[Grem] Teljes tévúl az egyház liberalizálása, l. a német példát. Rekordszámú a kilépők száma.

[Emoke Greschik]

 Aggasztóan emelkedik az osztrák és német egyházból kilépők száma

Szerző:  Frick József <https://katolikus.ma/author/frickjozsef/>

https://katolikus.ma/aggasztoan-emelkedik-az-osztrak-es-nemet-egyhazbol-kilepok-szama/

Közzétéve

2020-07-24

Szerző:
Frick József <https://katolikus.ma/author/frickjozsef/>
Fotó: Pixabay
*Ha keresitek őt, megtaláljátok, de ha elhagyjátok, ő is elhagy benneteket
(2Krón 15,2)*

*A templomba járók évek óta tapasztalhatják, hogy a miséken korábban sokkal
több hívő volt jelen, mint manapság. 30-40 évvel ezelőtt a vasárnap kora
reggeli és a hétköznap délutáni misék kivételével szinte mindig tele volt a
templom, míg manapság a „kurrens” időpontokban is esetenként bőven
válogathatunk a szabad ülőhelyek között. Sajnos ez nemcsak Magyarországra
jellemző, hanem Európa minden országában többé-kevésbé hasonló jelenség
játszódik le. Nálunk erről hivatalos statisztika nem készül, az ember
legfeljebb a népszámláláskor önként közölt, s mint ilyen, megbízhatatlan
adatokra és a saját megfigyeléseire támaszkodhat. Más országokban ezzel
ellentétben hivatalos állami nyilvántartást vezetnek, hiszen a fizetésből
az egyházi adó is a többi járulékkal együtt kerül levonásra.*

Míg Magyarországon az aktív hívők száma mérsékeltebben csökken, addig
például Ausztriában és Németországban az egyházat elhagyók száma drasztikus
mértékben emelkedik. Az osztrák helyzetről az év elején már beszámoltunk
ebben
<https://katolikus.ma/ausztriaban-egyre-tobben-hagyjak-el-az-egyhazat/> a
cikkünkben.

A hivatalos statisztika <https://www.kirchenaustritt.de/statistik> szerint
a Német Katolikus Egyházból kilépők száma a ’90-es évek elejétől enyhén
csökkent, hogy a 2000-es évek közepétől lassan, majd 2016-től kezdve soha
nem látott mértékben meredeken emelkedni kezdjen.

2019-ben új rekord született: 272.771 katolikus fordított hátat az
Egyháznak.

*De vajon mi állhat a jelenség mögött? Mi indítja a német hívőket arra,
hogy nyilatkozzanak az Egyházból való hivatalos kilépésről?*

A statisztika alapján a kilépők többsége decemberben hozza meg döntését. Az
időpont megválasztásának praktikus okai vannak: az egyházi adót (amelynek
mértéke tartománytól függően a személyi jövedelemadó 8 vagy 9%-ának
megfelelő összeg, és a tőkejövedelem is adózik) akkor is az egész évi
jövedelem alapján kell megfizetni, ha valaki csak az év elején, néhány
hónapig marad az egyház tagja. Aki tehát a következő évben várhatóan
nagyobb jövedelemre tesz szert, vagy pl. végkielégítésre számít, annak nem
különösebben éri meg a kilépéssel tavaszig várni. Anyagi megfontolásból
pedig 2019-ben a kilépők 41%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kíván a
továbbiakban az Egyház tagja maradni, dacára annak, hogy a hivatalos
kilépéssel együtt jár az, hogy a kilépő többé nem részesülhet a
szentségekben és katolikus temetésben.

Érdekes dolog, hogy a kilépések okainak aránya az évek alatt szinte nem
változott. A más vallásra áttérők (1,8%) és egyéb okokat (2,8%) megadók
aránya elhanyagolható. A hit elvesztése miatt kilépők már lényegesen többen
vannak (15%), viszont az Egyházzal elégedetlenek száma (39,3%) csaknem
eléri az anyagiak miatt kilépők számát.

A Német Katolikus Egyház zsugorodása miatt, ami természetesen nem csak a
hívők számában, hanem a papság ezzel együtt járó csökkenésében is
megmutatkozik, drasztikus intézkedéseket kellett és kell bevezetni. A német
egyházmegyék a plébániák összevonását tervezik. E tervek közé tartozik
például a freiburgi érsekség által indított „Egyházfejlesztés 2030”
projekt, ami nem mást céloz, minthogy az elkövetkező 10 év alatt az
egyházmegyéhez tartozó mintegy 1000 plébániából összevonás útján 40
úgynevezett maxiplébániát hozzanak létre
<https://de.catholicnewsagency.com/story/erzbistum-freiburg-1000-pfarreien-sollen-zu-40-xxl-pfarreien-zusammengefasst-werden-6598>
.

