[Grem] Az olasz püspöki konferencia módosítást fogadott el a Miatyánk szövegében
KEA
kea at turul.banki.hu
2020. Feb. 1., Szo, 17:10:45 CET
Az olasz püspöki konferencia módosítást fogadott el a Miatyánk szövegében
Magyar Kurír, 2020.01.31.
https://www.magyarkurir.hu/kitekinto/az-olasz-puspoki-konferencia-modositast-fogadott-el-miatyank-szovegeben
Bruno Forte teológus, a chieti-vastói egyházmegye érseke jelentette be a
hírt: húsvét után jelenik meg az új misekönyv a módosított szöveggel. A
változás a „ne vígy minket kísértésbe” kifejezést érinti, ami helyett
„ne hagyj el a kísértésben”; „ne engedj át minket a kísértésnek” áll
majd. A liturgiában november 29-től, advent első vasárnapjától mondják
majd így a Miatyánkot Olaszország-szerte.
A Vatican News olasz munkatársa kérdezte Bruno Forte érseket.
– Miért döntöttek úgy az olasz püspökök, hogy módosítják az egyik
legrégibb, legismertebb keresztény imádság szövegét?
– Azért, hogy hűségesek legyünk a Jézus imájában kifejezett szándékhoz
és az eredeti görög szöveghez. Valójában az eredeti görög egy olyan igét
használ, amely szó szerint azt jelenti: vinni, vezetni. A latin
fordításban az inducere ige lehet a görög megfelelője. Az olasz indurre
azonban azt jelenti, ösztönözni, hajtani valami felé, vagyis lényegében
tenni annak érdekében, hogy valami megtörténjen. És furcsa, hogy
Istennek ezt mondhatjuk: „ne ösztönözz arra, hogy kísértésbe essünk”.
Vagyis az olasz fordítás: „non indurci in tentazione” nem volt szöveghű
fordítás.
– Az olasz püspökök tehát úgy döntöttek, készítenek egy jobb fordítást…
– Ezt a kérdést az egész világon több püspöki kar feltette magának.
Spanyolul például, ami a világ katolikusainak nagy része által beszélt
nyelv, azt mondják: „add, hogy ne essünk kísértésbe”. Franciául
fáradságos munka eredményeként megváltozott a fordítás: „ne vess alá
minket a kísértésnek” volt a régi formula, a jelenlegi pedig: „ne
engedd, hogy kísértésbe kerüljünk”. A mögötte lévő elgondolás tehát ez:
Istenünk, aki jó és nagy a szeretetben, „úgy tesz, hogy mi ne essünk
kísértésbe”. Mivel azonban az Olasz Püspöki Konferencia bibliájában azt
a fordítást választották, hogy „ne engedj át a kísértésnek”, a püspökök
végül ez utóbbi mellett döntöttek, hogy tiszteletben tartsák a hivatalos
bibliai szöveg és a liturgia közötti egyezést.
– Sok teológus és lelkipásztor megjegyezte, hogy a régi kifejezés, a
„non ci indurre in tentazione” azokra a próbatételekre utal, amelyeket
Isten megenged az életünkben…
– Egy dolog a próbatétel, általában, a Miatyánkban található kifejezés
azonban ugyanaz, mint amit Lukács evangéliuma használ Jézus
megkísértésével kapcsolatban, ahol valódi kísértésekről van szó. Nem
egyszerűen az élet valamilyen megpróbáltatásáról van itt tehát szó,
hanem igazi kísértésekről. Valamiről vagy valakiről, aki arra ösztönöz,
hogy rosszat tegyünk, vagy el akar választani az Istennel való
közösségtől. Ezért helyes a kísértés kifejezés, és a kapcsolódó igének
olyannak kell lennie, amely megérteti, hogy Istenünk olyan Isten, aki a
segítségünkre siet, segít nekünk, hogy ne essünk kísértésbe. Nem olyan
Isten, aki valamiképpen csapdát állít nekünk. Ez az elgondolás teljesen
elfogadhatatlan.
– Ez a változás gondot jelenthet majd néhány hívőnek, akik hozzászoktak
a régi verzióhoz.
– A módosítás lényegében nagyon kicsi, nem hiszem, hogy nagy gondot
jelenthetne. Segítenünk kell az embereknek, hogy megértsék, nem öncélú
változtatásról van szó, hanem az a célja, hogy még tudatosabban
imádkozzunk, még közelebb legyünk az imádságunkban Jézus szándékaihoz.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás és fotó: Vatican News
--
Üdvrivalgással:
KEA.
További információk a(z) Grem levelezőlistáról