[Grem] A nagypénteki szertartás igéi
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2020. Ápr. 10., P, 07:13:38 CEST
*2020-04-10*
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-04-10
*Nagypéntek*
*OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből A mi bűneinkért szúrták át. Így szól az
Úr: Íme, szolgám diadalmaskodik, fönséges lesz és felmagasztalják, és nagy
dicsőségre emelkedik. Amint sokan elborzadtak láttán – hisz oly
dicstelennek látszott, és alig volt emberi ábrázata –, úgy fog majd sok
nemzet ámulni rajta, és királyok némulnak el színe előtt. Mert olyasmit
fognak látni, amilyet még sohasem hirdettek nekik, és olyan dolognak
lesznek tanúi, amilyenről addig soha nem hallottak. Ki hitt abban, amit
hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg? Úgy nőtt föl előttünk,
mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből. Nem volt sem szép, sem
ékes, hogy szívesen nézzük őt, a külsejére nézve nem volt vonzó. Megvetett
volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a
szenvedés, olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit
bizony nem becsültünk sokra. Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi
fájdalmaink nehezedtek rá, mégis (Istentől) megvertnek néztük, olyannak,
akire lesújtott az Isten, és akit megalázott. Igen, a mi bűneinkért szúrták
át, a mi gonoszságainkért törték össze, a mi békességünkért érte utol a
büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást! Mi mindnyájan, mint a
juhok, tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára
rakta mindnyájunk gonoszságát. Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem
nyitotta ki száját. Mint a juh, amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány
elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki száját. Erőszakos ítélettel
végeztek vele. Ugyan ki törődik ügyével? Igen, kitépték az élők földjéről,
és népem bűnei miatt halállal sújtották. A gonoszok között adtak neki
sírboltot, és a gazdagok mellé temették el, bár nem vitt végbe gonoszságot,
sem álnokság nem volt szájában. Úgy tetszett az Úrnak, hogy összetöri a
szenvedéssel. Ha odaadja életét engesztelő áldozatul: látni fogja utódait,
hosszúra nyúlik élete és teljesül általa az Úr akarata. Azért, mert lelke
szenvedett, látni fogja a világosságot, és betelik megelégedéssel. Sokakat
megigazultakká tesz szolgám, mivel gonoszságaikat magára vállalta. Ezért
osztályrészül sokakat adok neki, és a hatalmasok lesznek zsákmányai, amiért
életét halálra adta, és a gonosztevők közé sorolták, noha sokak vétkeit
hordozta, és közben a bűnösökért imádkozott. Ez az Isten igéje. *
*Iz 52,13-53,12*
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: *Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.* 2. tónus.
Előénekes:
*Te vagy, Uram, én reményem: † ne hagyj soha szégyent érnem, * igaz
voltodban szabadíts meg engem. Uram, kezedbe ajánlom lelkemet, *
megváltottál engem, hűséges Istenem. Hívek: Atyám, Istenem, * kezedbe
ajánlom lelkemet. E: Ellenségeimnek gúny tárgya lettem, † szomszédaimnak
szégyene, barátaimnak félelme, * kitérnek előlem, akik az utcán látnak.
Szívükben elfelednek, mintha meghaltam volna, * olyanná lettem, mint az
összetört edény. H: Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet. E: Én
azonban benned remélek, Uram, * azt mondom: „Te vagy Istenem, kezedben van
sorsom.” Ragadj ki az ellenség kezéből, * és azoktól, akik üldöznek engem.
H: Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet. E: Ragyogjon fel arcod
szolgád fölött, * irgalmasságodban szabadíts meg engem. Legyetek bátrak, és
erős szívűek, * mind, akik reménykedtek az Úrban. H: Atyám, Istenem, *
kezedbe ajánlom lelkemet.*
*Zsolt 30,2 és 6.12-13.15-16.17*
*SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből A Fiú a szenvedésből engedelmességet
tanult, és hódolatáért meghallgatást nyert. Testvéreim! Mivel olyan kiváló
főpapunk van, aki áthatolt az egeken: Jézus, az Isten Fia, ezért legyünk
állhatatosak a hitvallásban. A mi főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna
együttérezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben
kísértést szenvedett, a bűntől azonban mentes maradt. Járuljunk tehát
bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat találjunk és kegyelmet
kapjunk, amikor segítségre szorulunk. Krisztus földi életében hangos
kiáltással és könnyek között imádkozott, könyörgött ahhoz, aki meg tudta
menteni a haláltól, és hódolatáért meghallgatást nyert. Isten Fia volt, de
a szenvedésből engedelmességet tanult. Műve befejeztével pedig örök
üdvösséget szerzett azoknak, akik neki engedelmeskednek. Ez az Isten igéje.
