akinek 
ami a sziven az a szajan. Ha ellentmondast ereztem, allhatatosan 
tovabbkerdeztem es o oszinte partner volt eppugy az ellentmondasok 
feloldasaban, mint ahogy az onkritikaban, vagy annak elutasitasaban.

D. Nehany tortenelmi teny a Weimar-i Koztarsasagrol es a Harmadik 
Birodalomrol

Nem vagyok tortenesz, sok mindent rosszul lathatok, majd a nalam 
tanultabbak kijavitanak. Nos, nezzuk akkor az elozmenyeket Ezeket en 
valoszinuleg maskepp latom, mint Egon. Nala olvassuk:

> "Hitler nagy gazember volt de azért csodát művelt a Németország 
> felemelésével és a német gazdasággal " ebből azonban  majdnem semmi sem 
> igaz ... a gazdasághoz semmit sem értett ... Az egész tákolmány azonban 
> a harmincas évek végére összeomlott Németország fizetés és hitel 
> képtelen lett

10. Nemetorszagot az elso vilaghaboru utan 7000 tonna aranynak megfelolo 
osszeg megfizetesere es a nemet kereskedelmi flotta 90%-nak atadasara 
koteleztek. Az osszeg utolso reszletet 2010 oktober 3-an fizette ki a 
nemet allam (nem eleiras, nincs meg tiz eve sem). A kifizetesek egy apro 
elmaradasa/keslekedese miatt a franciak es belgak 1923 januarjatol bo 2,5 
evre megszalltak a Ruhr videket. A francia miniszterelnok, Poincare celja 
nemcsak a fizetesek kieroltetese volt, hanem egy ujabb, nagyon fontos 
reszet akarta Nemetorszagnak megszerezni. Ezt a nemetek nagyon rosszul 
eltek meg. Megakadalyozzak, hogy magukat megvedjek majd megtamadjak oket. 
Lehet, hogy egy francia erre csettint es azt mondja 'ugyes', de a nemetek 
egyenessegrol alkotott elkepzelesebe ez nagyon nem fer be. Meg ma is egyes 
francia barataim(sic) halal komolyan ugy gondoljak, hogy ok jobban tudjak 
elvezni az eletet, a nemetek meg jobban tudnak dolgozni, ugyhogy nincs 
abban semmi kivetnivalo, ha ezt beepitjuk vilag mukodesebe.

11. A fizetesi huzavona megy tovabb, egyerteelmuen a franciak miatt. 
1924-ben Dawes-terv, 1926-ban Briand-Egyezseg, 1929-ben Young-Terv, 
1931-ben Hoover-terv, 1932-ben Lausanne-i Konferencia. Egy lehetetlen 
fizetesi elkepzelest Nemetorszag eppugy nem tudott kielegiteni, mint ahogy 
en sem tudnek semmilyen reszletekben 1 milliard forintot kifizetni. Ahogy 
az evszamokbol latszodik a kovetelesi oldal szamara az 1929-ben kitort 
gazdasagi vilagvalsag is csak egy, a lenyegen nem valtoztato intermezzo 
volt. 1931 kozepen bezarnak a nemet bankok, megtiltjak a kulfoldi 
atutalasokat majd Nemetorszag hivatalosan is fizeteskeptelenne valik. A 
politika sakk-matt helyzetbe kerult, nem volt semmi mozgastere. Az 
egyszeru emberek szamara meg minden par evben volt valami tragedia: a 
haboru, a Ruhr megszallas, a fizetesi kotelezettsegek miatti megalazas, az 
allam fizeteskeptelensege. Es a demokratikus politikai rendszerben a 
demokratikus politikusok terveket szottek arrol, hogyan oldjanak meg egy 
lehetetlen feladatot. Mint ahogy nem lehet korzovel es vonalzoval egy 
adott kor teruletevel egyenlo teruletu negyzetet szerkeszteni. (Egyebkent 
ezzel a feladattal, a kor negyszogesitesevel foglalkozik szenvedelyesen 
Thomas Mann Varazshegy cimu regenyeben Paravant, a Ruhr videki 
allamugyesz, holott mar 1882-ben Lindemann bebizonyitotta, hogy a problema 
megoldhatatlan. A regeny pont a Ruhr megszallas alatt, 1924-ben jelent 
meg. Lehet, hogy ez egy metafora-halo resze volt az iro reszerol?)

