[Grem] Jogallamisag

[Reinisch Egon]

Kedves Lista !

Hogy két kifejezés miért különbözik annak történelmi oka van, jellemző 
hogy mi magyarok mind a két szót le tudjuk fordítani csak a 
történelmünkben  ezek számunkra is problémás kifejezések voltak. 
:JOGÁLLAM?  JOGREND ? JOGURALOM? stb. Azért volt kétségeink ezekkel a 
szavakkal mert a magyar történelemben a jogrendünket gyakran idegenek 
hozták .pl. 1852- ben a 48-s márciusi törvények az Osztrák Polgári 
Törvénykönyv szerint valósultak meg uralkodói nyílt paranccsal.Ebben 
magyar jogászok csak részeredményeket érhettek el.

A németeknél azért szerepel minden ilyen kifejezésben az állam mert ők 
minden végre is hajtott forradalmat felülről kaptak pl. a 
felvilágosodáshoz köthető személyi szabadság fokozatos elismerését a  
felvilágosodás porosz bajnoka Nagy Frigyes terjesztette ki népére de 
csak annyira amennyire ő akarta .

A francia forradalom hatására a Porosz Királyság felülről vezetve újult 
meg .Ekkor mondta Gneisenau a porosz haderő megreformálója :---Nem tudom 
mi ez a francia forradalom de ha katonailag ilyen eredményes társadalmat 
hoz létre akkor nekünk ezt kormányzati vezényléssel most azonnal meg 
kell csinálnunk.--------------

A kapitalizmusnak két alapvetően eltérő változata alakult ki Európában 
az angol szabad versenyes ahol minden kedvezményt az angol munkásoknak 
maguknak kellett kivívniuk hiszen Angliában a jog uralom így jött  
létre  mindig is így működött(lásd. 1640 -s angol polgárháború )a 
másikat így hívták a "Gondoskodó(államilag ) rajnai kapitalizmus "lásd a 
Bismarck által bevezetett állami nyugdíj és társadalom biztosítási és 
munkakörülmény javító törvények.Így az angoloknál az állam nem szerepel 
magátólérthetően a jogrend fogalmában a németeknél igen persze 
valóságban a jogrendet is csak egy törvény tisztelő állam tudja betartatni.

Az angolok ezért lettek individuálisak a németek meg megszokták hogy 
gondoskodik róluk az állam ezért lett sikeres német országban Hitler és  
tudta átvenni a teljhatalmat és ezért lett csak részleges az USÁ-ban az 
úgy nevezett Wilsoni államfasizmus aminek a folytatása a F.D.Roosevelt 
féle NEW DEAL volt de ez is csak részleges államhatalom túl növekedést 
okozott.

Gondolom a tisztelt lista meglepődik azon hogy az államfasizmust a 
USÁ-ból eredeztetem de ezt Wilson idejében az első világháborúval 
kapcsolatos biztonsági intézkedések bevezetése tette lehetővé amikor is 
háború ellenes magatartásárt miatt  több mint 100 000 embert hurcoltak 
meg vagy tartóztattak le hosszabb rövidebb ideig de a jogállamiságot nem 
tudták teljesen felszámolni .Természetesen ezt sem én találtam ki a 
modern államfasizmust(a másik neve a ma is aktuális LIBERÁL FASIZMUS ) 
ma már a történészek közül sokan az USÁ-ból eredeztetik.

Kíváncsi vagyok arra most mi lesz az USÁ-ban .

Minden fenti problémával együtt a jogrend európai jelenség és 
történelmileg  összefügg a kereszténységgel Ázsiában is vannak törvények 
de ezt a cár a kínai császár és új megfelelőjük az első titkár mindig 
felülbírálhatja.

Így köszön vissza két nép a németeknél és az angoloknál egy kifejezés 
módban  a történelem.

Üdv. Egon

2020.12.13. 18:42 keltezéssel, Lipkovics Edit írta:
> Kedves Mindenki!
>
> Orbán Balázs és Cseh Katalin alábbi vitája számomra sok mindent 
> megvilágított többek között a jogállamiság témakörében. Előbbi röviden 
> kitér a jogállamiság angol és német "megfelelőjének" értelmezésbeli 
> különbségére is.
>
> További szép estét kívánok!
>
> Lipkovics Edit
>
>
> https://www.youtube.com/watch?v=H89ulEuD284
>
>
>
> 2020. 12. 03. 20:10 keltezéssel, Zoltan Fodor írta:
>> Kedves Lista!
>>
>> A nemet EU elnokseg alatt kialakult egy eles vita az EU Bizottsag 
>> (vezetoje Ursula von der Leyen, a nemet hetgyermekes edesanya, akinek 
>> a listan "adtunk egy eselyt") es a magyar kormany kozott a 
>> jogallamisaghoz kotott unios kifizetesek kerdeskorerol.
>>
>> Sok ervet hallottam a magyar-, nemet- es anglonyelvu sajtoban lattam 
>> pl. Varga Judit BBC-s hard talk-jat. Nem hallottam viszont egy fontos 
>> ervet. Ha valakinek tetszik az erv es van kormanyzati ismerose, kerem 
>> adja tovabb.
>>
>> 1. Evidencia: ha valamely jogserteshez szankciot csatolunk, akkor azt 
>> pontosan kell definialni (pl. a nemet jog a lopast valamely 
>> "dolog/Sache" eltulajdonitasahoz koti, igy 1900-ig nem lehetett a 
>> "aramlopas"-t buntetni, mert az nem "dolog/Sache", az aramlopast 
>> jogilag tisztan definialni kellett).
>>
>> 2. A "jogallamisagot" angolul mindig "rule of law"-kent 
>> hallom/olvasom, nemetul meg "Rechtsstaatlichkeit"-kent. Ha valakinek 
>> nemi tortenelmi vagy jogi ismerete van, akkor tudja, hogy ez ket 
>> kulonbozo dolog. Akkor melyiket kell kielegiteni? Vagy mindkettot? 
>> Vagy valami harmadikat?
>>
>> 3. Hogy mennyire kulonbozo dolgokrol van szo, azt az is mutatja, 
>> hogyha az angol Wikipedian a "rule of law"-t irom be es megnezem a 
>> nemet megfelelot, akkor egy nemet nyelvu oldalon a "rule of law" cim 
>> jelenik meg. Meg szo sincs ra nemetul. Ugyanugy, ha a nemet oldalon a 
>> "Rechtsstaat" angol kapcsolodo oldalt nezem, akkor az angol nyelvu 
>> oldalon a "Rechtsstaat" jelenik meg. Meg szo sincs ra angolul.
>>
>> Udvozlettel, Fodor Zoltan
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus