[Grem] Invesztitúra

[Romhányi Beatrix]

Kedves Egon!
Sorry, de az invesztitúra a 10. században értelmezhetetlen. Ahogy
többé-kevésbé a késő középkori értelemben vett egyházi birtok is az (1215
előtt magánegyházi rendszer volt, nem véletlen, hogy éppen a  IV. Lateráni
zsinat írta elő, hogy ami egy egyházi intézmény kezelésében volt, az váljon
valódi egyházi birtokká, tulajdonjogokkal). Meg az adományleveleknek sem
volt túl nagy divatjuk 1000 előtt. Néhány persze létezett, de a két kezünk
nagyjából elég, hogy egész Európában összeszámoljuk őket. A kalandozó
magyarokat egy-két esetben valóban olyan kolostorok felgyújtásával is
összefüggésbe hozták, ahol nem is jártak, de valljuk meg, ez a verzió
kicsit kevésbé ciki, mint hogy a szomszédok tették (ahogy egyébként
többször megesett).
Az "adománylevélpótlás" létező történet, de rendszerint más van a
hátterében. Talán legjobban Saint-Denis példáján lehet megmutatni a
lényeget. Saint-Denis monostorát (Párizs mellett) a 7. században alapította
I. Dagobert, akit oda is temettek. Alapítólevél persze nem volt, mert
minek. A monostor az uralkodóé volt, Dagobert szinte összes utóda a francia
forradalomig oda temetkezett, ki merné kétségbe vonni a monostor jogait?
Csakhogy változtak az idők, a karolingokat elnyelte a történelem, Hugues
Capet hatalma pedig a 10. század közepén inkább jelkép volt, mint
szimbólum. A környék felemelkedő újgazdag hatalmasai, akik birtokaikat
éppen ezért írással is megerősíttették, elérkezettnek látták az időt, hogy
lecsippentsenek ezt-azt Saint-Denis birtokaiból. Az apátság alapítólevelét
ekkor "hamisították". Azért az idézőjel, mert nem hazudtak benne,
egyszerűen csak a meglévő birtokaikat akarták megvédeni. Művelt emberek
lévén, a szerzetesek profi munkát végeztek. Kerítettek egy régi pergamen
kódexet, levakarták a ráírt szöveget, és a helyére régi írásképpel, régi
szövegezéssel megírták a saját alapítólevelüket. Az uralkodó, a
méltóságsor, a birtok határai, minden stimmelt, csupán egy dologban
változtattak: az eltelt évszázadok alatt a monostor által telepített
falvakat a 10. századi állapot szerint sorolták fel. Hülyék is lettek
volna, ha nem ezt teszik, hiszen akkor a kedves szomszédok erre hivatkozva
vették volna el azokat a falvakat, amelyeket kitartó munkával a szerzetesek
hoztak létre (ha nincs róla írás, úgymond, akkor nem is az apátságé).
Hasonló storyk Magyarországon is ismertek, főleg a 13. század első felében
és a 14. század első felében keletkeztek ilyen jellegű hamisítványok.
Persze, rablómesék is voltak mindig, de nem ez a jellemző.
Vagyis az egész történetnek nincs köze a 11. század közepén kezdődő
invesztitúra harcnak, aminek szintén megvoltak a maga jó okai, de az egy
másik hosszú történet.
Üdv
Trixi




Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. febr. 21., P,
10:30):

> Kedves Lista !
>
> Az invesztitúra ügynek volt egy a magyar kalandozásokat is érintő
> hatása(persze csak papíron ),mert az nem csak a püspökök kinevezéséről
> szólt hanem az egyházi adomány birtokok jövőjéről .
>
> Így megkezdődött egy finoman szólva adomány levél pótlás ami olyan
> visszadatálási eredményeket hozott .hogy a kalandozó magyarok olyan
> kolostorokat is elpusztítottak amik meg sem voltak alapítva ottjártukkor.
>
> Kérdezem Trixit és Lacit (persze csak ha van idejük erre ) erről mi a
> véleményük?Trixi említette a magyar kalandozó hadjáratok átértékelésének
> szükségességét ami nyilván magának a szónak az átértékelését érinti .
>
> Üdv Egon
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200221/2412b0e0/attachment.html>