12. Franciaorszagban az elso vilaghaborut lezaro, gyozelmet jelento 1918. 
november 11-i fegyverszunet a mai napig nemzeti unnep (Armistice de la 
Premiere Guerre mondiale), formalisan a halottakra emlekeznek. No meg a 
gyozelemre, katonai paradeval, bezart ettermekkel (de a pekek nyitva 
vannak). Nemetorszagban ez a nap, november 11, a karneval (az '5-ik 
evszak') kezdete. Ha a nemeteknek egy nem tul magas, de viszonylag tisztes 
jolete megvan, semmi nem erdekli oket.

13. (Zarojelben: a 7000 tonna arany az elmult 20 ev atlagosan 
$1000/uncia aran szamolva 210 milliard dollar. Jelenleg Nemetorszagtol 
ennek az otszoroset szivtak le az Europaik Kozponti Bank Target-2 
rendszeren keresztul a deli EU orszagok. A rendszer nagyon bonyolult, de 
kb. ugy nez ki, hogy Joska a kocsmaban iszik, de nem fizet, a kocsmaros 
felirja, de vegul a vegso fizetes igy vagy ugy de biztosan elmarad. A 
Target-2 sokkal ugyesebb, mint az elso vilaghaboru utani direkt fizetesi 
kotelezettseg, de ez sem fog kovetkezmenyek nelkul maradni. Egyebkent a 
masodik vilaghaboru sokkal durvabb kovetkezmenyekkel jart Nemetorszag 
szamara, mint az elso. De ez mar egy masik tema.)

E. A konkret emlekek

A fenti 11-ik ponthoz visszaterve az idos ur tortenete ugyanezt erositi 
meg. Innentol kezdve ot es a feleseget fogom idezni, zarojelben nehany 
megjegyzes tolem.

14. Probalkoztak a nemetek mindenfele politikussal, azok meg csak 
beszeltek, hogy hogyan oldjak meg az orszag elott allo feladatot. De 
mindegyik ut zsakutcanak bizonyult. A gondok tornyosultak, a politikusok 
meg beszeltek. Hitlerrol meg lehetett latni, hogy nem a megoldhatatlan 
feladaton fog egy fizeteskeptelenne valt orszagban szoszolni, hanem valami 
mast csinal. Nem volt vesztenivalo. A tobbiek mind a regi, jarhatatlan 
utat javasoltak.

15. Hitler hatalomra jutasaval valoban dramaian megjavult a helyzet. A 
csaladi kozepvallalkozas, amely korabban sajnos minden munkast 
elbocsajtott vissza tudta venni az embereket (ez volt az idos ur csaladja 
szamara a legfontosabb). Ujra vettek a ceguknek teherautokat, amelyeket 
korabban aron alul el kellett adniuk. Egyszeruen jo volt a helyzet. Vegre 
egy politikus csinalta a dolgokat es nem csak beszelt rola. Mindenki ment 
a sajat dolgara. A demokracia megszunese, az egypartrendszer, a kommunista 
felforgatok lecsukasa egyaltalan nem tunt nagy arnak ezert. Nem kicsit, 
hanem osszehasonlithatatlanul jobb volt, mint a kaosz es szegenyseg. Mi 
bajuk lett volna azzal az emberrel, aki ezt a csodat megvalositotta.

16. A haboru hat evig tartott, de o kilenc evet volt a haboruban. 
Fegyelmezett nemet modjara ugy gondolta, hogy bar utalta a haborut, de ez 
volt a helyzet. Neki is meg sok millio masik fiatalembernek ez volt a 
dolga. 1938-ban gyorsitott erettsegi utan besoroztak es elvittek hogy 
valami, erodvonalat epitsen. A tuloldalon latta a francia hadsereget 
felvonulni, epitkezni es vilagos volt mindannyiuk szamara, hogy a franciak 
elobb-utobb tamadni fognak, es a fenti 10. es 11. pontban leirtak alapjan 
ertheto, hogy semmi bizalmuk nem volt a franciakban. A haboru utan meg 
harom evet toltott francia hadifogsagban. Ahogy meselte, ott ehezett 
eloszor, azt megelozoen, meg az orosz fronton sem volt az elelemmel 
problemajuk.