A kilépések statisztikai adataihoz visszatérve, arra nézve nem készült
felmérés, hogy az egyházi struktúrákkal elégedetleneket mennyire
befolyásolta a döntésükben, hogy a Német Katolikus Egyházban olyan mértékű
reformmozgalom indult, ami csak Lutheréhez hasonlítható.

De vajon hányan lehetnek azok, akik ezekkel a reformokkal egyetértenek vagy
egyenesen üdvözlik azokat, és vajon hány hívőt riaszt el az Egyháztól éppen
a reformokkal kapcsolatos bizonytalanságok tömkelege, az általuk keltett
zavar, és nem különben az egyházszakadás réme, amely, ha bekövetkezik, az
emberek nem vagy nem feltétlenül tudják majd eldönteni, melyik is az
„igazi” egyház, hiszen várhatóan mindegyik ezt állítja majd magáról. És
egyelőre arra a kérdésre sem tudjuk a választ, hogy esetleg nem éppen a
reformokat hirdető szinódusi út vonz-e be majd új hívőket az Egyházba. A
hildesheimi püspök, Heiner Wilmer már azt fejtegette a napokban egy
riportban
<https://de.catholicnewsagency.com/article/die-sendung-der-kirche-ist-ein-skandal-und-antwort-auf-kirchenaustritte-wie-eintritte-0960>,
hogy a szinódusi út által hirdetett reformok előrehaladása sok ember
számára nem elég gyors.

A 2019-es statisztikai adatok közzététele utáni napon Georg Bätzing, a
Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, és egyben a szinódusi út egyik
vezetője Rómába utazott, hogy a Pápával egy magánkihallgatás keretében
beszélhesse meg az ijesztő statisztikai adatokat. Az audienciát követő
nyilatkozata szerint a Pápa üdvözölte a szinódusi út mozgalmat és
megerősítette őt abban, hogy a reformokat folytatni kell. A püspök szándéka
szerint a 2022-es római püspöki világkonferencián már beszámolhat a Német
Egyházban bevezetett reformokkal kapcsolatos tapasztalatokról, és reményei
szerint a világ püspökeit meggyőzheti, hogy a saját területükön hasonló
reformfolyamatokat indítsanak.

A kilépések riasztóan magas száma miatt Ferenc pápa már korábban sem maradt
tétlen. 2019-ben egy igen hosszú, mintegy 5700 szó terjedelmű levélben
fordult
<https://de.catholicnewsagency.com/story/papst-franziskus-ruft-katholiken-in-deutschland-zur-evangelisierung-auf-4793>
a német püspökökhöz. Ebben ismételten arra emlékeztette őket, hogy az
Egyház feladata a hit hirdetése és terjesztése. Ugyanakkor, mint a
levelében áll, figyelmeztet az olyan modernizáció és reformok veszélyeire,
amelyek nem az evangelizációt és a szentségek újra élettel való megtöltését
szolgálják. Ferenc pápa 2015-ben már egyszer kritikát gyakorolt a német
egyházvezetéssel szemben, amikor a pénzügyileg erős egyháznak a
segélyszervezetek támogatásáért köszönetet mondva szóvá tette, hogy *a
püspököknek sokkal többet kellene tenniük az evangelizáció kézzelfogható és
szüntelen megújulásáért, a gyónás és a szentáldozás gyakorlásának
szorgalmazásáért, a papok szerepének erősítéséért, az akadémiai teológiának
a hit talajára helyezéséért, valamint a magzati élet és az öregek
védelméért.*

A világ egyre gyorsuló és egyre nagyobb mértékű változásait természetesen
követnie kell az Egyháznak. Ferenc pápa maga is reformfolyamatokat
jelentett be. A különbség a német törekvésekkel ellentétben viszont az,
hogy a pápai reformok az evangelizáció lelki megújítására vonatkoznak, nem
pedig a hit alaptételeit, illetve a kánonjog egyes előírásait kérdőjelezik
meg.

Természetesen nem kötelező az egyház tagjának maradni, az egyházból bárki,
bármilyen meggondolások alapján kiléphet. Mint a bécsi érsek, Christoph
Schönborn is kijelentette
<https://www.katholisch.de/artikel/26198-kardinal-schoenborn-austritte-sind-teil-der-religionsfreiheit>:
a kilépés joga

„is a vallásszabadság része. Nem vagyunk összekötve, ez is az a szabadság,
amit Isten adott nekünk.”

Mit tehetünk ehhez hozzá? Elegendő, ha felütjük a Bibliát, és elolvassuk
Azarjá próféta intelmét:

*ha keresitek őt, megtaláljátok, de ha elhagyjátok, ő is elhagy benneteket.*
*(2Krón 15,2)*



<#m_3225339821605979242_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200806/e0616b67/attachment.html>