[Grem] Fwd: BRUXINFO BRÜSSZELI HÁTTÉR - A teljes Brexit-kronológia

[Kincses Ágnes]

[Bruxinfo logo]

BRUXINFO BRÜSSZELI HÁTTÉR - A teljes Brexit-kronológia

A teljes Brexit-kronológia

Előzmények

2013. január 23. – David Cameron brit miniszterelnök a „Bloomberg-beszédében” kijelenti: új elrendezésre volna szükség az EU-brit viszonyban, különben Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Cameron három tényezőt tartott döntőnek az elmúlt időszak változásaiból: 1.) az eurózóna a pénzügyi válságra válaszul alapvető változtatást hajt végre az Európai Unióban, 2.) az EU-versenyképesség csökken az EU-piaci túlszabályozás miatt, 3.) az EU fokozatosan politikai unió jelleget ölt, ami teljesen idegen a brit szellemtől.

2013. november 27. – David Cameron saját névvel cikket közöl a brit The Financial Times-ban, amelyben terjedelmesen kitér a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országok munkavállalóinak nagy számú megjelenésére a brit munkaerő-piacon. Érvelésének magva: a személyek EU-n belüli szabad mozgásának a megváltozott körülményekre tekintettek kevésbé kellene a jövőben szabadnak lennie.

2014. november 28. – David Cameron formális választási kampányígéretként bejelenti, hogy amennyiben kormánya megnyeri a következő évi brit parlamenti választást, népszavazást fognak kiírni a brit EU-tagságról.

2015. május 7. – A Cameron-vezette Konzervatív Párt megnyeri a brit választást, parlamenti helyeinek számát az előző ciklushoz képest 24 fővel növelte és ezzel (a mandtáumok 50,8 százalékával, 650 parlamenti helyből 331 megszerzésével) abszolút többségre tett szert.

2015. június 29. – Az Európai Tanács tudomásul veszi, hogy a Cameron-kormány formális tárgyalást óhajt kezdeni a brit európai uniós tagság feltételeinek módosításáról.

2016. február 17. – Az Európai Tanács ülésén véglegesítik az EU-brit tagsági feltételek módosításáról feltételesen elfogadott dokumentumot. (Hatályba helyezése csak akkor esedékes, ha a kilátásba helyezett brit népszavazás megerősíti Nagy-Britannia EU-tagságának a fenntartását.)

2016. február 19. – David Cameron bejelenti, hogy 2016. június 23-án tartják meg Nagy-Britanniában az EU-tagsági népszavazást.

Népszavazástól May-kormány lemondásáig

2016. június 23. - A BBC reggeli előrejelzése szerint a brit kilépés hívei nyerték meg az EU-tagságról rendezett népszavazást. A BBC számításai szerint a végeredmény 52:48 százalékos megoszlású a Brexit-párt javára. A font három évtizedes mélypontra zuhant. Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló brit politikai párt vezetője azonnali lemondásra szólította fel David Cameron konzervatív párti miniszterelnököt. A végeredmény hivatalos ismertetése után még aznap Cameron bejelentette távozási szándékát.

2016. június 23. - Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt vezetője pénteken kijelentette: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.

2016. június 23. – Donald Tusk leszögezte: " Mindenkit biztosítani akarok arról, hogy erre a negatív forgatókönyvre is felkészültünk… A 27 vezető felhatalmazásának birtokában kijelenthetem, hogy elszántak vagyunk az egység megőrzésében, 27-es körben. Az Unió valamennyiünk számára a közös jövőnk keretét képezi. Biztosítani akarom Önöket arról, hogy nem lesz jogi vákuum. Amíg Nagy-Britannia hivatalosan is elhagyja az Európai Uniót, az uniós jogot az Egyesült Királyságban is alkalmazni fogják. A jogokat és a kötelezettségeket egyaránt értem ezalatt" - fejtette ki a továbbiakban az Európai Tanács állandó elnöke.

2016. július 11. – A lemondott David Cameron helyére a kormányzó konzervatív pártbeli Theresa May addigi belügyminisztert lépett, mint Nagy-Britannia következő miniszterelnöke.

2016. november 21-22. - David Davis brit „Brexit-ügyi miniszter” 21-én Brüsszelben Michel Barnier-vel, az Európai Bizottság “Brexit-főtárgyalójával”, 22-én Strasbourgban pedig az EP “Brexit-felelősével”, a liberális frakciót vezető Guy Verhofstadttal találkozott. Uniós részről minden esetben az érintettek siettek hangsúlyozni, hogy nem volt semmilyen tárgyalásról szó a leendő kilépési folyamat sarokkérdéseit illetően, lévén az Európai Tanács vonatkozó határozata értelmébe sem az EU-intézmények, sem pedig tagállamok nem folytatnak tárgyalást a brit kormánnyal addig, amíg ez formálisan is be nem nyújtotta kilépési szándéknyilatkozatát Brüsszelben. “Csupán ismerkedés” és kapcsolatfelvétel történt, hangoztatták bizottsági és EP-részről.

2016. december 15. - A 27-ek vezetői brit kollégájuk, Theresa May nélkül egy rövid megbeszélést tartottak az uniós csúcstalálkozó végén, amelyen elsősorban a majdani kilépési tárgyalások lefolytatásával kapcsolatos procedurális kérdéseket tisztázták. A brit hivatalos értesítés után az Európai Tanács iránymutatásokat fogad el, meghatározva a tárgyalások kereteit az alapszerződés 50-ik cikke alapján.

2017. január 3. - Lemondott London uniós nagykövete, akit az előző miniszterelnök, David Cameron nevezett ki a brüsszeli brit EU-képviselet élére. Sir Ivan Rogers szerint a brit kormányban nincs meg a szükséges tapasztalat a Brexit-tárgyalások lebonyolításához.

2017. január 17. - “Világos és egyértelmű szakítást” ígért Theresa May a londoni Lancester House-ban a tagállamok nagykövetei előtt mondott beszédében, hangoztatva, hogy a brit kormány nem fog arra törekedni, hogy kilépés után megőrizzék a korábbi EU-tagság valamilyen szeletkéjét. „Nem lehet félig benn is maradni, meg ki is lépni” – mutatott rá ennek kapcsán. May brit szempontból különösen tarthatatlannak nevezte a bevándorlók és európai uniós munkavállalók korlátlan megjelenését a brit munkaerő piacon, ami szerinte „túlságosan is nagy terhet” jelent a lakhatás és a közszolgáltatások számára. A brit kormány mindent annak rendel alá, hogy szavatolhassa a bevándorlók korlátozását és a függetlenséget a luxembourgi Európai Bíróságtól. Ennek érdekében kész akár az egységes piachoz való hozzáférést is feladni. May utalt arra is, hogy a brit EU-tagság megszűnte után Nagy-Britannia „közös utazási övezetet” akar létrehozni a továbbra is EU-tag Írországgal, de konkrétumokat arról, hogy mindennek fényében miként képzelnk a brit-ír határ majdani kezelését, nem mondott.

2017. január 26. - Benyújtotta a brit kormány azt a parlamenti határozattervezetet, amelynek elfogadása a brit Legfelsőbb Bíróság döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. Az Alsóház elé terjesztett rövid, mindössze négysoros tervezet szövege szerint Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból.

2017. február 2. - Közzétette a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező "Fehér könyvet” a brit kormány.  A 77 oldalas összefoglaló jórészt azoknak a célkitűzéseknek a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök ismertetett a múlt hónapban. A tanulmány egyik leglényegesebb eleme ennek megfelelően az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, de új stratégiai viszonyrendszer kiépítésére törekszik az unióval. E kapcsolatrendszer szerves része lenne a brit kormány szándéka szerint egy "nagyratörő és átfogó" szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az unióval.

2017. február 8. - Módosítások nélkül, kényelmes többséggel véglegesítette szerdán a brit parlament alsóháza az EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához szükséges felhatalmazást.

2017. március 29. - Nagy-Britannia állandó brüsszeli EU-képviselője, Tim Barrow nagykövet átadta kormánya hivatalos értesítését országa kilépési szándékáról Donald Tusknak.

2017. március 31. - Az EU-huszonhetek nagykövetei megtartották első formális egyeztetésüket a Brexit-tárgyalások leendő rendszeréről. Donald Tusk európai tanácsi elnök, és Joseph Muscat a soros EU-elnökséget betöltő máltai miniszterelnök közös sajtóértekezletükön érzékeltették: megkezdődött az árnyalatok értelmezése a leendő brit kilépési és a jövőbeni EU-brit partnerségi tárgyalások pontos kezeléséről. Tusk arra helyezte a hangsúlyt, hogy a huszonhetek leendő tárgyalási alapelvei között már ma is világosan rögzített előfeltételnek számít, hogy „csakis akkor lehet szó jövőbeni kapcsolatok egyeztetéséről, ha a kilépés rendezetten történik”. Leszögezte azokat a legfontosabb elvárásokat, amelyek mentén a továbbiakban majd szerinte a haladni kell. Közülük az első, hogy „minimalizálni kell a (polgárokat, üzleti érdekeket, gazdasági viszonyokat érintő) bizonytalanságot”, visszafogva a netán keletkező károkat, külön is hangsúlyozva, hogy „az emberekre kell gondolnunk először”, mindenképpen kerülve azt, hogy a polgárok helyzete „alku tárgyává váljon”. Hasonlóképpen kerülendő, hogy európai üzleti vállalkozások „jogi vákuumba kerüljenek” azzal, hogy a brit kilépés után brit vonatozásban fejük fölül eltűnik a működésüknek addig jogi keretet adó európai uniós jogrend – sorolta tovább az elvárásokat Donald Tusk, aki a továbbiakban utalt még a már említett korábbi pénzügyi kötelezettségvállalások betartására, valamint külön is hangsúlyozva arra, hogy „kerülni kell a brit kilépés után új kemény határ kialakulását Írország és Észak-Írország brit tartomány között.

2017. április 4. - A brit kormány még fel sem mérte azokat a gazdasági, jogi és egyéb kockázatokat, amelyek abból erednének, ha a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások megállapodás nélkül zárulnának - áll a londoni alsóház Brexit-bizottságának jelentésében.

2017. április 5. - Nagy többséggel az EP plenárisa megszavazta azokat az alapvető elvárásokat, amelyek teljesülésétől tették függővé az EU-brit kilépési megállapodás ratifikálását.

2017. április 27. - Az Európai Unióban maradó 27 tagállam képviselőinek sikerült megegyezniük abban az álláspontban, amelyet az unió az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos Brexit-tárgyalások során képviselni fog.

2017. április 29. – A "huszonhetek" vezetői brüsszeli találkozójukon mindössze négy perc alatt elfogadták a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó irányelveiket.

2017. május 3. - Az Európai Bizottság elfogadta azt a jogi dokumentumot, amelyben témákra lebontott részletes mandátumot kér az EU 27 tagállamától a brit kilépés feltételeinek a kitárgyalására. A fő európai uniós törekvés az első szakasz során az egymás országaiban élő állampolgárok jogállásának a tisztázása, a költségvonzatok kérdésének a rendezése, valamint az észak-ír kérdés eredményes kezelése áll lesz majd. Az ezúttal már valamivel konkrétabbá váló uniós mandátum ugyanakkor az eddigi brit elképzeléseket meghaladó törekvéseket is jelez. A legfontosabb, hogy a jogállások szavatolásához változatlanul a luxembourgi Európai Bíróságot készül megtenni, ami ismert módin vörös posztó az Európai Bíróság joghatósága alól éppen, hogy kivonulást ígérő brit kormány számára.

