[Grem] Déli bábos helyszínek

[Reinisch Egon]

Kedves Lista !

Én talán 25 éve bukkantam rá először arra ,hogy a magyar őstörténet 
teljesen más gyökerekkel rendelkezik mint amit tanítanak nekünk 
.Pontosabban Árpád népének honfoglalásáról tanítottak egyes elemei 
megfelelnek az általam valóságnak gondolt történetnek de ez csak egy 
része az egész ügynek.

Családommal és néhány barátommal igyekezetünk bejárni néhány fontosnak 
tartott régészeti feltárásokkal is híressé vált helyszínt így jártunk:

  * Tordoson a Maros völgyében és Kolozsváron a nyomára bukkantunk Torma
    Zsófi több mint tízezer darabos cserép gyűjteményének
    feldolgozásával  két román régész van megbízva akik majdnem nem
    csinálnak semmit az égvilágon vele(néhány időszakos szórólapot
    nyomtatásat leszámítva ) de még ez is jobb mintha kárt okoznának benne.
  * A Belgrád melletti Vincan ez a déli határa az úgynevezett
    Tordos-Vinca kőkori kultúrának itt láttuk igaz csak másolatban a mi
    rovásírásunkkal kb. 90 % -ban megegyező írást amit a szerb régészek
    kiforrott ALFABETIKUS írásnak tartanak és "Duna menti írásnak " hívnak.
  * Lepenski Vir-ben európa egyik legelső településének feltárásán
    jártunk  ez azonban túl régi ahhoz hogy bármilyen magyar vonatkozása
    legyen.
  * Caporettó (ma Kobarid ) fölött a hegyekben első világháborús emlékek
    után kutatva találtunk egy kis régiót ahol még mindig AR BED KELTIEK
    (Kelta népek földje Ar=magyarul áradat ,néptömeg ) kelta népek
    lakják.A sírkereszteken még a mai napig fordítva írják a neveket
    elöl a vezetéknevet.

  * Jártunk a Val d'Anniviers -ben a svájci hunok lakta völgyben itt
    valóban meglepő   élményeink voltak.Itt legtöbb falunak magyar
    vonatkozású neve van( St-LUC ,GRiMENTZ,VISSOIE AYER ) AYER 
    községnek a címere viszont egy döbbenet zöld hármas halmon egy
    fehér  kőszáli kecske(Steinbock ) áll mögötte piros a háttér pont
    úgy mint ahogy Kecskemét címere kinéz .A házakon láthattunk hármas
    halmon  kettős keresztet, a székelykapukon  is meglévő napforgókat
    és elsősorban PIROS-FEHÉR-ZÖLD (! ! ! ) színű tulipán
    ábrázolást.Erről a völgyről van egyszemélyes történetem.Egyszer
    társaságban mesélten arról hogy van egy völgy Svájcban ahol hunok
    leszármazottai laknak mire többen mondtakák --Egon ezt már tényleg
    nem hisszük el sok fantasztikus dolgot mondtál már eddig is de ez
    túlzás (Akkor még nem jártam ott tehát nehezen tudtam volna bármit
    bizonyítani ).Mire egy hölgy felállt és azt mondta -Egonnak igaza
    van -- Mire a többiek -Te ezt aztán honnan tudod-- Mire a válsz----
    A családom onnan származik ,tényleg úgy tudjuk hunok vagyunk és az
    1300 -s évekig  a völgyben még a térség többi részétől eltérő
    nyelvet beszéltek .Mikor mi a hun völgyben jártunk többször
    találkoztunk a hölgy családnevével.

  * Megnéztük a ma már híressé vált visokoi piramist és a szintén híres
    Ravne alagutat benne a rovásírósós homokkővel.
  * Megnéztünk Boszniában egy Ős régi illír erődöt egy horvát régész
    kalauzolásával itt az volt a meglepő hogy a hatalmas kövek úgy
    voltak összerakva és összecsiszolva mint egy inka erődben de itt
    tényleg illírek laktak ennek a helynek nincs magyar vonatkozása.


A visokoi piramis a világ legrégebbi és legnagyobb piramisa lenne ,ha 
épített piramis lenne de nem az.Itt tolmáccsal sikerült hosszan 
beszélnünk Semir Osmanagic-csal ő biztosan őszintén meg van győződve 
arról hogy ez egy piramis . A fiam már az első percben gyanút fogott(és 
alig bírta a nevetését vissza tartani ) hogy ez csak egy fantasztikus 
hegy de nem piramis aztán nekem is be kellett látnom  hogy ez nem 
épített piramis .Amit  a helyszínen mutogatnak a kb. 1 méteres humuszt 
elhordva hogy ősbeton piramis burkolat az egyszerű Breccsa üledékes 
kőzet ezt a kérdést anyagtanilag is körbe jártam nincs félreértés ez nem 
beton. . Bármilyen feltárt burkolatot mutogatnak akár a többi 
állítólagos piramison  ott Visokoban az általában a természetes réteg 
vonalakkal párhuzamos és egyszerű , esetenként mozaikosan átrepedt, 
homokkő ami lapokból összerakott burkolatra emlékeztet de nem az.

Kész-pasz ,hogy a régi mondást idézzem felmentünk egy piramisra és 
lejöttünk egy hegyről.Évente 25 000 turista ját Visokoban én igazán nem 
akarom széles kőrben rontani az ottaniak üzletét így ne verem nagy dobra 
az ügyet de már már geológusok is rájöttek a dologra .Visoko és Bosznia 
szép hely jól jár aki oda megy de piramist másutt kell keresnie.

Folyt . köv .

Üdv. Egon



-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201201/4e08a6da/attachment.html>