[Grem] Dragomán György: Kár, hogy kétezerhúszban itt tartunk

2020. Feb. 8., Szo, 19:20:39 CET

Kedves Trixi! Igazad van. Augsburgnak is volt egy fontos, ám áttételes
hatása. Kiiktatta a dinasztia egyik legerősebb riválisát, a Dunántúlon
hatalmat gyakorló horkát, Bulcsut. Igen ez valóban megnyitotta az utat a
fejedelmi központosítás felé. Az a tény, hogy a kalandozók ettől fogva
elkerülték a német területeket, de ez elsősorban a németek számára fontos.
Az, hogy egyes tanárok hülyeségeket tanítanak, vagy köbe vésett
szentírásnak vélik a NAT-ot az szerintem nem a NAT, hanem a tanárok
problémája. A XV. század problematikájával kapcsolatban nincs vitánk.
Jeleztem is, hogy engem nem zavarna, illetve én gond nélkül tanítanám a
nagy vesztett, várnai, rigómezei, vagy nikápolyi csatákat is, hiszen ezek a
kudarc ellenére is a középkori Magyar királyság "nagyságát" mutatják. Ilyen
nagyszabású támadó hadjáratokkal csak nagyon erős államok próbálkozhattak.
Ezeknek a hadjáratokkal, illetve a déli végvárvonal, a Balkánon kialakított
ütközőzóna  kiépítésével a törököt még majdnem másfél évszázadig sikerült
távol tartani a magyar határoktól! (Sajnálatos, de tény, hogy a közoktatás
mindig le van maradva a kutatás legfrissebb eredményeitől.) Gyanítom
egyébként, hogy Magyarországon nemcsak azért nem épültek olyan grandiózus
katedrálisok, mert kellett a pénz a terjeszkedő török ellen. Ebben talán
szerepet játszott az a körülmény is, hogy Magyarország jóval alacsonyabb
népsűrűségű ország a nagy katedrálisokat építő országoknál.

Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr. 7.,
P, 23:06):

> Kedves Laci!
> Az, hogy minek mekkora hatása volt, hát nem tudom. Az augsburgi vereség
> vezetett a magyar fejedelemség teljes átszervezéséhez, ami végül a Magyar
> Királyság lett. Az ún. kalandozó hadjáratokról meg már marha régóta mást
> gondolunk, de még mindig ezeket a becsontosodott toposzokat mantrázzák a
> tankönyvek. Most annyi változott, hogy bekerült a pozsonyi csata, amiről
> oltári baromságok keringenek - a gyerekeimen keresztül hallom, mit tanulnak
> róla, és a hajamat tépem. Nikápoly következménye az volt, hogy az ország
> védelmét totálisan újra kellett gondolni, kiépült a végvárrendszer, amit
> azonban utána fenn is kellett tartani, méghozzá egy növekvő nyomással
> szemben. Ez kb. olyan, mintha ma Magyarországon 10 évente felépítenénk egy
> újabb paksi erőművet. Talán nem véletlen, hogy a 15. századi Magyarországon
> nem építettek csodás katedrálisokat és a Loire-menti kastélyokhoz hasonló
> palotákat. A pénz pillanatnyilag másra kellett. De - és ez legalább olyan
> fontos - ez az ország igenis bírta ezt a nyomást. A vége felé egyre
> nehezebben, de bírta. Pl. azért mert nem kicsi, nem periferikus és nem
> szegény. Nem folytatom. A történelem tananyag kb. 50 évvel van elmaradva a
> kutatástól. Ez két generáció, ennyi idő alatt lassan be kellett volna
> épüljön egy csomó minden.
> Igazad van, az antik tananyag megkurtítása is baj. De a NAT sajnos
> szentírás. Lehet, hogy nem annak szánták, de az. Összesen két tankönyv
> közül lehet választani, egyik rosszabb, mint a másik. A tanárok egy nem kis
> része pedig azt a megoldást választja ma is, hogy egyszerűen bemagoltatja a
> tankönyvet. Két körben véleményeztem a NAT 2018-ban készült tervezetét, az
> összesített szakmai véleményt is ismerem. Szinte semmi sem köszön vissza
> belőle a most megjelent szövegben, és ugyanezt hallom a magyaros
> kollégáktól is.