2017. május 22. - Az EU27-ek miniszterei hivatalosan is áldásukat adták az Európai Bizottság által a Brexit-tárgyalásokra javasolt mandátumra.

2017. június 8. - Az előrehozott brit parlamenti választásokon a kormányzó Konzervatív Párt elveszítette abszolút többségét a londoni alsóházban.

2017. június 19. - Az EU és az Egyesült Királyság Brüsszelben megkezdte a tárgyalásokat a brit kilépésről.

2017. június 22. - A tagállamok vezetői jóváhagyták a jelenleg az Egyesült Királyságban található uniós ügynökségek áthelyezésére vonatkozó eljárási szabályokat.

2017. július. 17. - Megkezdődött az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások második fordulója Brüsszelben.

2017. július. 20. - Egyelőre totális a nézetkülönbség az Európai Bíróság jövőbeni – EU-brit vonatkozású - szerepét illetően, miközben egy sor témában, (de különösen a költségvetési kérdések tekintetében) Brüsszel sokkal részletesebb tájékoztatást és tárgyalási pozíciót vár Nagy-Britanniától – derült ki a Brexit tárgyalások első egyhetes fordulója után.

2017. július. 21. - A Bank of America elsőként döntött úgy az amerikai bankok közül, hogy Dublinba helyezi át Európai Uniós központját a Brexit után.

2017.július 30. - Az ír kormányfő kijelentette, hogy országa semmiféle gazdasági határt működtető infrastruktúrát nem lesz hajlandó kiépíteni a brit-ír határon csak azért, mert London ki akar lépni az EU egységes piacáról. „Ha ragaszkodnak hozzá, tegyék meg ők” – szögezte le. Eközben az Európai Bizottság ír tagja változatlanul „felkészületlenség” miatt ostorozta a Brexit-tárgyaláson részt vevő brit delegációt.

2017. augusztus 01. - A július 31-i határidővel összesen 23 európai város jelezte érdeklődését a Brexit miatt Nagy-Britanniából hamarosan távozó két uniós ügynökség befogadására. A z Európai Gyógyszerügynökség (EMA) befogadására 19 város pályázik, az Európai Bankhatóságnak 8 város adna otthont. Budapest (vagy más magyar város) nem szerepel a listán.

2017.augusztus 13. - Philip Hammond és Liam Fox egy vasárnap megjelent közös cikkében egyetértett abban, hogy szükség van átmeneti időszakra a kilépési feltételek életbe lépésére, de ez nem jelentheti a Brexit elkerülését.

2017. augusztus 16. - Az EU visszakézből elutasította a brit kormány első formális javaslatát a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatok alakítására, emlékeztetve rá, hogy London új pozíciós papírja nem más, mint egy „bakugrási kísérlet” a válási procedúra megkerülésére.

2017. augusztus 16. - Nem áll szándékában a fizikai határ visszaállítása a Brexitet követően Észak-Írország és Írország között – szögezte le újabb, sorrendben második tárgyalási álláspontjában a brit kormány.

2017. augusztus 17. - Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése után is szabadon utazhatnának be a szigetországba az EU-s állampolgárok a brit belügyminisztérium készülőben lévő javaslata szerint.

2017. augusztus 21. - Az árukkal és a szolgáltatásokkal folytatott kereskedelem fenntartását javasolta a brit kormány az Európai Bizottságnak az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése (Brexit) utáni időszakra. A tagságának megszűnéséről szóló tárgyalásokért felelős brit minisztérium tájékoztatása szerint azt szeretnék, ha a jelenleg is piacon lévő áruk és a szolgáltatások is mindenféle szigorítás nélkül lennének elérhetők a szigetországban és az Európai Unióban, miután Nagy-Britannia várhatóan 2019 márciusában kilép az EU-ból.

2017. augusztus 29. - Először a brit uniós kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről kell megállapodni, és csak azután kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi egyezményről - figyelmeztetett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

2017. augusztus 31. - A brit kormány közölte, hogy csak a kilépés időpontjáig hajlandó automatikusan eleget tenni az uniós tagsággal járó fizetési kötelezettségeinek. Azaz London elvileg 2023 helyett csak 2019, március végéig járulna hozzá a felzárkóztatási (kohéziós) politika költségeihez.

2017. szeptember 7. - A brit kormány nem használhatja fel a Brexit-tárgyalások során az észak-ír kérdést az EU vámuniós és egységes piaci szabályozásának a megbontására – figyelmeztetett Michel Barnier.

2017. szeptember 7. - Micheal Barnier aggasztónak minősítette a kilépés költségvonzatairól zajló egyeztetések állását. Szerint ezzel Nagy-Britannia úgymond „visszatáncolt” korábbi (júliusi) kötelezettségvállalásától.

2017. szeptember 11. - A várakozásoknak megfelelően, a kormányindítvány elfogadásával zárult a londoni alsóházban a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásának első parlamenti vitája.

2017. szeptember 13. - Már az Brexit utánra készül az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága: a testület úgy döntött, hogy a tagországoknak javasolni fogják, a brit kilépéssel felszabaduló 73 EP-képviselői helyeket részint osszák szét a többi 27 tagország között, részint pedig ötvenet belőle “zároljanak”, akár újabb tagfelvételre készülve, akár egy esetleges jövőbeni páneurópai választói lista számára.

2017. szeptember 22. - A Brexit után kétéves átmeneti időszakot javasolt firenzei beszédében Theresa May brit miniszterelnök, változatlanul kölcsönös piaci hozzáféréssel, és brit részről ez idő alatt a pénzügyi kötelezettségek teljesítésével (ami a korábbi kiszivárogtatásokkal megegyező módon mintegy 20 milliárd eurót fog kitenni). Nem hangzott el semmi az ezen túlnyúló pénzügyi terhekről, legyen bár szó nagyobb volumenű és ezért időben tovább tartó közösségi projektekről, vagy például a közösségi nyugdíjak finanszírozásában való jövőbeni brit részvételről. May a két év alatt változatlanul szabad munkavállalást ígért brit földön az uniós állampolgároknak, amit ugyanakkor regisztrációs kötelezettség egészítene ki.

2017. szeptember 24. - „Konstruktív szelleműnek” minősítette Michel Barnier Theresa May firenzei beszédét, egyértelmű újdonságként üdvözölve a kétéves átmeneti időszakra - és ez alatt a brit pénzügyi kötelezettségvállalás folytatására - tett bejelentéseket. A témák többségénél ugyanakkor Barnier még további tisztázás vár. Barnier az egymás területén élő állampolgárok jogbiztonsága kapcsán is látott „előrelépést” May beszédében, de rögtön hozzátette, hogy Londonnak mindezt most le kell fordítani „pontos tárgyalási pozícióra”. További tisztázást igénylőnek minősítette ugyanakkor Barnier (mellesleg a beszédet követő nemzetközi értékelések többségével megegyezően) Maynek az Észak-Írországra vonatkozó szavait, rámutatva, hogy ebből nem derült ki, London miként kívánt érvényt szerezni a leszögezett elvi alapvetéseknek. Leszögezte egyúttal: Kizárólag az után lehet megkezdeni a tárgyalásokat az Egyesült Királyság uniós kilépését követő esetleges átmeneti időszakról, hogy rendezték a kiválás főbb kérdéseit - jelentett
e ki az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója Brüsszelben.

2017. szeptember 30. - "Egyetlen másodperccel sem" tarthat két évnél tovább a brit EU-tagság megszűnése utáni átmenet - jelentette ki Boris Johnson külügyminiszter.

2017. október 10. - Nem lesz újabb népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról - szögezte le este az LBC kereskedelmi rádió adásában Theresa May brit kormányfő.

2017. október 12. - Nem körvonalazódik még az érdemi kérdésekben a brit kilépésről szóló alku és az eddig elért korlátozott eredmények az EU főtárgyalója szerint nem elégségesek ahhoz, hogy a folyamatban való továbblépést javasolja az EU27-ek állam- és kormányfőinek.

2017. október 13. - Az Egyesült Királyságnak vállalnia kell az Európai Unióval szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségei megfizetését ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a jövőbeni kapcsolatokról, köztük a kereskedelmi viszonyról - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker.

2017. október 20. – Az EU-huszonhetek csúcstalálkozója a Brexit-tárgyalások kapcsán megállapította: még nem történt „elegendő haladás”, de nyitott a lehetőség a tárgyalások második szakaszába történő átléptetésre a következő (decemberi) csúcson – feltéve, hogy addigra tisztázódnak elsősorban a pénzügyi aspektusok.

2017. október 25. - A brit Brexit-ügyi miniszter szerint elérhető az átfogó kereskedelmi megállapodás az Európai Unióval a brit EU-tagság 2019 márciusában várható megszűnéséig.

2017. október 30. - Nem lesz elegendő vámtisztviselő Nagy-Britannia uniós kereskedelmi partnerországaiban, ha a brit EU-tagság megszűnéséről folyó tárgyalásokon nem sikerül megállapodást elérni a jövőbeni kétoldalú kereskedelem feltételeiről – áll a Financial Times elemzésében.

2017. november 14. – Megkezdődött a londoni alsóházban a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó törvénytervezet harmadik olvasata

2017. november 17. - Leo Varadkar ír miniszterelnök szerint Írország sosem fog beleegyezni abba, hogy újra valós határ válassza el Észak-Írországtól.

2017. november 24. - Tíznapos határidőt adott a brit miniszterelnöknek Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a szükséges haladás elérésére ahhoz, hogy további tíz nappal később a Brexit-tárgyalások második szakaszába való átlépésre tehessen javaslatot az EU27-ek elsőszámú vezetőinek. A december 4-i határidőre az EU nem csupán a pénzügyi kérdésben, hanem az észak-ír témában is egyértelmű javaslatot kért a brit kormánytól.

2017. november 25. - Phil Hogan EU-biztos a brit Observernek nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy Nagy-Britannia jelenleg az Európai Unión keresztül voltaképpen 59 külkereskedelmi megállapodás része. Ezeket újra tárgyalni és közvetlenül brit érdekekre szabni nem lesz könnyű, főként, hogy a potenciális partnerek szemében az EU-egységes piachoz képest a népességarányban annak csak nyolcadát kitevő brit piac jelentősége jelentősen csökkenni fog. A megelőző hetekben még úgy tűnt, hogy a kérdés rendezését hallgatólagosan „áttolják” a tárgyalások második szakaszába. Azzal azonban, hogy az ír kormány már előzetesen vétót helyezett kilátásba minden másra a nyitott határokhoz képest, a téma is megkerülhetetlenül előtérbe került.

2017. november 26. - Brit lapértékelések szerint az észak-ír kérdés hirtelen a Brexit folyamatát jobban terhelő tételé lépett elő, mint a pénzügyi kötelezettségvállalásoknak való megfelelés.

2017. december 8. - Az EU-brit kilépési tárgyalások második szakaszába történő átlépést javasolja az Európai Bizottság azt követően, hogy Theresa May és Jean-Claude Juncker áttekintették a legfrissebb brit javaslatot a még nyitott ügyekben, és az új verziót minden fél elfogadhatónak találta. Az ír kérdés kapcsán az új verzió egyfelől leszögezi: Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti kapcsolatot (így a közöttük húzódó szárazföldi határvonal kezelését) az EU-brit kilépési tárgyalás második szakaszában véglegesedő, leendő új "kereskedelmi partnerség" mibenléte fogja pontosan meghatározni. Másfelől, arra az esetre, ha nincs megállapodás ilyen "partnerségről", akkor a brit kormány maga fog javaslatot tenni a tartomány különleges helyzetének a tiszteletben tartására. Amennyiben ez sem kap kellő támogatást, arra az esetre Egyesült Királyság előzetesen kötelezettséget vállal, hogy piacszabályozásában minden olyan esetben "teljes egészében igazodni fog" az EU belső piacának szabályozásáho, amelyeket lefed az 1998-as - észak-ír békemegállapodás feltételeit rögzítő - Nagypénteki Megállapodás.

