[Grem] vírusriport Egyiptomból

[Komorócki Krisztina]

Feltehetőleg ő az a J.S., aki kisebb-nagyobb megszakításokkal Egyiptomban él egy ideje. Most olvasom A lélek legszebb éjszakája c.könyvét. Sajátságos.Üdv.Krisztina
-------- Eredeti üzenet --------Feladó: Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> Dátum: 2020. 04. 29.  21:39  (GMT+01:00) Címzett: grem at turul.banki.hu Tárgy: [Grem] vírusriport Egyiptomból „Az európai tegyen két lépést hátra” – vírusriport Egyiptomból Jászberényi Sándor· írása A héten kezdődik a ramadán, de ilyen böjti hónapot még nem látott Egyiptom, amilyen az idei lesz. A koronavírus mindenhol megváltoztat évszázados szokásokat – szinte csak a terrorfenyegetettség állandó a térségben. Riport a karanténos Kairóból.  [..] A fanuszok – híres egyiptomi lámpások –, melyekkel ezer éve díszítik fel városaikat az egyiptomiak, üres utcákat fognak megvilágítani, és bár nyilván lenne rá igény most is, ezúttal a szegényeknek sem állítanak majd hosszú asztalokat a belvárosban. A rendet a kivezényelt rendőrség be is fogja tartatni.Legtöbb európai ismerősünk elnémult, amikor elmondtuk nekik, hogy a karantént és reményeink szerint az egész apokalipszist kairói lakásunkban fogjuk kibekkelni. Amikor aztán megszólaltak, valami ilyesmi jött ki a torkukon: „De hát Afrika fel fog robbani. Aratni fog a halál. Egyáltalán van ott rendes egészségügy?”Hogyne lenne. Pont az ilyen járványok miatt hozta létre Muhamed Ali másfél évszázaddal ezelőtt. Ha van valami, ami aztán végképp nem ismeretlen a Nílus népe számára, az épp a járvány. Egyiptom mindig is kapcsolódási pont volt a kelet és a nyugat között – a kolera is az egyiptomi kikötőkből jutott el Európába, oda pedig a Mekkából visszatérő zarándokok vitték. Az egyiptomi egészségügyi minisztérium kifejezetten hírhedt arról, hogy túlreagál minden járványfenyegetést. Arról a hivatalról beszélünk, amely 2009-ben, a sertésinfluenza idején azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy indokolatlanul nagy mennyiségű készleteket halmozott fel abból a szerből (Tamilflu), mely a kezelésére szolgált, de biztos, ami biztos alapon azért kivezényelte a rendőrséget is, hogy ölje le a keresztények malacait a Mokatan hegy lábainál fekvő nyomornegyedekben.  [..] Szóval nem gondoltuk, hogy Egyiptom kevésbé lenne felkészülve a koronavírus-járvány kezelésére, mint Olaszország vagy az Egyesült Államok, a dolgok jelenlegi állása szerint pedig a vírusra nincs gyógymód, a kezelés tehát mindenhol ugyanaz a világon. Az egyetlen dolog, amit az ember tehet, hogy otthon marad – márpedig nem mindegy, hogy ezeket a hónapokat egy 9. kerületi lyukban vagy egy százhúsz négyzetméteres kairói lakás sziklakertjében töltjük, miközben a Nílus felől érkező balzsamos szél enyhíti a tűző napsütést.Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi vezette kormány egyébként március 24-én vezette be a részleges kijárási tilalmat, s mint – néhány ázsiai országot leszámítva – mindenhol a világon, a lépést itt is a fenyegetés alábecsülése és az esetek bagatellizálása előzte meg.Hiába diagnosztizáltak 33 megbetegedést Aszuánban március elején, a kormányzat – mivel alsó hangon is hárommillió ember él turizmusból a százmilliós országban – napokon keresztül kommunikálta a világ felé, hogy nincs komoly veszély.Ahhoz, hogy a Szíszi-kormány paradigmát váltson és az országban példátlan intézkedéseket vezessen be, két dolog kellett. Egyrészt, hogy a világot bejárják az olaszországi képek, s mindenki számára nyilvánvalóvá tegyék, milyen mértékű tud lenni a pusztítás. De kellett az is, hogy az egyiptomi katonai rezsim a saját bőrén is érezze: a koronavírus tényleg több, mint egyszerű influenza.Az aszuáni esetek után zajló országos fertőtlenítési akcióban ugyanis két vezérőrnagy is megfertőzödött. Már mindkettő halott. (Életkoruk és egyéb betegségeik miatt veszélyeztetett csoportba tartoztak.) [..]Ellentétben azonban Olaszországgal, ahol a hullaszállító