> Üdv
> Trixi
>
> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr. 7.,
> P, 20:27):
>
>> Kedves Trixi! Kicsit talán karikiroztad a NAT helyzetet. Az nem azt
>> mondja, hogy csak a győztes csatákat kell tanítani, hanem azt, hogy azt is
>> kell. A pozsonyi csata, pl. korábban egyáltalán nem szerepelt a
>> tananyagban, pedig ez zárta le a honfoglalást. Ezzel szemben Augsburgot
>> annál többet emlegették pedig igazán nagy  jelentősége csak a németek
>> számára volt. A magyar középkor mérlege pozitiv, a magyar állam
>> összességében sikeres volt, ám a korábbi tananyagban csak időleges hatású
>> kudarcokat emelték ki.  Nikápoly és Várna pl. az országtól távol, mélyen a
>> Balkán belsejében található, azaz a hatása Magyarországra egyáltalán nem
>> volt döntő. (Ellenben ilyen nagyszabású támadó hadjáratokat csak
>> nagyhatalmak voltak képesek végrehajtani.) Muhit és Mohácsot pedig nyilván
>> senki sem fogja kihagyni, bár a két esemény közel sem egyenrangú. A
>> történelem tananyag mindig is nagy volt, (tetszik nem tetszik, de
>> Közép-Európa egy erősen történelem függő régió. A történelem jelentősége
>> itt nagyobb, mint nyugaton.) Amúgy a mostani NAT csökkentette az egyetemes
>> történelem anyagot,  (mély sajnálatomra) pl. az antik, görög-római anyagot
>> kurtították meg. Tökéletes tanterv persze nincs, viszont vigasztaljon, hogy
>> ez nem szentírás, csak egy alap és keret, azaz a tanár, nyilván bizonyos
>> korlátok között, de el is térhet tőle. Üdv
>>
>> Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr.
>> 7., P, 8:55):
>>
>>> Azért a középiskolákban tanító tanárokat (biztosan van ilyen legtöbbünk
>>> környezetében) érdemes megkérdezni. Ha más baj nem volna a NAT-tal
>>> (egyébként van), az minimum felróható, hogy irdatlan mennyiség megtanítását
>>> várná el. A szemléletről meg csak annyit, hogy a négyosztályos
>>> gimnáziumokban 9. osztályban kellene eljutni az őskortól a középkor végéig.
>>> Ennek következtében a teljes Anjou-korra vagy a Hunyadiakra marad kb. két
>>> óra. Az meg extra vicces, hogy az Árpád-kor és a késő középkor győztes
>>> csatáit emeli ki (mintha azokból állna a történelem). Vagyis a forrásokból
>>> alig ismert pozsonyi csata kell, Muhi nem kell, a nándorfehérvári diadal
>>> jöhet, a nikápolyi vagy a várnai vereség nem. És akkor mit kezdjünk
>>> Moháccsal? Vagy az elmaradt? Igény, mondjuk, lett volna rá, de ettől még
>>> megtörtént, és mintha lett volna egy-két következménye. A NAT bölcsész
>>> részének a szemléletével van baj. Aki szerint ez nekünk jó, az adjon a
>>> gyereke kezébe Herceg Ferenc könyvet (ugyanis kötelező olvasmány lett).
>>> Szép napot!
>>> Trixi
>>>
>>> gabszodt <gabszodt at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr. 7., P,
>>> 6:32):
>>>
>>>> Evek ota megy a NAT tervezese. Bizonyos pedagogus  körök ott tettek
>>>> keresztbe a NATnak ahol lehet. Az elso NAT javaslat elbukott, azt a kormany
>>>> hivta vissza, tenyleg ocska volt. Az elitgimnaziumok vezetoi vegig benne
>>>> voltak az elokeszitesben, lattak, hogy mi keszul, nem erte oket
>>>> felkeszuletlenul a dolog. A tanarokat igazabol alig ellenorzik,
>>>> gyakorlatilag szabadon azt tanitanak amit akarnak. Az a baj, hogy szinte
>>>> mindenből politikai kerdest csinalnak, ezert nem lehet valodi szakmai
>>>> vitakat folytatni Magyarorszagon szinte semmirol, es utana persze jon a
>>>> vad, hogy OV mindent lesopor az asztalrol.