2017. december 12. - Michel Barnier uniós főtárgyaló bejelentette, hogy jövő év elején elkészül a brit kilépési megállapodás szövegtervezete, és amennyiben az általános ügyek tanácsa januárban jóváhagyja a tárgyalási mandátumot, megkezdődhetnek a megbeszélések előbb egy átmeneti megállapodás kitárgyalásáról, ami brit szándékok szerint a hivatalos kilépéstől (2019. március 30.) számított két évig még az uniós szabályok között tartaná az Egyesült Királyságot.

2018. január 5. - A brit miniszterelnök szerint London olyan szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, amely az áruk és a szolgáltatások kereskedelmére egyaránt kiterjed.

2018. január 17. - Jóváhagyta a londoni alsóház a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó törvénytervezetet.

2018. január 18. - A katonai együttműködés bővítéséről és a közös határellenőrzés hatékonyságának javításáról állapodott meg a brit-francia csúcsértekezleten a két kormány. Emmanuel Macron francia elnök egyértelművé tette azt is, hogy a londoni City pénzügyi központja csak akkor férhet hozzá teljeskörűen az EU egységes belső piacához a brit EU-tagság megszűnése után, ha a brit kormány továbbra is hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez.

2018. január 29. - A brit kormány által a Brexit után kért átmeneti időszak 2020. december 31-ig tart majd, és ezalatt az Egyesült Királyságnak maradéktalanul alkalmaznia kell majd az uniós joganyagot, miközben kivonul az intézményekből és nem vehet többé részt az uniós döntéshozatalban – szögezte le az EU-huszonhetek közös álláspontja.

2018. február 2. - Theresa May megerősítette: London olyan szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val, amely a lehető legszélesebb körű vámmentességgel biztosítja a további "súrlódásmenetes" kereskedelmet az unióban maradó országokkal.

2018. február 17. - A Brexit utáni EU-brit speciális védelmi és biztonsági együttműködés mielőbbi formalizálását szorgalmazta Theresa May Münchenben, amiért cserébe a biztonság erősítését szolgáló együttműködési területeken még a luxembourgi Európai Bíróság kompetenciájának a brit elismerését is elképzelhetőnek nevezte.

2018. február 17. - Brit sajtóértesülés szerint a brit kormány külön szabályrendszerrel szeretné elérni, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektora a brit EU-tagság megszűnése után is hozzáférhessen az Európai Unió egységes belső piacához.

2018. február 18. - Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszakban sem alkalmazhat a jelenlegitől eltérő letelepedési szabályokat az akkor érkező EU-állampolgárokkal szemben - mondta az Európai Parlament brexit-ügyi referense.

2018. február 27. - Nagy-Britannia nem maradhat az Európai Unió vámuniójának tagja EU-tagságának megszűnése után, mivel a vámunió csak az EU-tagok számára nyitott, és az sem lenne előnyös számára, ha másfajta, külön vámuniós egyezményt kötne az EU-val - mondta a brit külkereskedelmi miniszter.

2018. február 28. - Elfogadta az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételeiről szóló egyezmény első hivatalos jogi vázlatát az Európai Bizottság.

2018. március 1. - Theresa May brit miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte az Európai Tanács elnökével tartott londoni megbeszélésén az Európai Bizottság előző nap ismertetett jogi tervezetét a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, mivel az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés elkerülésére vonatkozó javaslat London megítélése szerint aláásná az Egyesült Királyság integritását.

2018. március 2. - Theresa May a londoni Madison House-ban mondott beszédet, ahol is egyfelől leszögezte – és ez formailag újdonságnak számított akkor -, hogy az Egyesült Királyság a kilépés után szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az Európai Unióval, de úgymond minden eddig elfogadottnál kötetlenebb feltételekkel. Egyúttal egy olyan EU-brit „vámpartnerség” ötletével állt elő, amelyben önkéntes alapon és saját törvényei alapján Nagy-Britannia kereskedelmi és határellenőrzési szabályozása úgymond „visszatükrözné“ az uniós rendszert.

2018. március 7. - Bemutatta iránymutatási javaslatait Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, az EU-brit kilépési tárgyalások második – tagság megszűnte utáni kapcsolatok tisztázását célzó – szakaszára. A Tusk által ismertetett megközelítés a harmadik országokkal kötött klasszikus szabadkereskedelmi megállapodások logikáját követi, és semmilyen vonatkozásban nem reagál a May által forszírozott speciális kapcsolatokra, például az általa meglebegtetett „vámpartnerségnek”, illetve a piacszabályozási rendszerek jövőbeni kölcsönös elismerésének a lehetőségére. Kategorikusan kizárja az egységes piac integritásának a megbontását, például azzal, hogy a (brit) partner esetleg a piac csak egyes elemeit építené be az új kapcsolatokba, és csak részterületeken ismerne el valamilyen fokú kompetenciát az Európai Bíróság számára.

2018. március 14. - Egy társulási egyezmény jelenthetné a megfelelő keretet az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatai számára a szigetország uniós kiválását követően - áll az Európai Parlament állásfoglalásában. A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel megszavazott ötpárti határozatban a képviselők mindenekelőtt leszögezték, hogy a legjobb megoldás az lenne mindkét fél számára, ha a szigetország tagja maradna a belső piacnak és a vámuniónak, ennek lehetőségét azonban a brit kormány kizárta. A jövőbeli viszonyrendszernek az EP szerint így egyfajta átfogó társulási megállapodáson kellene alapulnia, amely négy pillérre épülne: a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokra, a külpolitikai-biztonsági-fejlesztési együttműködésre, a belső biztonságra, illetve az úgynevezett tematikus együttműködésre.

2018. március 19. - Számos fontos kérdésben megállapodásra jutottak a felek az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokon, például a tervezett kilépést követő átmeneti időszakról, az egyeztetések azonban tovább folytatódnak a végleges egyezmény elérése érdekében - jelentette be Michel Barnier.

2018. március 23. - Az EU27-ek vezetői mindenekelőtt üdvözölték a leendő brit kilépési megállapodás kölcsönösen elfogadott – állampolgárok jogaira, pénzügyi rendezésre, átmeneti időszakra vonatkozó - részeit, és egyúttal leszögezték, hogy a tárgyalások további szakaszában csak akkor lehet szó haladásról, ha mostantól következetesen és teljeskörűen tiszteletben tartják a most rögzített eddigi eredményeket. Az EU-megközelítés „elkerülhetetlennek” minősítette a jövőbeni EU-brit kereskedelmi kapcsolatok „súrlódó” jellegét arra hivatkozva, hogy a kilépés után megszűnik a brit tagság az EU egységes piacon és a vámunióban is, az együttműködés mögött pedig immár eltérő intézményi és jogszabályi háttér áll majd. Bármiként is alakul a második szakasz tárgyalása, az uniós belső piac alapjának tekintett „négy szabadságjog egysége megkérdőjelezhetetlen”, illetve, hogy a kereskedelmi kapcsolatok kitárgyalásakor nem kerülhet sor „mazsolázgatásra”, (mikor is a belső piac egységét megbontva egyes szektorokról kezdenek külön a lkudozást). Minden ilyesmi „aláásná az egységes piac integritását és zavartalan működését” – tették hozzá közös nyilatkozatukban a huszonhetek. Az EU megőrzi „döntéshozási autonómiáját”, és ezért „kizártnak” tekinti a már EU-ból kilépett és ennyiből „harmadik országnak” minősülő Egyesült Királyság részvételét „az uniós intézményeinek, szervezeteinek, hivatalainak és ügynökségeinek a munkájában” – áll a továbbiakban a huszonhetek iránymutatásában. Fontos kiinduló elv még, hogy az EU-huszonhetek készek „kiegyensúlyozott, átfogó és ambiciózus” szabadkereskedelmi megállapodásra jutni Nagy-Britanniával, ennek lezárása ugyanakkor csakis annak az EU-ból történő kilépése után lehetséges.

2018. április 9. - Theresa May brit miniszterelnök kölcsönös hozzáférést ajánlott fel dán kollégájának a halászati területekhez a Brexitet követően.

2018. április 26. - A brit kormány szeretné, ha a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának az életvitelszerűen letelepedett külföldi EU-munkavállalók, mivel nagyra tartja munkájukat, és hálás az ország fejlődéséhez nyújtott hozzájárulásukért - mondta Nagy-Britanniában élő magyaroknak a Brexit-tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium államtitkára.

2018. április 30. - A Brit Kereskedelmi Kamarák felmérése szerint az Európai Unióval kereskedő brit cégek harmada tejesen felkészületlen a brit EU-tagság megszűnése után várható vámeljárások kezelésére.

2018. május 2. - 30 oldalas memorandumban vétót helyezett kilátásba hatvan konzervatív párti képviselő Theresa May kormányfőnek, amennyiben kísérletet tesz az EU egységes piaci szabályozás bármilyen formájú átvételére, vagy akár részleges megőrzésére. Theresa May visszatérően utalt arra, hogy „egységes piaci partnerséggel”, valamint „vámpartnerséggel” szerinte elviekben olyan helyzet teremthető, ami lényegében fölöslegessé teheti a határellenőrzést az ír szigeten húzódó északír-ír határon. A konzervatív párti kemény mag azonban minden olyan – közvetett, vagy áttételes – megoldást egyszer és mindenkorra ki akar zárni, ami az EU egységes piacának szabályozási rendszerét (valamint annak felügyeletét) bármilyen formában megőrizné, illetve átmentené brit területre.

2018. május 8. – Boris Johnson brit külügyminiszter szerint "őrült rendszert szülne", ha London a brit EU-tagság megszűnése után vámuniós partneri viszonyt alakítana ki az Európai Unióval.

2018. június 8. - „Több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol” – jellemezte Michel Barnier EU-főtárgyaló a brit kormány megoldási javaslatát az Írország és a brit észak-ír tartomány közötti határ kezelésére. Barnier szerint elfogadhatatlan, hogy egy végsőnek szánt megoldásnak (backstop) határidőt szabjanak. A brit kormány soha nem fogadna el az EU-val folytatandó jövőbeni kereskedelem vámszabályozására olyan megoldást, amely vámhatárokat emel Észak-Írország és az Egyesült Királyság más országrészei közé - közölte eközben a Downing Street szóvivője.

2018. június 13. - Felsőházi módosításokat szavazott ki a brit kormány által az EU-tagság megszűnéséről beterjesztett törvényjavaslatból a londoni parlament alsó kamarája. Az alsóház szavazássorozaton eltávolította a tervezetből a Lordok Háza által beillesztett egyik legsarkalatosabb jelentőségű módosítást is, amely arra szólította fel a konzervatív párti brit kormányt, hogy a brit EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia maradjon az Európai Gazdasági Térség tagja.

2018. június 20. – Befejeződött a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó törvénytervezet parlamenti tárgyalássorozata, miután többhavi vita, módosítási indítványok és ellenindítványok sora után mindkét ház elfogadta a kompromisszumokkal kialakult végleges változatot. A törvény II. Erzsébet királynő formális jóváhagyásával lép majd életbe.

2018. június 21. - A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak "néhány nagyon egyszerű kérdésre" kell csak válaszolniuk ahhoz, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is változatlan jogosultságokkal, állandó letelepedési engedéllyel az országban maradhassanak - mondta a brit belügyminiszter.

