[Grem] ? ? ? - A Fuggerek (2)

2020. Feb. 3., H, 17:14:37 CET

és még egy cikk: A történelem során ritkán fordult elő, hogy a gazdaság olyannyira egyértelmű meghatározója lett volna a világpolitikának, mint a Magyarországon kétes hírnévnek örvendő "Gazdag“ Jakab Fugger idejében. Családja, mely egykor a világot uralta döntött háború és hit dolgában, tőlük függött, hogy Habsbourgot vagy Valoist válasszanak-e német-római császárnak, sőt ők pénzelték a mohácsi csata után Habsburg I. Ferdinánd magyar királlyá választását. Jakab Fugger nevéhez fűződik a világ első multinacionális konszernjének a megalapítása, üzleti érdekeltségei Dél-Amerika nyugati partjaitól az európai kontinensen át a Molokai-fűszerszigetekig terjedtek. Hatalma Lorenzo di Mediciéhez hasonlítható, ám még ő sem tett szerre olyan gazdasági egyeduralomra, mint Jakab Fugger a bányászatban, valamint a pénz- és áruforgalomban.  Fugger-dinasztia: a kezdetekA jelen kor üzletembereinek valószínűleg jelentős előnyük van a Fugerekkel szemben, ugyanis jónéhányan közülük néhány évtized alatt építették fel hatalmas vállalataikat. A középkorban és az újkor kezdetén azonban nem vezetett ilyen "könnyen“ az út a gazdasági felemelkedéshez, akkoriban nemzedékekre volt szükség ahhoz, hogy a kor nagyjai közé kerüljenek. Páratlan üzleti érzéke ellenére Jakab Fugger sem ért volna el sohasem olyan hatalmas gazdagságot, ha elődei nem teremtik meg a szükséges előfeltételeket.

A Magyarországon kétes hírnévnek örvendő dinasztiát egy szegény származású sváb takács, Hans Fugger alapította, aki 1357 körül telepedett le Augsburgban. Előnyös házassága és szorgalma lévén kivívta magának a takácscéh tagságát, a városi polgárjogot és a cégalapítási jogot, és sikeres kereskedelmi ügyleteinek köszönhetően gyorsan tekintélyes vagyonra tett szert, ám a Fuger família neve Augsburg határain kívül még minden bizonnyal imseretlenül csengett.

Hans Fugger halálakor két fia, András és Jakab még nem volt nagykorú, ezért édesanyjuk vette át a cég vezetését, aki fiait arra sarkalta, hogy a takácsmesterség és a textilkereskedelem helyett tanulják ki az aranyművességet. A dinasztia két ágának sorsa meglehetősen eltérően alakult, eleinte András látszott az ügyesebbnek, így édesanyjuk halála után 1454-ben ő vette át a cég vezetését, ő azonban kizárólag csak kereskedni akart, a takácsműhellyel nem voltak további tervei. Jakob mindig az ügyesebbnek látszó testvér árnyékában állt, noha jó házassága (feleségül vette a város egyik leggazdagabb polgárának a lányát), és a takácsműhely felvirágoztatása révén hamarosan többel járult hozzá a közös kasszához, mint András. Egy később készített leltárbor kiderült, hogy Jakab volt a gazdagabb Fugger, a testvérpár vagyona pedig 10 ezer gulden lehett. Perspektívába helyezve Európa egyik legtehetősebb embere, Cosimo Medici ugyanabban az időben már 270 000 gulden után adózott Firenzében.

1450 környékén a család már végleg két ágra szakadt, András fia, Lukas III. Frigyestől német-római császártól becsvágyának köszönhetően nemesi címet is kapott, aminek a címerállata szökellő arany őz volt kék alapon. Az "őzes Fuggerek“ azonban a kockázatos üzleteik miatt az évszázad végére csődbe mentek. Az idősebbik Jakab ugyan nem futott be olyan fényes karriert, mint fivére, ám kapcsolatai, és házasságai révén mégis ő készítette elő Európa meghódítását a Fugger-dinasztia számára. Halála után fiai Ulrich és Georg vette át a családi vállalkozás irányítását, akik szintén nemesi címhez jutottak, miután jelentős öszegekkel segítették az uralkodóház zilált anyagi helyzetét. Megkülönböztetésül az őzcímert viselő Fuggerektől Jakab utódai ettől kezdve "liliomos" Fuggereknek nevezték magukat, és eltökélték, hogy a háromágú szigonyt ábrázoló Fugger-védjegy és a liliomos címer a gazdasági hatalom jelképe lesz.