teherautók látványa megszokottá vált, Egyiptomban még nem látni a tömeges megbetegedést:a mai nap adatai szerint Egyiptomban 3659 a teljes esetszám, és eddig 276-an haltak bele a vírusfertőzés következményeibe. S hogy mi a viszonylag kis számok oka? Egyrészt a világ egyik legfiatalabb lakosságáról beszélünk, de az egyiptomi egészségügyi minisztérium, párhuzamosan a kijárási tilalom bevezetésével, kórházakat jelölt ki szerte az országban, ahol a koronavírusos eseteket kezelik. Forródrótot is létrehoztak a lakosság számára, valamint egy honlapot, amelyen közölni kezdték a fertőzöttek, a halottak és a gyógyultak számát.[..] A részleges kijárási tilalom bevezetése persze nem ment zökkenőmentesen. Bár az Al-Azhar Egyetem és vezető imámja, aki a szunnita iszlám egyik megkérdőjelezhetetlen tekintélye, teljes mellszélességgel állt a kormány mögé, azért el kellett bocsátani a kormányzati alkalmazásból néhány imámot, de volt olyan is, aki büntetést kapott. Ők úgy gondolták, a tiltás rájuk nem vonatkozik, és inkább mégis megtartják a pénteki közös imádságot, illetve beengedik az embereket a mecsetbe. [..] A népsűrűség persze nem csak Gázában, Egyiptomban is hatalmas veszélyforrás. E sorok írásakor, ha kimegyünk a kairói utcára, átlagos Budapesti munkanapot látunk. Karantén van, ezért ilyen „kevés” az ember. Ebben az országban az a tömeg, amely nálunk legfeljebb az augusztus 20-i tűzijáték alatt hömpölyög az utcákon, teljesen hétköznapi. A lakosság jelentős része pedig az európai létminimum alatt él: ha szeretné, sem tudná betartani a korlátozásokat. Nincsen ugyanis otthona, ahol hónapokat tölthetne bezárva. S hogy mi a valós helyzet? Az orvosok és ápolók közül névvel senki sem nyilatkozik a sajtónak, ami nem csoda, ha tudjuk: negyvenezer egyiptomi font – több mint 840 ezer forint – és elzárás jár rémhírkeltésért. Senki sem kockáztat. Akikkel beszéltem, arról számoltak be háttérben, hogy kevés a teszt az országban, még mindig kevés a védőfelszerelés is, ami miatt sok egészségügyi dolgozó fertőződik meg, de azt mindannyian hangsúlyozták, hogy semmivel sem rosszabb a helyzet, mint bárhol máshol a világban. A szigor mellett jutalom is van egyébként: a Szíszi-kormányzat első járványügyi intézkedései között volt az egészségügyi szektor dolgozóinak béremelése, és a szükséges védőfelszerelések tömeges felvásárlása a világpiacon. A napokban vezető hír volt az egyiptomi sajtóban, hogy megkezdték a betegek kezelését a japán kísérleti gyógyszer Avigannal, amely a beszámolók szerint enyhíti a betegség tüneteit.Az ország gazdasága azonban befagyott. A turizmus a repülőterek bezárásával gyakorlatilag megszűnt, de bezártak a gyárak is. Lassan egy hónappal a karantén bevezetése után a lakosság tartalékai kimerülőben:szívszorító látni a hirdetéseket, amelyekben négydiplomás, három nyelven beszélő férfiak keresnek sofőri állást. Vagy bármilyet.Ha a középosztályt is elérte a járvány okozta gazdasági válság, képzelhetjük, mi zajlik éppen a város peremén álló nyomornegyedekben. A kormány különböző gazdasági csomagokkal próbálja ellensúlyozni a gazdaság összeomlását, de egyre inkább tűnik úgy, hogy nem a vírus pusztítása lesz az igazi kihívás, hanem a karantén miatti tömeges elszegényedés, mely nagyon hamar vezethet éhséglázadáshoz: és ez nem csak Egyiptom problémája jelenleg a világon. Bár ma még elképzelhető, hogy a tömeges megbetegedéseket és a nemzeti egészségügyek összeomlását a szigorú intézkedésekkel el tudják kerülni a közel-keleti államok, a járványt követő világméretű gazdasági recessziót egészen biztosan nem. Hiába próbálnak gazdaságélénkítő programokat bevezetni a régió országai, azok legkorábban is csak hónapok múlva fogják éreztetni hatásukat. Az arab országok gazdaságának mielőbbi talpra állításában tehát Európa is erősen érdekelt – már persze, ha nem szeretnénk újabb, milliós gazdasági migrációs hullámot.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200429/a476d565/attachment.html>