17. A haborus elmenyekrol, a hazateresrol, a szetbombazott hazrol es 
gyarrol, az egytol egyig a haboru aldozataul esett csaladjarol nem 
beszelek, ezt konyvekbol es filmekbol jol-rosszul ismerjuk.

18. A lengyelekkel nem lehet kiegyezni. Danzig kerdeseben jottanyit sem 
engedtek. Az osszes lehetseges teruletcseret, kompenzaciot felajanlottak, 
de a lengyelek semmire nem voltak hajlandoak. Ezt csak erobol lehetett 
megoldani. Miert kellett fel Lengyelorszagot elfoglalni? Azok az elso 
vilaghaboru elott ugyis nagyreszt nemet teruletek voltak. Hitler jol 
cselekedett.

19. Nem Nemetorszag tamadta meg Franciaorszagot. Franciaorszag uzent hadat 
Nemetorszagnak. Mit tehettek volna, hat ok is leptek. A direkt hataron 
nehez lett volna atmenni, hat mentek Hollandian keresztul. Hogy ez 
igazsagtalan volt a hollandokkal szemben? Akkoriban ezzel senki nem 
foglalkozott, a legkisebb mertekben sem. Ma mar tenyleg igazsagtalannak 
tunik. Osszessegeben Hitler megis jol cselekedett. A francia haduzenetre 
ez volt a leglogikusabb lepes.

20. A zsidokrol o nem tudott, vegig a fronton volt. Parszor volt 
szabadsagon, de olyankor volt jobb dolga, mint a zsidokkal foglalkozni. A 
feleseg tudott a zsidok elhurcolasarol. Senki nem szerette a zsidokat. 
Mindig jol jartak. Minden nemet dolgozott a hadiiparban. Ok ugy tudtak, 
hogy a zsidokat is hadiuzembe viszik. A megsemmisitotaborokrol nem tudott. 
(Hosszas kerdezoskodes utan sem talaltam ellentmondast. Persze lehet, hogy 
csak egy nagyon jol vedheto tortenetet talalt ki maganak, sokakkal egyutt. 
De akkor miert tartott ki amellett, hogy a zsidokat sem o, sem az 
ismerosei nem szerettek.) Akarhogy is Hitler rosszul cselekedett.

21. A Szovjetunio megtamadasa Hitlernek hibas dontese volt. Valoszinuleg 
Sztalin azonban igyis-ugyis megtamadta volna Nemetorszagot. Az idos ur 
volt a keleti fronton, meg is sebesult, azt a haborut szerinte nem 
lehetett mar megnyerni.

22. Korlatozva voltak a szabadsagjogok? Igen. De messze nem 
elviselhetetlen mertekben. Lehetett kulfoldi radiot hallgatni, lehetett 
kulfoldi ujsagot kapni (rakerdezesre kozepes magabiztossaggal allitotta a 
feleseg, hogy Neue Zuerher Zeitung volt az ujsagosnal a haboru alatt is, 
amit en nehezen hiszek). A szabadsag ilyen lepteku korlatozasa, de a rend 
es jolet fenntartasa egy jo kombinacio volt a haboru elott. A haboru az 
mas kerdes.

Osszefoglalva: a) a kaoszbol es fizeteskeptelensegbol Hitler kiutat kinalt 
es meg is valositotta; b) a szabadsag korlatozasa nem volt tul nagy ar a 
kilatastalansaggal osszehasonlitva; c) a haboru a lengyelekkel az o 
arroganciajuk miatt is volt; d) a franciak uzentek hadat a nemeteknek, 
nekik lepniuk kellett; e) a zsidok meggyilkolasarol nem tudtak; f) az 
oroszok megtamadasa rossz otlet volt.

Ahogy irtam, ezek nem az en, hanem az o gondolataik. Hogy mennyire 
konzisztens ez a gondolatvileg, azt dontse el az olvaso. Minden kommentet 
szivesen veszek.

Udvozlettel, Fodor Zoltan