[Grem] 1789

[Reinisch Egon]

Kedves Lista !

Nézzük meg mennyire pontos információkkal lát el bennünket a "Mély 
állam" cikkírója a francia verzió esetén .

Állítás :a háttér erők tevékenysége már jól megfigyelhető a szakrális 
monarchiák megdöntése kapcsán (Anglia 1642 Franciaország 1789 )

Az angol témáról már írtam,viszont a francia monarchiát nem 1789-ben 
hanem 1792 augusztus 10.n a Tuileriák ostrománál döntötték meg ,a király 
egy ideig még király,vagy is államfő maradt és be kellett számolni a 
Nemzeti Konventnek a munkájáról bár ehhez szegény nem szokott hozzá,már 
mint hogy ellenőrzik .XVI Lajos a forradalom előtt igyekezett 
lelkiismeretes jó király lenni.. A köztársaságot szeptember 22. -n 
kiáltották ki. XVI. Lajost 1793 január 21. fejezték le .Ha jól emlékszem 
általános iskola felső osztály tananyag.

Második állítás :Bonaparte Napóleon ugyan átmenetileg árokban borította 
a véres francia  forradalom batárját,

Speciel nem így történt 1794 július 27.-n a  Nemzeti konvent és a 
Közjóléti Bizottság  mérsékeltebb szárnya letartoztatta Robespierre és a 
terror további 4 hívét .Ezután némi csetepaté után (R. és híveit a 
hozzuk hű városházi milícia még egyszer kiszabadította ) Robespierret 
,öccséét, Saint-Just Le Bast és összesen 108 embert kivégeztek ,ezzel a 
nagy terror véget ért .Szintén ált. isk. tananyag.Napóleon csak ezután 
lépett a színre először csak mint a konvent tábornoka.

Nyilván a háttérhatalomról  írt többi megjegyzés pontos bár semmi 
részletes információt nem olvashattunk erről,a szöveget a cikkíró 
egyébként a másik szokásos cikkírótól vette át   így nyilván azt hitte 
legalább az alapadatok helyesek benne.

Most ha valaki már elfelejtette volna mit tanult az iskolában a cikk 
olvasása után úgy gondolhatja Franciaországban az 1789. -s forradalom 
óta véget ért a vallásosság  jöttek az ateisták de ez sem így 
történt.(ahogy azt már egyszer leírtam azt mindkét szekértábor 
elhallgatta általában, hogy a forradalmi terror alatt az ateizmusért is 
lefejezés járt,mert ezt a kérdést egyszerűen nem tudták hova tenni  )

Meddig tartott a cikk szerinti deszakralitás:a francia katolikus egyház 
üldözése amely valóban sok halálos áldozattal járt és a hitélet majdnem 
teljes ellehetetlenült 1801 -ben   már véget ért . Újra megkondultak a 
harangok Franciaország szerte a katolikusok ünnepi misére gyűltek 
templomaikban (persze volt amelyiket felgyújtottak vagy romba döntöttek 
a forradalmárok)  és az Első Konzul (ugye tudjuk ki ő ? ) és a Francia 
Köztársaság kormánya Franciaországot ismét hitvalló katolikus országgá 
nyilvánította:idézet az úgynevezett "francia konkordátumból"A Francia 
Köztársaság kormánya elismeri,hogy a római apostoli katolikus vallást a 
francia polgárok legnagyobb része a magáénak vallja.A pápa  
hasonlóképpen elismeri ,hogy e vallás nagyon sok dicsőséget és hasznot 
merített és merít a mai francia katolikus kultuszból és a Francia  
Köztársaság konzuljainak hitvallásából "

Hát ez igen érdekes már a konzulok is hitvallók ,legalábbis a szöveg ezt 
állítja,lehet hogy ebben van mesterkéltség de azért egy kicsit jobb mint 
egy mai EU nyilatkozat,nem ?

A teljes szöveget megtalálhatjátok a katolikus lexikonban "francia 
konkordátum " címen ,az idézet  a szöveg rész után jönnek olyan szöveg 
helyek amelyek  némi egyház feletti állami felügyeletet sugallnak de ez 
Franciaországban az ancien regimeben is igy volt gyakorlatilag VIII. 
Bonifác pápa és Szép Fülöp király óta .Ez az úgy nevezett Gallikán 
egyház ügy .A  Buorbon Lajosok is súlyosan csorbították a Francia 
Katolikus Egyház önállóságát és  a pápa jogait  is csak a cikkíró erről 
hallgat.

A két menetben végrehajtott Buorbon restauráció után még inkább illet jó 
katolikusnak lenni  Franciaországban ,szigorú vallási magatartási 
törvények léptek életbe az Oltáriszentséggel való visszaélésekre például 
halálbüntetés is kiszabható volt.Európa tehát többé kevésbé később 
romlott el bár a francia forradalomnak voltak káros eszmei hatásai.De a 
háttérhatalom cikk írók  csak a népmesei alapsablonokat nyomják amelyek 
legtöbbször köszönő viszonyban sincsenek a megtörtént eseményekkel :lásd 
pl "Nem kérünk a birodalmakból " című cikk,talán emlékeztek rá.

De érdekes módon az elkobzott egyházi földeket sem a konkordátumkor sem 
a Bourbon restaurációkor nem adták vissza vajon miért ?Azért mert a 
francia forradalom egyik  gazdasági nyertese a francia arisztokrácia 
nagypénzű rétege lett. Amikor a forradalmi kormányzat kibocsájtotta az 
elkobzott egyházi földekre beváltható "assignatákat" ezeket a 
nagypolgárok mellett főleg a szomszéd arisztokraták vették meg ,tudni 
illik közülük sokan nem vesztették el a fejüket .

A francia forradalom egyik legfontosabb vonása  (erről a háttérhatalom 
cikk írok talán semmit sem tudnak )hogy teljesen fölösleges volt .XVI. 
Lajos és kormányzata megkezdte a feudalizmus teljes lebontását 
törvénytervezet volt egy a rendi országgyűlés helyetti képviseleti 
rendszerről  az egyenletesebb adó teherről és a monarchia jó úton haladt 
ahhoz ,hogy átalakuljon egy alkotmányos parlamentáris rendszerré .Ezt a 
folyamatot állította meg az amerikai (egyébként győztes) háború miatti 
teljes állam csőd 1787 -ben ,ekkor közel volt az ország egy kiterjedt 
főúri ellenálláshoz a forradalom tehát nem a rejtélyes háttérerőktől 
hanem fölülről indult .

Üdv. Egon