>>>>
>>>> Az egyik legszebb ilyen pelda a Varral kapcsolatos Hauszmann program
>>>> vitaja volt, ahol a "szakertok",  fo ellenerve az volt, hogy a fidesz a
>>>> Horthy korszak epiteszetet akarja visszahozni, pedig ezek az epuletek 1914
>>>> elott epultek. A Kossuth ter rendbetetelenel is horogtek a baloldalon, hogy
>>>> miert eppen rossz emleku 1944-es evi allapotot hozzak vissza es feltek,
>>>> hogy a nyari husito vizparasito rendszer igazabol azert lett betervezve,
>>>> hogy konnygazt spricceljenek az ellenzeki tuntetok koze. Ez nem az a szint,
>>>> amin ertelmes vitakat lehetne ma Magyarorszagon lefolytatni. Nagy kar, ez
>>>> mindenkinek rossz!
>>>> G.
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> Az üzenetet Samsung táblagépről küldték.
>>>>
>>>> -------- Eredeti üzenet --------
>>>> Feladó: László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
>>>> Dátum: 2020. 02. 05. 18:44 (GMT+01:00)
>>>> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> Tárgy: Re: [Grem] Dragomán György: Kár, hogy kétezerhúszban itt tartunk
>>>>
>>>> A NAT tudtommal nem a gyerekeknek szól, hanem a tanároknak. (nem
>>>> követelmény, hogy egy terv izgalmas legyen.) Az izgalmakat a tanárnak kell
>>>> beletennie! A NAT Nem tankönyv, hanem tanulmányi terv. A NAT egyáltalán nem
>>>> tiltja meg, hogy a tanár mást, másokat is tanítson vagy olvastasson, mint
>>>> amit a normatíva előír. Szerencsére sokkal több jó író van, semhogy
>>>> mindenki beleférjen. Mindig ki fog maradni egy csomó jó író. Nem értem ezt
>>>> a hisztériakeltést, azaz persze értem, de ez nem az irodalomról szól.
>>>>
>>>> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2020. febr. 5., Sze,
>>>> 13:48):
>>>>
>>>>> Kár, hogy kétezerhúszban itt tartunk
>>>>>
>>>>> Index, 2020.02.04. -- Dragomán György
>>>>>
>>>>> https://index.hu/velemeny/2020/02/04/nat_irodalom_nemzeti_alaptanterv_dragoman_gyorgy_utopia_olvasas_szeretet/
>>>>>
>>>>>
>>>>> Én nyilván egy utópiában élek, mert azt hiszem, hogy az iskolának
>>>>> olvasó
>>>>> és gondolkodó és szabad embereket kell és kellene nevelni. Olyanokat,
>>>>> akik szeretnek, akarnak és tudnak olvasni. Nem irodalomtörténetet és
>>>>> életrajzot és életműveket kellene tanítani, hanem jó és élvezetes
>>>>> szövegeket, elsősorban erőt adó élményt kellene adni és csak
>>>>> másodsorban
>>>>> lexikális tudást. Hagyni kellene a tanárokat és a diákokat olyan
>>>>> szövegeket választani amelyek évezhetőek és szerethetőek. Hogy
>>>>> mindenki
>>>>> megtalálhassa az irodalomban azt, ami segít és felemel.
>>>>>
>>>>> Ez a mostani NAT minden csak ez nem: száraz, unalmas, szinte
>>>>> taníthatatlan, nem személyre szabható, gyanakvó, poros és bizalmatlan.
>>>>>
>>>>> "Olyan mintha az lenne az célja, hogy mindenkit elijesszen az
>>>>> irodalomtól és az olvasástól."