2018. június 26. - Hivatalosan is érvénybe lépett a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó jogszabály, miután II. Erzsébet királynő az előírt formális uralkodói aktussal jóváhagyta és kihirdette.

2018. június 29. – Határozott figyelmeztetést intéztek az EU-huszonhetek állam- és kormányfői a brit kormányhoz, amelyben a kilépési tárgyalások felgyorsítását, és ennek érdekében „realisztikus” brit kormányzati javaslatok előterjesztését szorgalmazták. Különösen az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határszakasz kérdésénél fájlalták a haladás hiányát, és emlékeztettek a brit kormánynak a tavaly decemberi közös nyilatkozatban tett kötelezettségvállalására.

2018. július 6. - Közös, részleges - csak az ipari és a mezőgazdasági árucikkekre kiterjedő, a szolgáltatásokat nem érintő - szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.

2018. július 9. – Két napon belül lemondott a brit külügyminiszter, Boris Johnson és a Brexit-ügyi miniszter, David Davis, miután nem tudtak egyetérteni a kormányfő által támogatott tárgyalási álláspontban foglaltakkal (Fehér könyv). Mindketten a kemény Brexit határozott támogatói voltak.

2018. július 9. - Dominic Raabot nevezte ki Theresa May brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztérium (DExEU) élére. Külügyminiszternek

Jeremy Hunt eddigi egészségügyi minisztert nevezte ki a miniszterelnök.

2018. július 12. - Bizonyos területekre kiterjedő „társulási szerződést”, és bizonyos szektorokat lefedő „szabadkereskedelmi megállapodást” javasol egyebek között a Londonban nyilvánosságra hozott „kilépési Fehér Könyv”. A mintegy 100 oldalas dokumentum felveti a Nagy-Britannián át EU-ba tartó külső áruk brit részről – EU-konform módon történő – elvámolását, de kizárva ebből a brit piacra szánt termékeket, továbbá elvetve EU-polgárok szabad munkavállalását, valamint az ügyek nagy részénél az Európai Bíróság illetékességét. Egyúttal kifejezi a brit kormány azon meggyőződését, hogy az adott javaslat végrehajtásával kiváltható lesz a legsúlyosabb probléma: egy esetleges szárazföldi határ létrehozása a brit Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. A javaslat „puha” része – ami kiváltotta David Davis korábbi „kilépésügyi miniszter” és Boris Johnson külügyminiszter lemondását – az ipari és mezőgazdasági termékek vonatkozásában lényegében szabadkereskedelmi rezsim bevezetését javasolja

2018. július 12. - A brit miniszterelnök szerint London a brit EU-tagság megszűnése után szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal.

2018. július 13. - A brit miniszterelnök szerint az amerikai elnök azt javasolta neki, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások helyett perelje be az EU-t.

2018. július 17. - Csekély többséggel elvetette a londoni alsóház azt a módosítási indítványt, amelynek alapján a brit kormánynak vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval, ha a brit EU-tagság megszűnése előtt nem tud szabadkereskedelmi egyezményre jutni az EU-val.

2018. július 20. - Theresa May Belfastban tett látogatást, és ott mondott beszédében ismét kizárta a fizikai határt a brit észak-ír tartomány és az Ír Köztársaság között, leszögezve ugyanakkor azt is, hogy nem lehet szó vámhatárról az ír szigeten „rekedt” Észak-Írország, és Nagy-Britannia többi része között sem.

2018. július 24. - Theresa May kormányfő fogja vezetni a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a jövőben.

2018. július 26. – Lezajlott Dominic Raab új brit kilépés-ügyi miniszter és Michel Barnier EU-főtárgyaló első teljes körű tárgyalási fordulója a brit Fehér könyv és a kormányzati változások bejelentése óta. Barnier „sok ponton” haladást észlelt a brit álláspontban, ám a London által megcélzott vámpartnerség kapcsán kijelentette: az EU számára elfogadhatatlan lenne, hogy vámpolitikájának végrehajtását olyan országnak delegálja, amelyik nem része saját belső kormányzati (így jogi, felügyeleti) rendszerének. Megállapodtak, hogy augusztus közepén folytatják a tárgyalást, azzal a közös céllal, hogy októberre lezárják azt.

2018. július 26. - Az EU és az Egyesült Királyság tárgyalói megállapodtak abban, hogy augusztus közepén folytatják a Brexit-tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy októberig megszülethesse a megállapodás - jelentette be az EU főtárgyalója, Michel Barnier.

2018. július 27. - Az Európai Parlament nem fogja jóváhagyni az Egyesült Királyság uniós kiválásáról szóló esetleges jövőbeli egyezményt, amennyiben abban nem sikerül megfelelően rendezni az ír-északír határellenőrzés kérdését - figyelmeztetett közleményében az EP illetékes testülete.

2018. július 31. - Napról napra nő az új brit külügyminiszter szerint annak veszélye, hogy megállapodás nélkül szűnik meg az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban. Jeremy Hunt a beiktatása óta adott első lapinterjújában sürgette az unió vezetőit, hogy bírják rá az Európai Bizottságot egy észszerű kereskedelmi megállapodás elfogadására.

2018. augusztus 14. - Jeremy Hunt brit külügyminiszter Helsinkiben tartott sajtóértekezletén megismételte, hogy növekszik az esélye egy megállapodás nélküli, rendezetlen brit kilépésnek az Európai Unióból.

2018. augusztus 21. - Az Európai Unió és Nagy-Britannia fokozza a Brexit-tárgyalások intenzitását, és mostantól kezdve „lényegében folyamatosan” zajlik a következő hetekben az egyeztetés – állapodott meg Dominic Raab brit és Michel Barnier EU-főtárgyaló.

2018. augusztus 28. - A brit miniszterelnök szerint "az sem jelentené a világ végét", ha Nagy-Britannia úgy lépne ki jövőre az Európai Unióból, hogy addig nem sikerült megállapodást elérni a jövőbeni kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról.

2018. szeptember 7. - Kilencven százalékban megszületett a megállapodás Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból az unió Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier szerint. Kifejtette ugyanakkor: arra az esetre, ha a brit kilépésig nem születne jogilag minden fél által kötelező hatályúnak elfogadott megállapodás az Ír Köztársaság és a brit északír tartomány közötti határszakasz kezeléséről, az EU egyedüli reális megoldásnak azt tekinti, ha a Brexit után Észak-Írország az EU egységes piacának része maradna. Barnier akkor azzal érvelt, hogy bár tisztában van a területi integritás megőrzése feletti brit aggályokkal, de úgymond azt is látni kell, hogy szerinte csak ilyen módon biztosítható az EU belső piac integritásának megőrzése egyfelől, illetve a Nagypénteki Megállapodás – és vele a két ír terület közötti szabad határátlépés – zavartalan megőrzése másfelől.

2018. szeptember 18. – A salzburgi csúcson az EU-huszonhetek elutasították a brit kormány legutóbbi javaslatát (chequersi „Fehér Könyv”), és 4 hetet adtak Maynek a még nyitott kérdések megoldására, utalással arra, hogy az abban foglaltak az EU egységes piacának megbontását jelentené. EU-oldalon értesülések szerint sokakat meglepett, hogy a brit kormányfő fellépési azt sugallta, mintha ő várna javaslatokat és engedményeket az EU-huszonhetektől, és nem fordítva.

2018. szeptember 19. - Rendkívüli EU-csúcsot fog összehívni november közepére az Európai Tanács elnöke az Egyesült Királyság kilépéséről tervezett esetleges megállapodás megkötése érdekében. Tusk ezzel lényegében ejtette annak lehetőségét, hogy az eredeti tervek szerint októberben lezárják az EU-brit kilépési tárgyalást.

2018. szeptember 21. - Drámai hangon szorgalmazta Theresa May, hogy az EU álljon elő „igazi alternatívával” azt követően, hogy a múlt heti salzburgi csúcson az EU-huszonhetek elutasították a brit kormány javaslatát

2018. szeptember 25. - Nagy többséggel jóváhagyták a brit Munkáspárt kongresszusának küldöttei a párt Brexit-stratégiáját, amely nyitva hagyja az újabb EU-népszavazás lehetőségét is.

2018. szeptember 25. - A brit kormány egységesítené az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezők bevándorlási szabályozását a brit EU-tagság megszűnése után a kabinetülésen hozott elvi állásfoglalás szerint.

2018. szeptember 30. - Az Európai Unió vezetői a jelek szerint úgy gondolják, hogy "a klub egyben tartásának" módja a távozni kívánók megbüntetése – mondta a brit külügyminiszter.

2018. október 3. - Továbbra is a Chequers-tervként ismertté vált javaslatát tekinti a brit kormány egyedül elfogadható forgatókönyvnek a leendő Brexit kapcsán – derült ki Theresa May beszédéből, amelyet a kormányzó Konzervatív Párt birminghami kongresszusán mondott. May szerint az asztalon lévő alternatív EU-javaslatok London számára elfogadhatatlanok, de óvta pártja radikálisait is, hogy a „tökéletes Brexit” ábrándját követve kockára tegyék egy működőképes Brexit esélyeit.

2018. október 6. - A skót miniszterelnök szerint Skócia "elkerülhetetlenül" független ország lesz. Ennek valószínűségét a brit uniós tagság megszűnése is erősíti.

2018. október 11. - Kabinetülésen tájékoztatta Theresa May brit miniszterelnök szűkebb kabinetjének tagjait a Brexit feltételrendszeréről. Meg nem erősített sajtóértesülés szerint May azt mondhatta az értekezleten, hogy közel van a Brexit-megállapodás.

2018. október 14. - A hétvégi intenzív tárgyalások ellenére is elmaradt a végső megállapodás a felek között a Brexit feltételrendszeréről.

2018. október 15. - A Nagy-Britannia európai uniós tagsága megszűnésének feltételrendszeréről szóló tárgyalások megrekedtek, felelősségteljesen a megállapodás nélküli Brexitre is fel kell készülni, amely soha nem volt ennyire valószínű, mint most - írta az Donald Tusk a Brexittel is foglalkozó uniós csúcstalálkozó előtt.

2018. október 17. - Az EU meglebegtette a régről várt lehetőségét annak, hogy az átmeneti idő a brit kilépés után kettő helyett három évig tarthatna, több időt adva az ír határkérdés végleges megoldására.

2018. október 18. - Theresa May ismét leszögezte, hogy az ír határprobléma kapcsán asztalon lévő európai uniós „végső megoldási” javaslat London számára változatlanul elfogadhatatlan.

2018. október 22. - A brit miniszterelnök szerint az elmúlt néhány hétben elért előre lepések eredményeként 95 százalékban elkészült a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet, de egyetlen jelentős akadályozó tényezőként továbbra is megoldásra vár, hogy miként lehet garantáltan elkerülni az ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

2018. november 12. - Hajnali fél háromkor ért véget az újabb EU-brit kilépési tárgyalási forduló, ezt követően ismertette Barnier, néhány órával később, az EU Általános Ügyek Tanácsa ülésén a pillanatnyi helyzetet. Barnier szerint tényleges áttörésről továbbra sincs szó, viszont hangsúlyozta, hogy szerinte már nagyon közel vannak hozzá.

2018. november 13. - Készenléti terveket tett közzé az Egyesült Királyság "rendezetlen" uniós kilépése esetére kedden az Európai Bizottság, ezek értelmében megmaradna a brit állampolgárok vízummentessége, amennyiben teljesül a kölcsönösség előfeltétele.

2018. november 14. - Öt órás ülés – és brit sajtóértesülések szerint helyenként heves viták - után „kollektív döntéssel” (tehát nem egyhangúan) jóváhagyta a brit kormány a leendő kilépési megállapodást, valamint az EU-brit kapcsolatok jövőjéről szóló közös politikai nyilatkozatot.

2018. november 15. - Theresa May brit miniszterelnök egyenes utalást tett csütörtökön arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének megállapodástervezetét érő súlyos bírálatok ellenére sem kíván távozni tisztségéből, kijelentve: ő szándékozik végig vinni a Brexit-folyamatot.

2018. november 20. - Spanyolország nem szavazza meg a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) szabályozó megállapodás-tervezetet, ha az jelenlegi formájában marad, és nem tisztázzák benne Spanyolország és Gibraltár jövőbeli kapcsolatát - mondta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.

2018. november 22. - Donuld Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, hogy a tárgyalófelek megállapodtak az EU-brit kapcsolatok jövőjét taglaló politikai nyilatkozat tartalmáról.

2018. november 25. - Az EU-huszonhetek csúcstalálkozója rábólintott az EU-brit kilépési megállapodásra, a közös politikai nyilatkozatra, továbbá egy egyoldalas „feljegyzésre”, ami a brit kilépéssel kapcsolatban rögzít néhány EU-huszonhetes elvárást. EU-részről mindenki „szomorúságának” adott hangot, miközben méltatták, hogy az EU egysége mindvégig fennmaradt, és hangoztatták, hogy „ennél jobb” kilépési megállapodás nem lehetséges.

2018. december 10. - Theresa May bejelentette, hogy nem terjeszti szavazásra a november 25-én aláírt EU-brit kilépési megállapodást. Sebastian Kurz, a soros EU-elnökséget ellátó osztrák kormány kancellárja a Financial Times-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy „bizonyosan nem lehet szó a kilépési megállapodás újratárgyalásáról”.

2018. december 10. - Az EU bírósága úgy ítélte meg, hogy kilépési notifikációt formálisan beadott tagállamtól nem vonható meg annak joga, hogy ezt a szándéknyilatkozatot egyoldalúan visszavonhassa, a többi EU-tag és uniós intézmény külön hozzájárulása nélkül. Szakértők szerint ezzel új lehetőség nyílt a brit parlament számára a Brexit megállítására.

2018. november 11. - Nem hivatalos értesülések szerint „holland típusú“, jogilag kötelező nyilatkozatért lobbizott Theresa May, midőn a nap során, három különböző kontinentális fővárosban összesen négy felsőszintű megbeszélést is folytatott: a napot „munkareggelivel“ kezdte Mark Rutte vendégeként Hágában, majd Berlinben Angel Merkellel ebédelt, a délután már Brüsszelben Donald Tuskkal tárgyalt, majd este Jean-Claude Junckerrel találkozott. EU-részről mindenki új fenn megerősítette, hogy nem lehet szó a kilépési megállapodás megnyitásáról, vagy újratárgyalásáról.

2018. november 21. - „Támogatásáról” biztosította az EU miniszteri tanács ülése a múlt héten technikai szinten véglegesített 585 oldalas kilépési megállapodást, továbbra is tart azonban a huzakodás a kapcsolatok jövőjéről esedékes leendő politikai nyilatkozat tartalmáról. A kilépési megállapodás európai uniós értelmezés szerint révbe ért, vitája lezárult, újra nyitására nincsen mód – szögezte Simon Coveney ír külügyminiszter. Mint Coveney fogalmazott: ha csak egyetlen kérdést megnyitnának (a megállapodásban), az azonnal további követelések lavináját indítaná el, mindenfajta témákban és a legkülönbözőbb országok részéről.

2018. november 25. - Alig fél óra alatt az EU-huszonhetek csúcstalálkozója rábólintott az EU-brit kilépési megállapodásra és a csatolt közös politikai nyilatkozatra, továbbá egy egyoldalas „feljegyzésre”, ami a brit kilépéssel kapcsolatban rögzít néhány EU-huszonhetes elvárást a kilépés utáni helyzetről. Mindenki „szomorúságának” adott hangot, miközben méltatta, hogy az EU-egység mindvégig fennmaradt, és hangoztatták, hogy „ennél jobb” kilépési megállapodás semmiképpen sem lehetséges.

2018. december 12. - 317 tory képviselőből 200 szavazott bizalmat Theresa May brit miniszterelnöknek, 117-en voksoltak ellene a tory párton belül kezdeményezett bizalmatlansági eljárás keretében. Formálisan ezzel egy évre elhárult egy újabb párton belüli lázadás veszélye May számára, az eredmény nem szavatolja viszont a kilépési megállapodás majdani megszavazását az Alsóházban.

2018. december 13. - A EU-csúcs részeként Theresa May a szokottnál lényegesen hosszabb időt, közel fél órát, az ezt követő kérdés-felelet szakasszal együtt összesen mintegy 60 perces lehetőséget kapott, hogy az EU-huszonhetek vezetőivel ismertesse a kilépési megállapodás kapcsán megfogalmazódó aktuális brit igényeket és észrevételeket. May legfontosabb törekvése az volt, hogy az EU-huszonhét ismerje el jogilag is kötelező hatállyal bíró dokumentumnak a kapcsolatok jövőjéről elfogadott politikai nyilatkozatot, továbbá, hogy váljon jogilag is kötelező határidővé, hogy a „backstop” - ha használata esetleg szükségessé is válhat - legfeljebb 12 hónapig maradhat csak érvényben. A felvetést számos tagállam ellenezte. A huszonhetek vezetői úgy döntöttek, hogy a jogi erejű szöveg módosítása – vagy kiegészítése – helyett határozott politikai biztosítékokat adnak csupán. Értesülések szerint a résztvevők közül sokakat „sokkolt”, hogy a brit miniszterelnök nem tudta garantálni, hogy esetleges kötelezettségvállalásait a brit a parlament is támogatni fogja.

2018. december 14. - Egybehangzóan „megalázó vereségként” tálalta a brit sajtó Theresa May próbálkozását, hogy jogilag kötelező engedményekre vegye rá európai uniós kollégáit az ír határkérdés kapcsán tartalékolt vészmegoldás („backstop”) lehetséges értelmezéséről. A The Guardian szerint az EU-huszonhetek belső megbeszélése során több felszólaló általában is sebezhető pontnak tekintette a brit álláspont kidolgozatlanságát és széttöredezettségét.

2018. december 20. - Újabb fokozatba kapcsolt az Európai Bizottság az esetleges megállapodás nélküli brit kilépésre való felkészülés folyamatában: szerdán közzétett harmadik e tárgyú közleménye egy olyan csomagot mutat be, amelyik behatárolt (szám szerint összesen 14) területen átmeneti intézkedések elfogadását javasolja az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, amelyek révén a brit kiválás legkényesebb következményei ideiglenesen kezelhetők lehetnek. A bizottsági döntésre és bejelentésre azt követően került sor, hogy a múlt heti Európai Tanács-ülés külön is felszólított „valamennyi európai uniós intézményt”, hogy mélyítsék el az előkészületeket a 2019. március 30-án esedékes brit kilépésre, annak „minden lehetséges” forgatókönyvével (tehát a megállapodás nélkülivel is) számolva.

2019. január 2. - Theresa May brit miniszterelnök megtalálja a módját annak, hogy elfogadtassa a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Brüsszellel elért megállapodást a londoni parlamentben – jelentette ki Jeremy Hunt brit külügyminiszter.

2019. január 14. - Az ír-északír pótmegoldás aktiválására csak legvégső esetben kerülhet sor az Egyesült Királyság európai uniós kiválását követően, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges - erősítette meg közös levelében az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke. Mint írták, az EU a brit kilépés tervezett dátumát, 2019. március 29-ét követően a lehető leghamarabb kész megkezdeni a tárgyalást a jövőbeli viszonyrendszerről, így minimalizálva annak a kockázatát, hogy az átmeneti időszak végéig ne sikerüljön megállapodni, és alkalmazni kelljen az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldást, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja. A levélben ismételten leszögezték, hogy nem módosítható, nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés, amelyről közel két év egyeztetés után sikerült nagy nehezen megegyezni.

2019. január 15. - Rekord arányú vereséget szenvedett a brit Alsóházban a May-kormány által kitárgyalt EU-brit Kilépési Megállapodás. A tervezet 230 fős többséggel történt elutasítása elemzők szerint minden korábbinál közelebb vihet ahhoz, hogy Nagy-Britannia kaotikus körülmények között hagyja el az Európai Uniót. EU-részről Donadl Tusk, az Európai Tanács elnöke, és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök rövid twitteres üzenetükben egyaránt arra szólították fel az Egyesült Királyság kormányát, hogy „a lehető leghamarabb” tegye világossá, milyen következő lépésekre készül. A Bizottság szóvivője emellett külön is leszögezte, hogy az EU-huszonhetek változatlanul egységesek maradnak a kérdés kezelésében, az Unió pedig „folytatja a felkészülést valamennyi lehetséges következményre”, beleértve a megállapodás nélküli brit kilépést. Az ellenzéki Munkáspárt eközben bizalmatlansági indítványt terjesztett be a May-kormány ellen.

2019. január 16. - Pártokon átívelő konzultációt kezdeményezett Theresa May a parlamenti ellenzéki pártok vezetőivel a Brexit lehetséges irányáról, azt követően, hogy - a brit miniszterelnök viszonylag biztos többséggel átvészelte a Munkáspárt bizalmatlansági indítványát. Több ellenzéki párt ugyanakkor előfeltételt is szabott a pártközi egyeztetésekhez, amelyek teljesítésétől May egyelőre elzárkózik. A miniszterelnök változatlanul elveti egy második népszavazás lehetőségét, e helyett továbbra is a 2016-os referendum eredményének a végrehajtását – Nagy-Britannia kivezetését az Európai Unióból – jelölte meg az ország politikai vezetése előtt álló legfontosabb (szerinte megkérdőjelezhetetlen) feladatnak.

2019. január 16. - Az európai uniós intézmények vezetőitől az Európai Parlament képviselőin át, az EU Brexit-ügyi főtárgyalójáig mindenki arról beszélt az EU-brit kilépési megállapodás londoni leszavazása után, hogy a keddi döntés nem mutatott alternatívát, csupán elutasított egy meglévő egyezményt, és most a brit félen a sor, hogy – kellő parlamenti többséggel megtámogatva - egyértelművé tegye az általa preferált opciót. Az Európai Parlament strasbourgi plenárisának szerda reggeli ülésén Michel Barnier Brexit-ügyi EU-főtárgyaló emlékeztetett, hogy mind az EP plenárisa, mind pedig az EU-huszonhetek teljes köre egyetértett abban, hogy amennyiben a brit fél kész az általa korábban rögzített „tilos vonalaktól” eltérni, és például elmozdulni az egyszerű szabadkereskedelmi viszonyt meghaladó ambiciózusabb jövőbeni kapcsolatok felé, úgy ebben az EU az első pillanattól kezdve, habozás nélkül kész partner lenni.

2019. január 23. - A Brit Iparszövetség szerint London gazdaságának hosszú távon évente akár 40 milliárd font kárt is okozhat, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételeiről szóló megállapodás nélkül szűnik meg. A szervezet szerint Londonban különösen súlyos gazdasági következményekkel járna a szabályozatlan brit kilépés az EU-ból, mivel a londoni gazdaság teljesítménye erőteljesen függ az akadálytalan hozzáféréstől az Európai Unió piacához.

2019. március 6. - A Toyota és a BMW is fontolóra venné nagy-britanniai gyártókapacitásainak áthelyezését más EU-tagállamokba, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás életbe lépése nélkül szűnne meg. Johan van Zyl, a Toyota európai igazgatója a BBC televíziónak kijelentette: a cég a brit kilépés után is a jelenlegivel azonos szabályozói keretrendszert szeretne látni az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmében.

