[Grem] Isten éltesse Jancsó Béla, k. Lttagot a névnapján!

[Emoke Greschik]

Kedves Béla, k. Lista!
A Bélák védőszentje. Szt. Adalbert vértanú püspök, Szt. István királyunkat
keresztelte, bérmálta.
Élete  alább:
Szent Adalbert püspök és vértanú
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2020. április 23., csütörtök
| 9:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-adalbert-puspok-es-vertanu
 *Szent Adalbertre emlékezünk liturgikus emléknapján, április 23-án. A
vértanú püspök 994–995-ben járt Magyarországon, ő keresztelte és bérmálta
meg Szent Istvánt. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje.*

Adalbert * Kelet-Csehországban született 956 körül*. Születésekor a Vojtech
nevet kapta. *Apja cseh fejedelem volt, anyja szász származású; 972-től a
magdeburgi dóm iskolájában tanult.* Bérmálásakor vette föl az Adalbert
nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből. *Prágában
szentelték pappá. A 980-as évek második felében a cseh város püspöke lett. *



Adalbert *befelé forduló természete, kolostor csendjére vágyódó lelke
azonban nem volt fölkészülve a küzdelemre és keménységre, melyet egy félig
civilizált és megtért nép vezetése igényelt. Az állandó sikertelenségek, a
nép ellenállása megérlelték a püspökben az elhatározást: 988-ban Rómába
ment a pápához, s kérte, engedje őt zarándokként Jeruzsálembe, hogy ott
szegényen és magányosan szolgálja az Urat. A Monte Cassinó-i apát tanácsára
aztán megváltoztatta tervét, Rómába ment, és 990-ben bencés szerzetes lett
az aventinusi Szent Alessziusz és Bonifác-kolostorban.*

A csehek azonban hamarosan hazahívták.* A pápa és az apátja iránti
engedelmességből Adalbert 993-ban ismét visszatért Prágába*. A római
kolostorból* magával vitte tizenkét társát, s megalapította velük a
brevnovi apátságot. Ez az apátság idővel szellemi-lelki középponttá lett:
sok püspököt, apátot, szerzetest adott C*seh-, Morva-, Lengyel- és
Magyarországnak, és *számos misszionáriust küldött Oroszországba*.
Évszázadokon keresztül a keresztény vallás és kultúra sugárzó központja
volt a nyugati szlávok számára. Adalbert már ezzel az egyetlen alapításával
is kitörölhetetlenül beírta nevét Európa civilizációjának és
hitterjesztésének történetébe.

A csehországi állapotok azonban nem javultak. A békére és kiengesztelődésre
törekvő püspök ismét *elhagyta Prágát. 994–995-ben Magyarországon térített.
Ő keresztelte és bérmálta meg többek között Szent Istvánt.*

*996-ban visszatért római kolostorába. Ez év májusában koronázták
német-római császárrá III. Ottót, akire mély benyomást tett Adalbert
őszinte és komoly vallásossága, jámborsága. Barátok lettek. A pápa, a
császár, az érsek ekkor már együtt sürgették Adalbertet, hogy folytassa
prágai tevékenységét. A bencés szerzetes számára szent volt az
engedelmesség. Hazafelé menet elkísérte III. Ottót Németországba,* és
hosszabb ideig nála maradt Mainzban. Jelentős része volt a császár vallásos
és politikai gondolkodásának formálásában; megnyerte őt a keleti misszió
ügyének is.

Útközben kapta a hírt, hogy legközelebbi rokonait Csehország hercege, II.
Boleszláv kegyetlenül meggyilkoltatta. Látva, hogy a családja nyújtotta
támogatás semmivé lett, s nemzetségének esküdt ellensége került hatalomra,
az eredményes munkát teljesen reménytelennek tartotta. Úgy látta, hogy a
Prágába vezető út lezárult előtte.

*Ezért Lengyelországba ment, és megalapította Meseritz kolostorát.
996–997-ben az északi balti törzsek között végzett missziós munkát. Ezt
követően a litvánok közé készült, azonban 997. április 23-án a Visztula
torkolatának vidékén pogány poroszok megölték.*

A lengyel herceg kiváltotta testét a gyilkosoktól, és Gnieznóban temette
el. Már 999-ben a szentek sorába iktatta II. Szilveszter pápa, s ezt
követően, 1000-ben engedélyezte az önálló, Gniezno székhelyű lengyel
egyháztartomány létrehozását.

*Istenünk, te vértanúdat, Szent Adalbert (Béla) püspököt szenvedései
jutalmául szentjeid sorába emelted. Add, kérünk, hogy példája nyomán
eljuthassunk az örök hazába. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás*
*Diós István: A szentek élete*
*Puskely Mária: A keresztény Európa szellemi gyökerei. Az öreg földrész
hagiográfiája*

*Magyar Kurír*


>
> <#m_6946638474216850268_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200424/b3ef8e3f/attachment.html>