A Fugger-fivérek hatalmas adósuknak köszönhetően megalapozták a dinasztia befolyását a Német-Római Birodalomban, öccsük, a pápai kancellárián jegyzői pozícióba emelkedő Markus révén pedig Rómában is hasznos barátságokat kötöttek. Édesapja tizedik gyermekét, a fiatalabb Jakabot is egyházi pályára szánta, hogy tovább erősítse a család érdekeit Itáliában, azonban a családfő korai halála miatt az események más irányt vettek.Jakab Fugger első éveiFugger-dinasztia legismertebb tagja 1459-ben, Augsburgban látta meg a napvilágot és Édesapja tervének megfelelően tanulmányait egy ferences kolostorban kezdte meg. Az idősebbik Jakab halála miatt azonban gyors fordulatot vett a fiatal klérus élete, és fivérei parancsának engedelmeskedve Velencébe utazott, hogy felügyelje a család itáliai ügyeleteit. Az első években Jakab idejét nagyrészt utazással töltötte, csillapíthatatlan tudásvággyal faggatta az üzletkötés minden apró részletéről az írnokokat és fuvarosokat.

Visszatérve Augsburgba Jakab mindenekelőtt az ügyvitel korszerűsítését ajánlotta fivérei figyelmébe, ugyanis Velencében látta, hogy a kereskedők milyen magas színvonalon vezetik a könyveiket. Jakabnak köszönhetően született meg a Német-római császárságban a hármas könyvelés, amit a fiatal kereskedő tovább tökéletesített az évek folyamán. Miután Jakab alaposan átvizsgálta a családi vállalkozás könyveit, arra jutott hogy a vállalat egyik legígéretesebb üzletága, az érckereskedelemre és a bányászatra kell fókuszálnia a cégnek, így nyomban hozzáfogott, hogy tovább erősítse családja befolyását az üzletágban. Üzleti éleslátásának köszönhetően figyelme azon tőkeszegény bányavállalatok felé fordult, akik a Salzburgi-Alpokban kitermelt aranyat és ezüstöt Velencében értékesítették.Tirol és a Kárpátok kifosztásaAkkoriban Zsigmond herceg ült Európa legértékesebb természeti kincsein, azonban azok hasznosításához nem volt tehetsége. Zsigmond vállalkozóknak adta az ércbányák művelési jogát, akik ezért cserébe természetesen jövedelmük egy részét beszolgáltatták az innsbrucki udvarnak. A herceg azonban szeretett nagylábon élni, sőt 1487-ben egy háború is megtépázta az udvar kincsestárát, így Zsigmond újabb és újabb kölcsönök felvételére kényszerült, hogy kiadásait fedezni tudja. Jakab Fugger csak erre a pillanatra várt, segített a hercegnek kilábalni a bajból, azonban a kölcsön adott guldenért tiroli ezüstöt kért és kapott. Ügyeskedéseinek köszönhetően 1488-ra Jakab Fugger már Tirol titkos ura volt. A régió valamennyi ezüstbányája a felügyelete alatt állt, a felszínre hozétt érc felett pedig szinte teljes mértékben ő rendelkezett.

