[Grem] ma Szt.Ambrus püspök ünnepe / dr. Diós István

[Emoke Greschik]

 Testvéreim! *Szent Ambrus élete* *is úgy indult, mint a szentek között
sokaké: úgy tűnt, mindent megkapott az élettől és jómódú szüleitől, amit
egy gyermek kaphat*. *Azután egyszer csak jött egy pillanat, amikor
bebizonyosodott, hogy a világ minden rangja, megbecsülése, kitüntetése
semmi ahhoz a szolgálathoz képest, amire Krisztus hívja és választja ki az
embert.* *Ambrus **atyja birodalmi tisztviselő volt,* *anyja mélyen hívő
keresztény,* aki férje halála után három gyermekével – két fiúval és egy
leánnyal – Rómába költözött, hogy egészen Istennek szentelje életét. *Ambrus
**irodalmi és jogi tanulmányokat folytatott, hogy, mint apja, ő is a
birodalom tisztviselői karában kapjon helyet. Előmenetele gyors és ragyogó
volt, harmincévesen a birodalmi főváros, Milánó prefektusa, azaz
kormányzója lett.** Erkölcsi érzéke, fegyelmezettsége és határozottsága
tekintélyt szerzett neki, és hamarosan rendet is teremtett **a városban*.
*Ráadásul* ezt úgy tette, hogy* a tekintéllyel együtt a nép szeretetét is
kiérdemelte.* Ezért amikor Milánó ariánus püspöke 374-ben meghalt, egészen
váratlanul *Ambrust választották *a helyébe *püspöknek.* *Ekkor még csak
katekumen volt.* Ám *a választás során egy gyermek egyszer csak
fölkiáltott: „Ambrus a püspök*!”* És a jelenlévők egy szempillantás alatt
magukévá tették a „választást”. *– *Ambrus erélyesen tiltakozott, mondván,
ő még nem is keresztény! **De meg kellett hajolnia a nép kívánsága
előtt.* *Megkeresztelkedett,
és nyolc nappal később – valószínűleg 374. december 7-én, tehát a mai napon
– új szakasz kezdődött életében.* Nem elégedett meg azzal, hogy jó gondnoka
legyen az Egyháznak, hanem *hozzáfogott, hogy a saját életét is a
hivatalához, most már Krisztus hivatalához alakítsa. Vagyonát szétosztotta,
napjait munkával, imádsággal és tanulással töltötte.* Emellett mint olyan
ember, aki – ma azt mondanánk – a közigazgatásban dolgozott, *tudta, milyen
fontos a nép, a közösség ünnepi együttléte*. Ezért *különös gonddal fordult
a liturgia felé. *Sokat tett a megújításáért, s azért, *hogy az énekléssel
aktívvá tegye a nép részvételét a liturgiában*. Maga is *írt himnuszokat,
életműve lett az ún. ambrozián liturgia.* Nagyon tekintélyes irodalmi
hagyatéka maradt ránk, lelkének mélységei – *alázata, emberszeretete,
részvéte a bűnösök iránt – azonban leginkább imádságaiban tárulnak
föl. **Személyének
titka *nem a külső cselekedeteiben volt, hanem a lelkében, amelyet egészen
kitöltött *a hála Isten iránt. Ez volt az a titok, amely annyira megragadta
Szent Ágostont is, aki Ambrus beszédeit hallgatva ismerte meg a hitet.* *Kérjük
meg **ezt a szent püspököt,* aki az egyháztörténelem oly nehéz korszakában
szolgálta Isten rábízott népét,* imádkozzon értünk, Isten mai Egyházáért,
hogy merjünk a megismert igazsághoz olyan következetesen, egész életet
meghatározóan ragaszkodni, mint ő.* Ugyanakkor épp *ennek az igazságnak az
igaz ismerete tartsa távol tőlünk a gőg minden kísértését.* Mert a tudásból
táplálkozó gőg nagy akadálya annak, hogy a mai világ istenkeresői,
„ágostonai” általunk megtalálják Istent. És *tekintsen* *Ambrus, a liturgia
és az egyházi ének nagy megújítója* *a templomainkra is, hogy az Isten
szent tere iránti tisztelet meg ne fogyatkozzon, és a közös ének ki ne
vesszen ünnepeinkről.* Szeressünk énekelni, hiszen *amint Ambrus lelki
gyermeke, Ágoston vallotta, **aki énekel, az kétszeresen imádkozik.** Amen.*


Dr. Diós István


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201207/248926e7/attachment.html>