2019. március 11. - Jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében strasbourgi találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását. A röviddel éjfél előtt tartott közös sajtótájékoztatón Juncker elmondta, hogy nem nyitották újra a londoni parlament által már elutasított kiválási szerződést, a kötelező erővel bíró jogi instrumentum csupán kiegészíti azt. Kiemelte, egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, kormánya kész támogatni a megállapodást, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, akit arra kért, hogy terjessze fel jóváhagyásra az egyezményt a március 21-22-i EU-csúcson, amennyiben megszavazzák Londonban az egyezményt.  May üdvözölte ezen "feljavított" megállapodást, azonban arról számolt be, hogy kormánya emellett egyoldalú nyilatkozatot is el fog fogadni, amelynek értelmében a szigetországot "semmi nem akadályozhatja meg abban", hogy adott esetben deaktiválja a backstop-záradékot, amennyiben nincs esély annak kiváltására egy új szerződéssel.

2019. március 12. - A januári történelmi léptékű vereséghez képest ugyan valamivel kisebb arányban, de még mindig jelentős többség utasította el a brit Alsóházban az immár „jogi érvénnyel” bíró „magyarázó” kiegészítőkkel ellátott EU-brit kilépési megállapodást. May a szavazás után arra intette az alsóházi képviselőket, hogy mostantól három lehetséges megoldás közül kell választaniuk: vissza akarják-e vonni a kilépési szándéknyilatkozatot, avagy egy újabb népszavazás megtartását támogatják, vagy egy másik megállapodást akarnak kitárgyalni az Európai Unióval. Sajnálatukat és kiábrándultságukat fejezték ki EU-intézményi és egyes tagállami vezetők. EU-oldalon általános a vélemény, hogy Nagy-Britannia ismét egy lépéssel közelebb került a rendezetlen kilépés felé, az EU viszont csak akkor fogad el halasztási kérelmet a britektől, ha az világos, brit parlamenti többség által támogatott tervet szolgál.

2019. március 13. - A brit parlament Alsóháza 49 fős többséggel határozatot fogadott el a megállapodás nélküli kilépés elvetéséről. Theresa May a tervek szerint március 19-én ismét (immár „harmadik érdemi”) szavazásra bocsátja a joghatályos értelmezésekkel ellátott Kilépési Megállapodást, aminél az alternatíva - azt követően, hogy a parlament kizárta a rendezetlen Brexitet - arra szűkül majd, hogy kilépés az adott megállapodással, vagy bizonytalan ideig bennmaradás.

2019. március 14. - A brit Alsóház 210 szavazatos többséggel arra kérte a May-kormányt, hogy kezdeményezzen halasztást az EU-huszonheteknél az eredetileg március 29-re rögzített kilépési határidő alól. Theresa May jelezte, hogy attól függően, hogy 19-én az Alsóház elfogadja-e harmadik szavazáson a Kilépési Megállapodást, vagy sem, rövid (legfeljebb június 30-ig), vagy hosszú (akár több évre is terjedő) halasztást kér majd az Európai Tanács következő ülésén.

2019. március 14. – Donald Tusk közölte, hogy a brit hosszú, több éves halasztás támogatását javasolja majd fel az EU-huszonhetek vezetőinek.

2019. március 17. - Lényegében valamennyi EU-huszonhetes reagálás, ami a Brexit-határidő esetleges halasztása ügyében hangzott el, azt hangsúlyozta, hogy a formálisan a március 21-i EU-csúcson várt brit halasztási kérelmet csak akkor tudják érdemben kezelni, ha London világos célt is megjelöl a többlet idő kihasználására és világos parlamenti többséget tud felmutatni e cél megvalósításához.

2019. március 18. - A londoni Alsóház elnökének határozata szerint a kormány nem terjesztheti egyazon ülésszakban, változatlan körülmények között, "ugyanabban vagy jórészt ugyanabban" a formában a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást, amelyet a képviselők a múlt héten nagy többséggel már elutasítottak.

2019. március 19. – Brit sajtójelentések szerint mélységesen megosztotta a brit kormányt, vajon Theresa May – a házelnök döntése fényében - rövid időre (június 30-ig) szóló halasztást kérjen-e az EU-huszonhetektől, vagy hosszú (esetleg évekre szóló) eltolás legyen a cél. Hírek szerint euszkeptikus miniszterek lemondással fenyegetődztek, ha a miniszterelnök az utóbbi verziót választja.

2019. március 20. - Június 30-ig kérte a brit kilépési határnap eltolását Theresa May az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelében.

2019. március 21. - Az Európai Tanács egyhangúlag döntött, hogy május 22-ig kap csak időt Nagy-Britannia, hogy felkészüljön a Megállapodás szerinti kilépés végrehajtására. Ha a Megállapodást az Alsóház harmadszor is elveti, akkor vagy megállapodás nélkül megszűnik a brit tagság május 22-én, vagy - tartalék menedékként – április 12-ig az EU még nyitott lehet hosszabb átmeneti időben megállapodni, ha a brit kormány úgy dönt, hogy mégis indul a májusi európai választáson.

2019. március 29. – A brit parlament Alsóháza 58 szavazatos többséggel harmadszor is elutasította az EU-brit Kilépési Megállapodást.

2019. április 3. - A brit EU-tagság megszűnésére szabott határidő további, hosszabb halasztásának kezdeményezésére kötelezte a londoni Alsóház Theresa May miniszterelnököt, elkerülendő a megállapodás nélküli Brexitet. Londonnak április 12-ig, tudatnia kell az Európai Unióval a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit.

2019. április 3. - Megszületett a megállapodás az Európai Parlament és az EU-Tanács között arról, hogy Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnte után brit állampolgárok 90 napos vízummentes beutazásra lehetnek jogosultak a Schengen-övezet országaiba, mindaddig, amíg EU-állampolgárok hasonló elbánásban részesülnek az Egyesült Királyságban

2019. április 5. - A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében Theresa May brit miniszterelnök, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.

2019. április 10. - Kompromisszummal zárult az EU-huszonhetek állam- és kormányfőinek Brexitnek szentelt találkozója Brüsszelben, midőn a kilépési határidő - London által kért -  „rövid”, és a szerdai ülésen elnöklő Donald Tusk által javasolt egy éves halasztási periódusai között fél úton, egy október 31-ig terminusban állapodtak meg, azzal, hogy júniusban helyzetértékelést tartanak.

2019. május 14. - Jeremy Corbynnal, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével kezdett tárgyalást Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének folyamatában kialakult patthelyzet feloldásáról. A brit belpolitikában felettébb szokatlan a két legnagyobb párt vezetője közötti közvetlen egyeztetés.

2019. május 24. – Theresa May brit miniszterelnök bejelentette, hogy június 7-én lemond a Konzervatív Pártban betöltött elnöki tisztségéről, amivel a miniszterelnöki megbízatásának is vége szakad. Ezt követően ügyvezető kormányfőként látja el feladatát, utóda megválasztásáig.

Boris Johnson színre lép

2019. június 20. - Boris Johnson korábbi, és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási folyamatának ötödik, utolsó frakciószavazási fordulója után.

2019. június 21. - Semmiképp nem tárgyalható újra a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés, ebben a bennmaradó tagállamok teljesen egységes álláspontot képviselnek továbbra is - szögezte le az Európai Tanács ülése után Donald Tusk, Európai Tanács elnöke.

2019. július 23. - Boris Johnson volt brit külügyminisztert választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé. Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői posztért. A két jelölt közül a Konzervatív Párt csaknem 160 ezer tagja választotta meg az új vezetőt postai szavazással.

2019. július 24. - A Downing Street 10 előtt mondott rövid beszédében vázolta legfontosabb célkitűzéseit az új brit miniszterelnök, Boris Johnson, aminek központi üzenete továbbra is az volt, hogy kormánya mindenképpen sort kerít az október 31-i kilépésre, és hogy „új megállapodásra” törekszik majd az Európai Unióval, aminek azonban semmiképpen nem lehet része az ír határkérdés kapcsán elfogadott eddigi tartalékmegoldás („backstop”).

2019. július 28. - Simone Conevey ír külügyminiszter Észak-Írországban tartott beszédében „elfogadhatatlannak” nevezve a „backstop” ejtését a Brexit-tárgyalások során, miközben Michel Barnier Brexit-ügyi EU-főtárgyaló az EU-huszonheteknek küldött levelében az Európai Tanácstól kapott „mandátum kereteit meghaladó” követelésnek minősítette a tartalékmegoldás megkérdőjelezését.

2019. július 29. - Boris Johnson brit kormányfő kijelentette: nem hajlandó addig személyesen találkozni az EU vezetőivel, amíg nem közlik, hogy kikerülhet a brexit-megállapodásból a „backstop-záradék”.

2019. augusztus 1. - Boris Johnson uniós főtanácsadója, David Frost „ismerkedő találkozókat” tartott csütörtökön Brüsszelben az EU vezető tisztségviselőivel, ahol mindkét fél megismételte korábban ismertetett álláspontját - közölte a Bizottság egy tisztségviselője. Johnson szerint a kilépési megállapodás "halott".

2019. augusztus 11. - Az Egyesült Királyság léte foroghat kockán a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén Gordon Brown szerint. A volt munkáspárti kormányfő úgy véli, a Boris Johnson vezette konzervatív brit kormány alatt Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország uniója "holdkórosként" a feledés felé tart. A The Observer vasárnapi kiadásában közölt cikkében a szigetország 2007 és 2010 közötti miniszterelnöke a "destruktív nacionalista ideológia" veszélyeire figyelmeztetve azt írta, hogy Boris Johnson kormányát szerinte "nem a nemzet érdeke, hanem egy romboló populista, nacionalista ideológia" vezérli.

2019. augusztus 13. - John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Boris Johnson brit miniszterelnökkel való találkozója után azt ígérte a Downing Street 10-ben, hogy az Egyesült Államok kész ágazatról ágazatra lépdelve gyors egymásutánban kereskedelmi megállapodásokat kötni a brexit után az Egyesült Királysággal - írta a BBC. Szerinte ebben a kongresszus is támogatná az elnököt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a két legkritikusabb terület, a mezőgazdaság és a pénzügyek nem tartozna az elsők között tárgyalt ágazatok közé.

2019. augusztus 15. - Meghaladta az egymilliót azoknak az európai uniós állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyt kértek az Egyesült Királyságban a brit európai uniós tagság várható megszűnésének közeledtével. A brit belügyminisztérium tájékoztatása szerint a legtöbben, 958 ezren Angliában nyújtották be kérelmüket. Skóciában 51 600-an, Walesben 15 600-an, Észak-Írországban 12 900-an kértek tartós letelepedési engedélyt. A július 31-i adatok szerint a legnagyobb számban lengyel, román, olasz és portugál állampolgárok folyamodtak a tartósan letelepedett státusért. Magyar állampolgárok részéről 31 500 kérelem érkezett, ami növekedést jelez az előző hónapban közölt 27 800 ezer főhöz képest.

2019. augusztus 20. – A brit kormányfő az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) törlését kérte a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló megállapodásból. Boris Johnson levélben fordult Donald Tuskhoz, és arra tett javaslatot: a tartalékmegoldás helyett a felek kötelezzék el magukat, hogy alternatív megoldást találnak a Brexit október 31-i határideje után tervbe vett átmeneti időszak végéig.

2019. augusztus 20. - Nagy-Britannia nem kínált semmilyen „reális alternatívát” az ír vámunió életben tartása helyett, mondta Donald Tusk az Európai Tanács elnöke, reagálva Boris Johnson az Európai Uniónak küldött levelére.

2019. augusztus 21. – Az Egyesült Királyság képviselő szeptember 1-jétől nem vesznek részt az EU-üléseken - jelentette be a brit kormány sajtóközleményben. Mint írják: az Egyesült Királyság tisztségviselői és miniszterei "csak abban az esetben vesznek részt uniós üléseken, ha ahhoz az Egyesült Királyságnak jelentős nemzeti érdeke fűződik", például biztonsági kérdések szempontjából.

2019. augusztus 21. – Léteznek alternatív lehetőségek az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) helyett, és rövidesen be is mutatják ezeket - mondta Boris Johnson brit kormányfő Berlinben. Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélése előtt, kettejük közös sajtótájékoztatóján Boris Johnson megerősítette kormánya álláspontját, miszerint a backstopról szóló részt törölni kell.

2019. augusztus 27. – Telefonon egyeztetett a Brexitről kedden Boris Johnson brit miniszterelnök Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel és Mark Rutte holland kormányfővel. Johnson a jelentések szerint mindként esetben kifejtette, hogy kormánya feltétlenül megállapodással szeretne kilépni az Európai Unióból, de ennek szerinte semmiképpen nem lehet része az eddigi EU-brit megállapodásban rögzített tartalékmegoldás (backstop) az ír határkérdés kezelésére.

2019. augusztus 28. ¬– Boris Johnson brit kormányfő a parlamenti munka október közepéig történő felfüggesztését kérte az uralkodótól október közepéig, aki ezt jóváhagyta. E szerint II. Erzsébet utasítást adott a parlament munka felfüggesztésére legkorábban szeptember 9., legkésőbb 12-től, október 14-ig.

2019. szeptember 1. - Michel Barnier Brexit-főtárgyaló a The Sunday Times vasárnapi számában saját cikkel jelentkezett, ebben fejtette ki, hogy európai uniós megítélés szerint az ír-északír határkérdést kezelni hivatott „backstop” lehetséges alternatívájáról a Kilépési Megállapodás hatályba lépését követő átmeneti időszakban nyílhat tárgyalás.

2019. szeptember 2. - Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál Nagy-Britannia október 31-én esedékes kilépésének újbóli elhalasztását. Hozzátette, hogy nem szeretne előrehozott választásokat kiírni.

2019. szeptember 3. – Megszavazta a londoni parlament azt az ellenzéki törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet napirendre vételét. A képviselők a 328-301 arányban meghozott döntéssel gyakorlatilag kivették a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását. Boris Johnson előrehozott választások kiírásának lehetőségére tett utalást arra az esetre, ha a parlament megszavazza az ellenzéki indítványt.

2019. szeptember 4. – Megszavazta a brit Alsóház azt a törvénytervezetet, amely lehetetlenné tenné október 31-én a rendezetlen brit kilépést az EU-ból. A tervezet most a Lordok Háza előtt van. Johnson cserébe kezdeményezte egy október 15-ére előhozott parlamenti választás kiírását. Ennek elfogadásához az Alsóház kétharmadának – 434 képviselőnek – a voksára lett volna szükség, de csak 298-an támogatták.

2019. szeptember 6. – Michel Barnier EU-főtárgyaló arra hívta fel az EU-huszonhetek nagyköveteinek figyelmét, hogy brit részről értésre adták: a jövőben olyan kereskedelmi megállapodásra törekednek majd az Európai Unióval, ami nem köti meg a brit kormány kezét abban, hogy miként alakítják belföldön a piaci versenyfeltételeket, valamint az állami támogatások szabályozását. A kérdés a May-kormánnyal folytatott több éves tárgyalássorozat egyik központi témája volt, és sokáig úgy tűnt, hogy London ezen a ponton nem akar szembe kerülni az uniós elvárásokkal.

2019. szeptember 6. – Jóváhagyta a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvileg lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

2019. szeptember 9. – Másodszorra sem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel nem gyűlt össze az indítvány jóváhagyásához előírt kétharmados többség. A hétfőn kezdődött, kedd hajnalba nyúló vitanappal véget ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad.

2019. szeptember 11. – Törvénysértőnek minősítette a brit parlamenti ülésszak lezárását a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság. A határozat szerint Boris Johnson miniszterelnök azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál a londoni alsóház ülésszakának berekesztését, hogy akadályozza a brit parlament tevékenységét, így az jogsértő volt.

2019- szeptember 13. – A Johnson-kormány első alkalommal juttatott el Brüsszelbe részletes írott javaslatot. Az úgynevezett „ír-specifikus ügykezelést” kilátásba helyező új brit megközelítés a jövőbeni EU-brit kereskedelmi forgalomban az ír-északír határellenőrzés helyreállítási helyett „mélységi ellenőrzést” intézményesítene a két fél belső területén. Mindezt egészíthetné ki –ami valójában visszatérés az EU egyik 2018-as javaslatához (illetve annak egy részéhez), amit azonban a maga idejében mereven elutasított az akkori May-kormány –, hogy állat- és növényegészségügyi vonatkozásban a brit észak-ír tartomány Nagy-Britannia kilépése után is a vonatkozó EU-előírások követője maradna.

2019. szeptember 13. – Leo Varadkar ír kormányfő szkeptikusan nyilatkozott az addig ismertté vált új részletekről a Brexit tárgyalásokban, úgy vélve, hogy a felek változatlan „rendkívül távol vannak még egymástól”.

2019. szeptember 13. – Első alkalommal folytatott kétoldalú megbeszélést Boris Johnson és Jean-Claude Juncker. A találkozó után Juncker kijelentette: „Napi huszonnégy órában várjuk a (brit) javaslatot, akár hétvégén is”, utalással arra, hogy Johnson továbbra sem terjesztett elő alternatív javaslatot a London által kitartóan elfogadhatatlannak minősített ír-északír határkérdésben kilátásba helyezett tartalékmegoldás („backstop”) kiváltására.

2019. szeptember 18. – A Brexit-folyamat ötödik állásfoglalását fogadta el az Európai Parlament, amely új összetételében először foglalkozott a brit kilépési folyamattal. Az 544-122 arányban (38 tartózkodás mellett) elfogadott határozat változatlanul bizalmat szavazott a Michel Barnier által képviselt tárgyalási álláspontnak, kizárt bármilyen, az ír határra nézve biztonsági garanciákat adó tartalékmegoldás nélküli megállapodást, és megfelelő indoklással ellátott brit kérés esetére készséget fejezett ki a kilépési határidő halasztására.

2019. szeptember 20. – Az EU-huszonhetek nagyköveti ülésen kritikus éllel fogadták, hogy a Johnson-kormány hétközben eljuttatott három igen rövid informális papírja csak általános ötleteket vázol fel, és adott formájukban nem minősülhetnek alternatív megoldásnak egy más kitárgyalt és részleteiben kidolgozott opcióhoz képest. Különösen határozott értetlenség fogadta azt a megközelítést, amely egyfelől az ír-északír határkérdés kezelésére rögzített tartalékmegoldást (backstop) törölni akarja egy leendő EU-brit kilépési megállapodásból, de a lehetséges alternatívát csak a kilépést követő átmeneti idő alatt dolgoznák ki.

2019. szeptember 24. – A brit Legfelső Bíróság szerint törvénytelen volt Boris Johnson kormányfő részéről, hogy II. Erzsébet királynőtől öt hétre a parlament munkájának a felfüggesztését kérte.

2019. szeptember 25. – A brit Legfelső Bíróság döntése után ismét összeült az eredetileg szeptember 9-től öt hétre felfüggesztett brit Alsóház. A New Yorkból sietve visszatért Boris Johnson kifejtette, hogy nem bánt meg semmit és a képviselőket hibáztatta a Brexit-folyamat lebénulásáért. A brit miniszterelnök ismét megerősítette, hogy bár ő maga „maximálisan nem ért egyet” a Legfelső Bíróság döntésével, de a kormány törvénytisztelő és ezért a bíróság döntését tiszteletben fogja tartani.

2019. október 2. – Az Európai Bizottság közleménye szerint "pozitív előre lepéseket" tartalmaz a brit kormány megoldási javaslata az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, azonban vannak problémás pontok is, amelyeken tovább kell dolgozni. A brüsszeli testület jelezte, hogy megkezdték a megküldött tervezet objektív elemzését, a két oldal képviselői pedig a következő napokban egyeztetéseket fognak folytatni. Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke délután telefonon beszélt Boris Johnson brit kormányfővel.

2019. október 3. – Az Európai Tanács elnöke szerint "nem meggyőzőek" a brit miniszterelnök javaslatai a Brexit-megállapodás új feltételeiről. Donald Tusk egy csütörtöki Twitter-üzenetében azt írta, hogy két telefonbeszélgetése is volt, az egyik Dublinnal, utána a másik Londonnal. Leo Varadkar ír miniszterelnököt biztosította, hogy az EU teljes mértékben Írország mögött áll. Boris Jonhnson brit kormányfő számára üzenete az volt, hogy - mint fogalmazott - "nyitottak vagyunk, de nem vagyunk meggyőzve".

2019. október 6. – Boris Johnson azonos tartalommal cikket jelentetett meg a legolvasottabb hétvégi bulvárlapokban, a The Sun on Sunday-ban és a Sunday Express-ben, mindkét helyen arra szólítva fel az Európai Uniót, hogy ragadja meg a múlt heti brit kormányzati javaslatban foglaltakat, és tegyen meg ő is fél lépést a megállapodás felé, miként azt Johnson szerint ajánlatával a brit kormány is megtette. Ellenkező esetben úgymond az Egyesült Királyság október 31-én „csomagol és kivonul” az EU-ból – tette hozzá. Ugyancsak a hétvégén, Michel Barnier EU-főtárgyaló a francia Le Monde egy párizsi rendezvényén lapjelentések szerint arról beszélt, hogy a Johnson-kormányt terheli majd a "teljes felelősség", ha Nagy-Britannia végül megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.

2019. október 9. – A brit parlament vitáján a kormányzati tisztviselők visszatérően az Európai Unióra hárítottak minden felelősséget a kilépési tárgyalás megtorpanásáért, és még olyan vélemény is elhangzott, hogy az EU igazából meg akarja torpedózni az ír megbékélés zálogának tekintett Nagypénteki Megállapodást, illetve – immár a közösségi médiában forgó egyes vélekedések szerint – el akarja szakítani és „annektálni akarja” Észak-Írországot.

2019. október 9. – A brit belügyminisztérium adatai szerint elérte a kétmilliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik letelepedett státusért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A magyarok közül eddig csaknem 54 ezren kértek tartós ilyen engedélyt.

2019. október 10. – A brit és az ír miniszterelnök szerint még van lehetőség a megállapodásra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. Boris Johnson és Leo Varadkar magánjellegűnek minősített megbeszélést tartott a Liverpoolhoz közeli, északnyugat-angliai Thornton Manor kastélyban, amely után a Downing Street közleménye úgy fogalmazott, hogy Johnson és Varadkar "lát olyan ösvényt, amely elvezethet a lehetséges megállapodáshoz".

2019. október 15. – Elképzelhető, hogy még ezen a héten megállapodásra lehet jutni Nagy-Britanniával uniós tagsága megszűnésének részleteit rögzítő dokumentumról - jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója Luxembourgban.

2019. október 16. – Egész nap zajlott az EU-brit tárgyalás, amelyről Michel Barnier EU-főtárgyaló esti órákban tájékoztatta a tagországok nagyköveteit. A brit The Guardian szerint informális forrásokból annyi kiderült, hogy a megállapodás „lényegében megvan”, és most a brit belpolitikában kell a szereplőknek egyezségre jutniuk.

