[Grem] A mai szentmise igéi

[Emoke Greschik]

 *2020-02-04*
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-02-04
*4. évközi hét kedd*


*OLVASMÁNY Sámuel második könyvéből Dávid megsiratja a lázadó Absalomot,
mert mégiscsak a fia volt. *






*A lázadó Absalom serege vereséget szenvedett és megsemmisült. Ekkor
történt, hogy maga Absalom véletlenül Dávid szolgái elé került. Absalom
ugyanis egy öszvéren nyargalva menekült. Mikor azonban az öszvér egy sűrű
lombozatú nagy tölgyfa alá ért, Absalom a hajánál fogva fennakadt a fán.
Ott maradt függve ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla. Egy
ember meglátta, és azonnal jelentette Joábnak: „Láttam Absalomot, amint egy
tölgyfán függött.” Joáb három dárdát vett a kezébe, és azokat Absalom
szívébe döfte. (Dávid a harc alatt Mahanaim városának kapujában várta a
híreket.) Amikor a kapuőr felment a kapu tetejére a bástyafalra, és
felemelte tekintetét, látta, hogy egy magányos ember fut feléje. Lekiáltott
tehát, és jelentette a királynak. A király azt válaszolta: „Ha egyedül jön,
akkor jó hírt hoz.” (Amikor az első hírhozó elmondta a győzelem hírét), a
király azt parancsolta neki: „Fordulj meg, és állj oda!” Az tehát
megfordult és félreállott. Akkor megérkezett Kusi, a második hírhozó is, és
jelentette: „Jó hírt hozok, uram király, mert az Úr a mai napon
megszabadított azok kezéből, akik fellázadtak ellened.” A királynak azonban
az volt az első kérdése: „Hogy van a fiam, Absalom?” Kusi azt felelte:
„Bárcsak Uramnak, királyomnak minden ellensége és mindazok, akik ellenedre
törnek, úgy járnának mint a fiad!” A király a hírtől megrendülve fölment a
kapu fölött lévő terembe, és zokogni kezdett. Föl s alá járkálva így
jajongott: „Fiam, Absalom! Fiam, fiacskám, Absalom! Bárcsak én haltam volna
meg helyetted, fiam, fiacskám, Absalom!” Hírül vitték Joábnak, hogy a
király hogyan siratja és gyászolja a fiát. Akkor a győzelem öröme gyászra
fordult az egész nép számára, mert még aznap meghallották a hírt, hogy a
király nagyon bánkódik a fia miatt. Aznap úgy lopakodott be a nép a
városba, ahogy a csatából megfutamodó és gyalázata miatt szégyenkező nép
szokott. Ez az Isten igéje. *
* 2Sám 18,9-10.14b.24-25a.30-19,3*

* VÁLASZOS ZSOLTÁR *:
Válasz: *Fordulj felém, Uram, * és hallgass meg engem!* (1a. vers. – 1 D2
tónus)
Előénekes: *Fordulj felém és hallgass meg, Uram, * mert gyámoltalan vagyok
és szegénységben élek.*
*Őrizd meg lelkemet, mivel hozzád tartozom, * szabadítsd meg szolgádat,
Istenem, aki benned bízik.*
Hívek: *Fordulj felém, Uram, * és hallgass meg engem!*
E: *Könyörülj rajtam, Uram, * mert egész nap hozzád kiáltok.*
*Tedd vidámmá szolgád lelkét, * hiszen hozzád emelem a szívem.*
H: *Fordulj felém, Uram, * és hallgass meg engem!*
E: *Uram, te szelíd és jóságos vagy, * nagy irgalmú mindazokhoz, akik
hívnak téged.*
*Hallgasd meg, Uram, imádságom, * figyelj könyörgésem szavára. *
H: *Fordulj felém, Uram, * és hallgass meg engem! *
*Zsolt 85,1-2.3-4.5-6*

ALLELUJA
*Krisztus gyengeségeinket magára vette, * és betegségeinket ő hordozta*. Mt
8,17 – 4 g. tónus.












*† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből Kislány, mondom neked, kelj fel! Abban
az időben amikor Jézus a bárkával ismét átkelt a Genezáreti-tó túlsó
partjára, a parton nagy tömeg sereglett köréje. Ekkor odajött egy Jairus
nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta őt, a lába elé
borult, és nagyon kérte: „Halálán van a lányom. Jöjj, tedd rá a kezedet,
hogy meggyógyuljon és éljen!” Erre ő elment vele. Nagy tömeg kísérte, és
tolongott körülötte. Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve
vérfolyásban szenvedett. Sok orvos sokféle kellemetlen kezelésnek vetette
alá: Mindenét rájuk költötte, de hasztalan, egyre rosszabbul lett. Hallott
Jézusról, ezért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját.
Így gondolkodott magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” És
azonmód megszűnt a vérfolyása. Érezte testében, hogy meggyógyult bajából.
Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. Megfordult a tömegben,
és megkérdezte: „Ki érintette meg a ruhámat?” Tanítványai ezt válaszolták:
„Látod, hogy szorongat a tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg?” De ő
mégis körülnézett, hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve
előlépett – mert hisz tudta, hogy mi történt vele –, odaborult eléje, és
őszintén bevallotta neki az igazságot. Ő így szólt hozzá: „Leányom, hited
meggyógyított téged. Menj békével, és bajodtól megszabadulva légy
egészséges!” Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga elöljárójának házából
és közölték: „Meghalt a lányod. Miért fárasztanád a Mestert?” A hír
hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: „Ne félj, csak
higgy!” Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek sem
engedte meg, hogy vele menjen. Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy
riadalmat, sok siratót és jajgatót látott. Bement és így szólt hozzájuk:
„Mit lármáztok itt, miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.”
Azok kinevették. Ő azonban mindenkit kiparancsolt, maga mellé vette a
gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement (a helyiségbe), ahol a
gyermek volt. Megfogta a kislány kezét, és azt mondta neki: „Talita kúm”,
ami annyit jelent: „Kislány, mondom neked, kelj föl!” A kislány azonnal
fölkelt, és járni kezdett. Tizenkét éves volt. Azok pedig magukon kívül
voltak a csodálkozástól. De ő szigorúan meghagyta, hogy ezt a dolgot senki
meg ne tudja. Azután szólt nekik, hogy adjanak enni a kislánynak. Ezek az
evangélium igéi. *
*Mk 5,21-43*
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, a mindenható Istenhez, aki elküldte Fiát a
világba, hogy kereszthalála és feltámadása által megváltson minket!
Lektor: 1. *Hogy szüntelenül magasztaljunk téged, Urunk, a keresztségben
kapott kegyelmekért!*
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. *Hogy parancsaid hűséges megtartásával mutassuk meg irántad gyermeki
ragaszkodásunkat!*
Hívek: Kérünk téged...
3. *Hogy Krisztus példája szerint áldozatos szeretettel viseltessünk
rászoruló embertársaink iránt!*
Hívek: Kérünk téged...
4. *Hogy emberi gyengeségeinkben és megpróbáltatásainkban te légy
erősségünk és reménységünk!*
Hívek: Kérünk téged...
5. *Hogy jócselekedeteink láttán dicsőítsék az emberek a te szent nevedet!*
Hívek: Kérünk téged...
(6. *Hogy ne feledkezzél meg elhunyt N. testvérünkről [nővérünkről], aki
már elköltözött ebből a világból!*
Hívek: Kérünk téged...)
Pap: *Mindenható, örök Isten! Te azért küldted el hozzánk szent Fiadat,
hogy a világ világossága legyen. Add, hogy az ő tanításának fényében
járjunk, és így biztosan elérkezzünk az örök világosság országába őáltala.
Aki él és uralkodik mindörökkön örökké.*
Hívek: Ámen.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200204/9f7e5a21/attachment.html>