[Grem] Almásy Ernő

2020. Dec. 31., Cs, 21:02:01 CET

Kedves Egon! Köszönöm szépen az értékes, és érdekes hozzászólásodat. Isten áldja meg új évedet! Szeretettel: Laci
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
> 
1942-43-ban 12 magyar  kórházvonat ingázott a front és a hátország között . A kórházvonatok odafelé  a váltás egészség ügyi személyzetet egészségügyi felszerelést esetenként vezérkari tiszteket vittek visszafelé hozták a tábori kórházakban már ideiglenesen ellátott sebesülteket és súlyos betegeket.Hazafelé 4-5 napig tartott az út a vasútvonalak rettenetes zsúfoltsága miatt.De azok a sebesültek akik feljutottak a vonatokra már reménykedhettek abban hogy túlélik .Életveszélyes ragály volt a flekk tífusz ,annak ellenére hogy erre egy kitűnő védőoltás volt de a magyar gyógyszeripar képtelen volt megfelelő mennyiség gyártására így elsősorban vezérkari tiszteknek vagy magas rangú tiszteknek   és esetenként a kórházi személyzetnek  volt arra esélye, hogy megkapják az oltás , amely még a kifejlődött betegség esetén is hatásos volt illetve lett volna.
Aki ezeken a vonatokon szolgált pontosan láthatta mint jelent a modern háború.
Üdv. Egon
2020.12.30. 23:04 keltezéssel, Almásy László Attila írta:
>   120 éve született apai nagyapám, Almásy Ernő (1900. december 30., Munkács - 1993. szeptember 13., Budapest) gyógyszerész. Már többször írtam róla, de újból megemlékezem róla születésnapján. Bár valószínűleg már csak néhányan vannak köztünk, akik ismerték. ha elfogadjuk (én igen), hogy 1900 még a XIX. század, akkor két napot még élt e században, és majdnem végig élte a XX. századot, annak minden örömével, és borzalmával. Gondoljunk az utóbbiakra: Trianon, amikor szülővárosát Csehszlovákiához csatolták, a két vesztett világháború, a levert 1956-os forradalmunk, és szabadságharcunk. Persze '56 örömmel kezdődött, de csak rövid ideig tarthatott ez. Ő is kiabálta a budapesti Országháznál: 'Oltsátok le a vörös csillagot!" Ez meg is történt egy ideig, azután évtizedeket kellett várnunk, hogy végleg eltűnjön az istentelenség eme jelképe onnan. Református ember volt, aki katolikus nőt, Sipos Teréziát vette feleségül a budai, krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomban. Édesapám, Almásy László (1933. január 6., - 2005. október 14. Budapest) a reverzális következtében katolikus lett, bár édesapám szerint családunk eredetileg is katolikus volt. Nagyapám ragaszkodott református vallásához, de sok mindenre nyitott volt, tisztelte Szent II. János Pál pápát, amikor az elment Debrecenbe, sőt elfogadta Szűz Mária 1917-es fatimai jelenését Portugáliában. Végtelenül önzetlen ember volt, segített a betegeken gyógyszerészként, a Don-kanyarnál kórházvonaton is 1943-ban. Névnapján, január 12-n is a nagy ütközet idején. Egyébként szerette a zenét, nagybőgőzött, hegedült fiatal korában. Nagyapja kántor volt, aki díjat is nyert. Később inkább szép képeket festett. Magam sokat tanultam tőle. Sakkozni, kerékpározni, magyarul helyesen hangsúlyozni, latin szavakat helyesen kiejteni. Földi porai feleségéivel, és fiáéval a Budapest-Farkasréti temetőben nyugszanak. Isten üdvözítse lelküket, és támassza fel testüket az Utolsó Napon az Örök Életre! _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
 Mentes a vírusoktól. www.avast.com

    1942-43-ban 12 magyar  kórházvonat ingázott a front és a
      hátország között . A kórházvonatok odafelé  a váltás egészség ügyi
      személyzetet egészségügyi felszerelést esetenként vezérkari
      tiszteket vittek visszafelé hozták a tábori kórházakban már
      ideiglenesen ellátott sebesülteket és súlyos betegeket.Hazafelé
      4-5 napig tartott az út a vasútvonalak rettenetes zsúfoltsága
      miatt.De azok a sebesültek akik feljutottak a vonatokra már
      reménykedhettek abban hogy túlélik .Életveszélyes ragály volt a
      flekk tífusz ,annak ellenére hogy erre egy kitűnő védőoltás volt
      de a magyar gyógyszeripar képtelen volt megfelelő mennyiség
      gyártására így elsősorban vezérkari tiszteknek vagy magas rangú
      tiszteknek   és esetenként a kórházi személyzetnek  volt arra
      esélye, hogy megkapják az oltás , amely még a kifejlődött betegség
      esetén is hatásos volt illetve lett volna.
    Aki ezeken a vonatokon szolgált pontosan láthatta mint jelent a
      modern háború.
    Üdv. Egon

    2020.12.30. 23:04 keltezéssel, Almásy
      László Attila írta:

      120 éve született apai nagyapám, Almásy Ernő (1900. december
        30., Munkács - 1993. szeptember 13., Budapest) gyógyszerész. Már
        többször írtam róla, de újból megemlékezem róla születésnapján.
        Bár valószínűleg már csak néhányan vannak köztünk, akik
        ismerték. ha elfogadjuk (én igen), hogy 1900 még a XIX. század,
        akkor két napot még élt e században, és majdnem végig élte a XX.
        századot, annak minden örömével, és borzalmával. Gondoljunk az
        utóbbiakra: Trianon, amikor szülővárosát Csehszlovákiához
        csatolták, a két vesztett világháború, a levert 1956-os
        forradalmunk, és szabadságharcunk. Persze '56 örömmel kezdődött,
        de csak rövid ideig tarthatott ez. Ő is kiabálta a budapesti
        Országháznál: 'Oltsátok le a vörös csillagot!" Ez meg is történt
        egy ideig, azután évtizedeket kellett várnunk, hogy végleg
        eltűnjön az istentelenség eme jelképe onnan. Református ember
        volt, aki katolikus nőt, Sipos Teréziát vette feleségül a budai,
        krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomban. Édesapám, Almásy
        László (1933. január 6., - 2005. október 14. Budapest) a
        reverzális következtében katolikus lett, bár édesapám szerint
        családunk eredetileg is katolikus volt. Nagyapám ragaszkodott
        református vallásához, de sok mindenre nyitott volt, tisztelte
        Szent II. János Pál pápát, amikor az elment Debrecenbe, sőt
        elfogadta Szűz Mária 1917-es fatimai jelenését Portugáliában.
        Végtelenül önzetlen ember volt, segített a betegeken
        gyógyszerészként, a Don-kanyarnál kórházvonaton is 1943-ban.
        Névnapján, január 12-n is a nagy ütközet idején. Egyébként
        szerette a zenét, nagybőgőzött, hegedült fiatal korában.
        Nagyapja kántor volt, aki díjat is nyert. Később inkább szép
        képeket festett. Magam sokat tanultam tőle. Sakkozni,
        kerékpározni, magyarul helyesen hangsúlyozni, latin szavakat
        helyesen kiejteni. Földi porai feleségéivel, és fiáéval a
        Budapest-Farkasréti temetőben nyugszanak. Isten üdvözítse
        lelküket, és támassza fel testüket az Utolsó Napon az Örök
        Életre!

      _______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

Mentes a vírusoktól. www.avast.com 

_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201231/5cfba889/attachment.html>