A Tirolban és Salzburgban elért sikerek után Jakab magasztos célt tűzött ki maga elé, titokban az irányítása alá akarta vonni Európa összes rézkincsét, így célba vette a magyarországi és a sziléziai rézbányákat is. Itt azonban akadtak akadályok bőven, ugyanis Jakab Hunyadi Mátyás Bécs ellen vezetett hadjárata előtt is tudta már, hogy a magyarok nem éppen nevezhetők németbarátoknak. A Fuggerek hírhálózatuk révén tudomást szereztek egy neves bányamérnökről, Thurzó Jánosról, aki vízkiemelő és csatornázási berendezéseket tervezett, és évtizedek óta foglalkozott bányászattal. A kereskedő partnerséget ajánlott a bányásznak, aki a Fuggerek pénzén észrevétlenül jutott jutott résztulajdonhoz Magyarország valamennyi nagyobb rézbányájában, vagy hosszú lejáratú bérleti szerződéseket kötött a tulajdonosokkal. Jakab Fugger gyakorlatilag csak akkor fedte fel magát hivatalosan, mikor már az ő kezében volt a Kárpátok egész rézkészlete.Nagyobbak mint a MediciekAz érckereskedelemből és bányászásból befolyó jövedelmeknek köszönhetően a Fuggerek I. Miksa német-római császár legfőbb hitelezőivé léphettek elő, aki tetemes adósságai fejében nemességet, grófi címet és hatalmas birtokokat biztosított az augsburgi kereskedődinasztia számára. Mindeközben a család újra felfrissítette az egyházal való kapcsolatát, Jakab Fugger letaszítva a Medicieket az egyház első számú bankárává vált, ő finanszírozta többek között a II. Gyula által megalapított Svájci Gárda felállítását, a nyújtott kölcsönökért cserében pedig 1508 után másfél évtizedre biztosította családjának a Pápai Állam pénzverdéjének bérleti jogát. Mindezek mellett Miksának köszönhetően a búcsúcédulák árusításából befolyó összegek is a Fuggerek számláira kerültek, akik busás haszon mellett mosták "tisztára" a pénzt az uralkodó számára.Fuggerek megérdemlik, hogy a kurtizánok fejedelmének nevezzék őket. [...] Felállították piaci standjukat, és amit megvásárolnak a pápától, azt később jóval drágábban adják tovább, nem csak egyházi javadalmakat, hanem tartós kegyeket is; bullákat árulnak, diszpenziumok mennek át bankjukon, és ha a Fuggerek barátaid, mi sem könnyebb annál, mint hogy papi hivatalhoz juss.
-mondta Ulrich von Hutten, a reformáció egyik úttörője a Fuggerekről.Az első multinacionális konszernJakab álma egy világot átfogó kereskedelmi szervezet volt, éppoly, mint amilyet az egyház a vallás területén kiépített. A Fuggerek fiókteleppel vagy kohóművekkel rendelkeztek Nürnbergben, Frankfurtban, Kölnben, Antwerpenben, Hohenkirchenben, Lipcsében, Boroszlóban, Bécsben, Karintiában, Budán, Besztercebányán, Schwazban, Hallban, Bolzanóban, Velencében, Rómában, Lyonban és Madridban, sőt mindezek mellett folyamatosan finanszíroztak expedíciókat új területek felkutatására. Gyakorlatilag mindennel kereskedtek, amiben hasznot szimatoltak. Rezet szállítottak Magyarországról Londonba, fűszereket Portugáliából Augsburgba.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Fuggerek üzleti tevékenysége Európa jövőjére is jelentős hatást gyakorolt. I. Miksa unokájának, a későbbi V. Károly német-római császárnak a megválasztása, akinek trónra emelése érdekében az üzletember több, mint 500 000 guldent áldozott. Ezzel az összeggel ugyanakkor Jakab Fugger nem csak a Habsburg jelölt győzelmét biztosította, hanem egyúttal a következő évszázadok hatalmi politikájának szereplőiről és a legnagyobb európai dinasztiák jövőjéről is határozott. Mindeközben pedig a császári dinasztia házassági szerződéseinek finanszírozásával, illetőleg a felvidéki rézbányák megszerzésére törekvő II. Lajos magyar király pénzügyi elszigetelésével számos más alkalommal is beavatkozott az európai nagypolitikába.Nem lopta be magát az emberek szívébeA kortársak közül talán Luther Márton támadta legtöbbször a kereskedő üzeti politikáját, állítólagos kapzsiságát és az általa finanszírozott vesztegetéseket, de az is gyakori támadások alapjául szolgált, hogy a keresztény etika nem tűrte meg a kamatszedést. Persze Jakab Fugger nem vette a szíváre a támadásokat, 1525. december 30-án bekövetkező halálakor 3 millió gulden értékű vagyont hagyott két unokaöccsére.

Jakab Fugger a műkedvelő és mecénás Mediciekkel ellentétben sosem volt a nép kedvence, annak ellenére, hogy kultúrális törerkvéseik sok esetben még túl is szárnyalták a Medicieket. Az évtizedek során számtalan alapítványt hoztak létre, sőt a nélkülözők számára egy egész városrészt is építettek, amit azonban csupán egy gátlástalan üzletember lelkifurdalásának tulajdonítottak. A családot általában ma is a Fugger névből eredő fukar kifejezésünk tükrében szokás megítélni.  A világ valaha élt leggazdagabb embere: "Gazdag" Jakab Fugger 
KEA <kea at turul.banki.hu> írta:
>> A Fuggerek Magyarországi ügyleteiről még kéne írnom.
>
>Tudomásom szerint a fukar szavunk a család nevéből ered.
>
>Üdvrivalgással:
>KEA.
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200203/26ae3765/attachment.html>