2019. október 17. – Az EU-huszonhetek állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójuk első napján véglegesítették a módosított EU-brit kilépési megállapodást, ami egyfelől az EU belső piaci szabályozási környezetében tartaná az áruforgalom tekintetében Észak-Írországot, másfelől kilépés után a brit vámunióhoz tartozna a tartomány. Az új egyezség eltávolítja a szövegből az eredeti dokumentumban szereplő „tartalékmegoldást” (backstop). A brit miniszterelnök szerint a megállapodás „fair és kiegyensúlyozott”, ami „bizonyosságot teremt” ott, ahol a Brexit látszólag bizonytalanságot idéz elő.

2019. október 17. – EU-intézményi és tagállami vezetők megkönnyebbülten üdvözölték az utolsó percben született megállapodást, amit szombaton még a brit parlamentnek is el kell fogadnia.
Azonban már tudható, hogy az északír unionista párt (DUP) nem fogja támogatni az új megállapodást. Szerintük a Johnson-kormány „kiárusította” és sorsukra hagyta őket.

2019. október 20. – A brit Alsóház rendkívüli ülésén a honatyák többsége a Kilépési Megállapodás jóváhagyása helyett annak felfüggesztése mellett döntött addig, amíg meg nem születik a végrehajtásához szükséges összes törvény. A kemény Brexit híveit ily módon „kicselező” parlamenti döntésre válaszul Boris Johnson még szombat este megírta és elektronikus formában Donald Tusk európai tanácsi elnöknek megküldte London halasztási kérelmét. A szombati döntés brit parlamenti értelmében a megállapodás majdani végszavazása előtt a képviselők módosító indítványokat is beterjeszthetnek.

2019. október 21. – Beterjesztette a brit kormány a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló törvénytervezetet. Az előterjesztési aktus a brit parlamenti eljárásrendben a tervezet első olvasatát jelenti.

2019. október 23. – Donald Tusk közölte: konzultációt kezdett a tagországokkal a brit kilépési határnap hosszabbításáról. Nem sokkal később az is kiderült, hogy az Európai Tanács állandó lengyel elnöke a szombati formális londoni kérelemben szereplő január 31-ig tartó kivárást javasolta a Huszonheteknek.

2019. október 28. – Nem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett kormányzati kezdeményezést, mivel a nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.

2019. október 28. – Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács bejelentette, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt. A halasztás 2020. január 31-ig terjedhet, de ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja az új megállapodást, akkor már annak a hónapnak a végén - vagyis november 30-án vagy december 31-én - is megszűnhet a brit EU-tagság.

2019. október 28. – A brit kormány hivatalosan értesítette az Európai Tanács elnökét arról, hogy elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztásáról hozott döntést. Ezzel biztossá és hivatalossá vált, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki az Európai Unióból október 31-én, a Brexit eddigi határnapján.

2019. október 29. – Megszavazta kedd a londoni alsóház a konzervatív párti kormány indítványát az előrehozott parlamenti választás kiírásáról. Ha a törvénytervezetet a felső kamara, a Lordok Háza is jóváhagyja, ami biztosra vehető, az Egyesült Királyságban a kormány indítványa alapján december 12-én tartják a választást.

2019. december 12/13. – A brit Konzervatív Párt az 1980-as évek óta nem tapasztalt földcsuszamlásszerű győzelemmel abszolút többséget szerzett a nagy-britanniai parlamenti választáson a választóhelyiségek zárása után közzétett exit poll eredménye szerint. A hajnali prognózis is kényelmes, 74 fős alsóházi többséget jelez a Konzervatív Pártnak.

2019. december 13. – A Konzervatív Párt parlamenti választási győzelmét követően a brit parlament remélhetőleg a lehető leghamarabb megszavazza az Egyesült Királyság rendezett kiválását az Európai Unióból - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az EU csúcstalálkozója után. Michel – Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint Sanna Marinnel, az unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnökével közösen tartott – sajtótájékoztatóján kijelentette, az európai országok készen állnak a nyitott kérdések lezárását célzó tárgyalások folytatására.

2019. december 13. – Az EU-huszonhetek állam- és kormányfői felszólították az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a brit kilépés utáni EU-brit kapcsolatrendszer kitárgyalását célzó mandátum kidolgozását.  Egyúttal egyetértően nyugtázták az Európai Bizottság azon döntését, hogy továbbra is Michel Barniert készülnek az EU-brit tárgyalások második szakaszánál az uniós küldöttség vezetésével megbízni.

2019. december 17. – A brit belügyminisztérium szerint meghaladta a 2,5 milliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik letelepedett státusért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A magyarok közül eddig több mint 75 ezren kértek ilyen engedélyt.

2019. december 20. – ¬ A brit parlament Alsóháza imponáló – 124 fős – többséggel áldását adta az EU-brit Kilépési Megállapodásnak a Johnson-kormány által véglegesített verziójára.  Az EU-huszonhetek a brit választás másnapján egyfelől üdvözölték a helyzet tisztulását, másfelől a jövőbeni viszony kapcsán a kereskedelmi kapcsolatokat meghatározó egyenlő feltételek (level playing field) fontosságát hangoztatták, utalással arra, hogy kereskedelmet nem csak vámok, vagy mennyiségi korlátozások, hanem eltérő szabályozási körülmények is erőteljesen befolyásolhatják.

2020. január 8. – Az első formális kétoldalú megbeszélésre került sor Londonban a decemberi brit választáson megerősített brit miniszterelnök és az ugyancsak decemberben hivatalba lépett új európai bizottsági elnök között. A Bizottság elnöke megerősítette, hogy „példátlanul szoros” partneri kapcsolatokat tartana kívánatosnak a brit kilépés után Nagy-Britannia és az EU között. Ennek érdekében a maga részéről támogatni fogja, hogy az áruforgalomban lehetőleg mindenütt törekedjenek a zéró vám, zéró kvóta, zéró dömping politikájára. Boris Johnson szerint kilépés után „a brit szabályozás eltérő lesz” majd. Az ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodás igényét amúgy brit részről is hangsúlyozták, többnyire a „kanadai típusú” egyezmény elérését jelölve meg célként, de mindenkor hozzátéve két elvárást. Az egyik, hogy ezzel párhuzamosan a brit fél kapjon „teljesen szabad kezet” a nemzeti szabályok formálásában, a másik pedig, hogy mindennek (az új kereskedelmi megállapodásnak) még idén össze kell jönnie.

2020. január 9. – Kényelmes többséggel jóváhagyta a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást. A törvénytervezetet a képviselők háromnapi vita után, harmadik olvasatban 330-231 arányban szavazták meg. A Kilépési Megállapodás ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül.

2020. január 19. –Sajid Javid brit pénzügyminiszter hétvégi sajtónyilatkozatában leszögezte: „bármibe is kerül majd”, a Brexit 2020 december 31-i teljessé válása után Nagy-Britannia egészen más szabályozási környezetet fog teremteni. 2021-től nem lesz semmilyen szabályozási alkalmazkodás (az EU-előírásokhoz), nem lesz szabályátvétel, miután Nagy-Britannia nem lesz többé sem az EU egységes piacának, sem pedig vámuniójának a része ¬ szögezte le a brit miniszter, felszólítva egyúttal a brit gazdasági élet szereplőit, hogy haladéktalanul „alkalmazkodjanak az új realitásokhoz”. Az ezt követő hétvégi brit sajtójelentések a brit kulcsiparágak tiltakozó bejelentéseit közölték, kiemelten is a brit autógyártás, a légiforgalom és a vegyipar részéről.

2020. január 22. – Lezárult a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet tárgyalása a brit parlamentben. II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával - amely a jogszabály kihirdetésének felel meg - a törvény hamarosan életbe lép. Az Európai Parlamentnek ugyanakkor a jövő héten még ratifikálnia kell a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást.

2020. január 24. –Az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei – Charles Michel és Ursula von der Leyen – kézjegyükkel látták el a brit kilépési dokumentumot, amit aztán Londonba küldtek, ahol napközben Boris Johnson brit miniszterelnök tette meg ugyanezt.

2020. január 29. – Elsöprő többséggel – 683 képviselőből 621-nek az egyetértő voksával – megszavazta az Európai Parlament plenárisa a brit részről napokban ratifikált Kilépési Megállapodást, elhárítva az utolsó érdemi akadályt is a brit EU-tagság péntek éjszakai megszűnése elől. A kétórás vitában a nagy többség sajnálkozva nyugtázta a brit kilépést, míg a brit Brexit Párt képviselői, valamint néhány eurószkeptikus honatya zajosan ünnepelték azt. A vita bevezető felszólalását az EP Brexit-ügyi csoportjának vezetője, Guy Verhofstadt tartotta, aki beszédét azzal kezdte, hogy egyfelől gratulált Michel Barnier EU-főtárgyalónak, másfelől méltatta a brit mentalitást, éleslátást, konstruktivitást, intelligenciát („némelyeket leszámítva”), következetességet, ami hiányozni fog mind az EP-munkájából, mind pedig az EU életéből. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szintén megköszönte mindazoknak a brit állampolgároknak a munkáját, akik közel fél évszázadon át tevékenyen hozzájárultak az Unió építéséhez, működéséhez. Zárszavában David Sassolini házelnök jelezte, hogy az elfogadott megállapodást a parlament felhatalmazása alapján maga is aláírja.

2020. január 31. – Közép-európai idő szerint egy órával éjfél előtt – brit időszámítás szerint éjfélkor – jogilag megszűnik Nagy-Britannia európai uniós tagsága, és kezdetét veszi egy 11 hónapos átmeneti időszak, amely alatt a brit kormány és az EU tárgyalóküldöttségének arról kell megegyeznie, hogy mely területeken, milyen jogosítványok és kötelezettségek alapján alakuljon a kétoldalú viszony 2021 első napjától. Az átmeneti időszak alatt az addigi brit tagsági jogosítványok és kötelezettségek – az áruforgalomtól a kutatási-oktatási tevékenységen át a munkavállalásig és a költségvetési befizetésekig – változatlanok maradnak, az egyetlen fontos változás, hogy 2020. február 1-től EU-üléseken (a parlament munkáját is beleértve) brit küldöttségek/képviselők többé nem vehetnek részt.
© Minden jog fenntartva - Explico Zrt.
Leiratkozás<https://nam10.safelinks.protection.outlook.com/?url=https%3A%2F%2Fbruxinfo.us3.list-manage.com%2Funsubscribe%3Fu%3D94965944e59bbfed1f25cd35f%26id%3Db41b8ca98b%26e%3Dc1afdf98d5%26c%3Dde4839e6a1&data=02%7C01%7C%7C54e1bdc70a3841daa1ad08d7a6238bf8%7C84df9e7fe9f640afb435aaaaaaaaaaaa%7C1%7C0%7C637160543926160619&sdata=2mWqzTLLouyIvI9gWOFwqgVeYv9MVi9XGPF6JShKriY%3D&reserved=0> | Kapcsolat<https://nam10.safelinks.protection.outlook.com/?url=https%3A%2F%2Fbruxinfo.us3.list-manage.com%2Ftrack%2Fclick%3Fu%3D94965944e59bbfed1f25cd35f%26id%3Dbd2457184b%26e%3Dc1afdf98d5&data=02%7C01%7C%7C54e1bdc70a3841daa1ad08d7a6238bf8%7C84df9e7fe9f640afb435aaaaaaaaaaaa%7C1%7C0%7C637160543926160619&sdata=iwwM4%2Fu7GwLtNfqkWNQs11NZMyWRT4adKlqyG%2BdYLks%3D&reserved=0>


--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200131/112e2a52/attachment.html>