>>>>>
>>>>> Aki írta, az nem tudja, és nem is akarja tudni, hogy mi a tanítás
>>>>> tempója, hogy milyen irdatlan nehezen lehet megszerettetni egy mai
>>>>> átlagos kamasszal az olvasást egyáltalán, és főleg a költészetet, és
>>>>> semmit se tud a mostani digitális és egyre digitálisabbá váló világról.
>>>>>
>>>>> „Bezzeg az én időmben” mondja, aki kitalálta, és most nyilván azt
>>>>> hiszi,
>>>>> hogy beültethet mindenkit az időgépbe, ami ötven vagy hetven évvel
>>>>> visszavisz a múltba, és ezzel majd sikeresen fogja tudni ráerőltetni a
>>>>> gyerekekre és a tanárokra a saját korlátait.
>>>>>
>>>>> Nyilván meg van győződve róla, hogy mi olyan gazdagok vagyunk, hogy
>>>>> megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy ne tanítsuk és ne is
>>>>> taníthassuk a gimnáziumban Ottlikot, Pilinszkyt, Nemes Nagyot,
>>>>> Kertészt,
>>>>> Weörest, Szerb Antalt, Rejtőt, Petrit, Tamásit, Márait, Krúdyt (és
>>>>> hány
>>>>> de hány nevet lehetne még ideírni, jaj); visszadöbben attól a
>>>>> lehetőségtől, hogy egy tanár a saját ízlése szerint választhasson
>>>>> ebből
>>>>> a kincsesházból, attól a gondolattól meg, hogy a jó tanár azt
>>>>> taníthasson a magyar és világirodalomból, amit valóban szeret,
>>>>> egyenesen
>>>>> kirázza a hideg.
>>>>>
>>>>> "Szilárdan hisz abban is, hogy úgy kell tennie, mintha kortárs magyar
>>>>> irodalom nem is létezne: a jó író a halott író."
>>>>>
>>>>> Számára a gyerek is és a tanár is csak arra kell, hogy kioktassa,
>>>>> számonkérje, megalázza. Rettegjen csak szegény tanár, amiért nem tudja
>>>>> teljesíteni a rámért lehetetlen feladatot, nem tud mindenkiből
>>>>> engedelmes, önálló gondolatokat produkálni még véletlenül se képes
>>>>> magológépet nevelni, utálja csak meg szegény diák az olvasást és az
>>>>> irodalmat, szenvedjen csak, úgy kell neki, mert ugye tudjuk, teher
>>>>> alatt
>>>>> nő a pálma.
>>>>>
>>>>> Kár, hogy kétezerhúszban itt tartunk, ide jutottunk.
>>>>>
>>>>> Egyedül csak az eddig is emberfeletti munkát végző tanárok önfeláldozó
>>>>> munkájában és józan belátásában lehet még bízni; abban, hogy erejüket
>>>>> megfeszítve, mindennek ellenére azt fogják tenni ezután is, ami miatt
>>>>> hősiesen kitartanak a pályán: olvasó, szabad embereket nevelnek,
>>>>> akiknek
>>>>> megpróbálják átadni az olvasás és az irodalom életre szóló szeretetét.
>>>>>
>>>>> Kár, hogy egyre kevesebben vannak, és egyre nehezebben bírják.
>>>>>
>>>>> (Tudom, tudom, utópia, de alapjaiban kellene megreformálni az
>>>>> irodalomoktatást, szakítani a kronologikus oktatással, kiscsoportos
>>>>> olvasóköröket szervezni, és közben persze legalább a mostani
>>>>> ötszörösére
>>>>> kellene emelni a tanári fizetéseket. Harminc éve is késő lett volna
>>>>> már,
>>>>> most meg...)
>>>>>
>>>>> Az eredetileg a Facebook-oldalán megjelent írást Dragomán György
>>>>> engedélyével közöljük.
>>>>>
>>>>> (Borítókép: Dragomán György. Fotó: Mészáros László / Dragomán György /
>>>>> Facebook)
>>>>>
>>>>> --
>>>>>
>>>>> Üdvrivalgással:
>>>>> KEA.
>>>>> _______________________________________________
>>>>> Grem mailing list
>>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200208/fe6885c3/attachment.html>