*
*Zsid 4,14-16;5,7-9*
*EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, *
mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, † és olyan nevet
adott neki, * amely fölötte áll minden névnek*. Fil 2,8-9 – 7b. tónus.
*† A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent János szerint Elfogták
Jézust és megkötözték. Abban az időben: Jézus kiment tanítványaival a
Kedron völgyén túlra, ahol egy kert volt, s bement oda tanítványaival. Ezt
a helyet ismerte Júdás is, aki őt elárulta, mert Jézus gyakran járt ide
tanítványaival. Júdás kapott egy csapat katonát, valamint a főpapoktól és a
farizeusoktól szolgákat, és kiment velük oda lámpákkal, fáklyákkal,
fegyverekkel fölszerelkezve. Jézus tudott mindent, ami rá várt. Eléjük ment
tehát és megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?” Azok ezt válaszolták: „A
názáreti Jézust.” Jézus erre így szólt: „Én vagyok”. Júdás is ott volt
köztük, aki elárulta. Mikor azt mondta nekik: „Én vagyok”, meghátráltak és
a földre estek. Ezért újra megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?” Azok ezt
válaszolták: „A Názáreti Jézust.” Erre Jézus így szólt: „Megmondtam már,
hogy én vagyok. Ha tehát engem kerestek, engedjétek el ezeket!” Így
beteljesedett, amit korábban megmondott: „Senkit sem veszítettem el azok
közül, akiket nekem adtál.” Simon Péternél volt egy kard. Kirántotta és a
főpap szolgájára sújtott vele: levágta a jobb fülét. A szolgának Malkusz
volt a neve. De Jézus rászólt Péterre: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Ne
igyam ki talán a kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?” *
*Jézust először Annáshoz vezették. Ekkor a csapat, az ezredes és a zsidó
szolgák elfogták Jézust és megkötözték. Először Annáshoz vezették, mert ő
apósa volt Kaifásnak, aki abban az évben főpap volt. Ő adta a zsidóknak azt
a tanácsot, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért. Simon Péter és egy
másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak,
ezért bemehetett Jézussal a főpap udvarába, Péter meg kint várakozott a
kapu előtt. A másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, visszajött,
szólt a kapuban őrködő lánynak, és bevitte Pétert. A kaput őrző szolgáló
közben megjegyezte: „Talán te is ennek az embernek a tanítványai közül
vagy?” Ő azt felelte: „Nem vagyok!” Mivel hideg volt, a szolgák és a
fegyveresek tüzet raktak, hogy fölmelegedjenek. Péter is köztük álldogált
és melegedett. A főpap eközben tanítványai és tanítása felől faggatta
Jézust. Jézus ezt válaszolta neki: „Én a világhoz nyíltan beszéltem. Mindig
a zsinagógákban és a templomban tanítottam, ahova minden zsidónak bejárása
van. Titokban nem mondtam semmit. Miért kérdezel hát engem? Kérdezd azokat,
akik hallották, amit beszéltem. Íme, ők tudják, hogy miket mondtam!” E
szavakra az egyik ott álló szolga arcul ütötte Jézust, és így szólt: „Így
felelsz a főpapnak?” Jézus ezt mondta neki: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd
be a rosszat, ha viszont jól, akkor miért ütsz engem?” Ekkor Annás
megkötözve elküldte őt Kaifás főpaphoz. *
*Talán te is az ő tanítványai közül vagy? Nem vagyok! Simon Péter még
mindig ott állt és melegedett. Újra megkérdezték tőle: „Talán te is az ő
tanítványai közül vagy?” Ő így felelt: „Nem vagyok!” A főpap egyik
szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a fülét, megjegyezte:
„Nem téged láttalak én a kertben ővele?” De Péter ismét tagadta; és ekkor
mindjárt megszólalt a kakas. *
*Az én országom nem ebből a világból való!*
* Kaifástól tehát elvezették Jézust a helytartóságra. Kora reggel volt. A
zsidók nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak és
elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és
megkérdezte: „Mivel vádoljátok ezt az embert?” Azok azt felelték: „Ha nem
volna gonosztevő, nem adtuk volna őt a kezedbe!” Pilátus ezt mondta:
„Vigyétek el és ítélkezzetek fölötte ti a saját törvényetek szerint!” A
zsidók ezt válaszolták neki: „Nekünk senkit sem szabad megölnünk!” Így
beteljesedett, amit Jézus arról mondott, hogy milyen halállal fog meghalni.
Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és
megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?” Jézus így válaszolt:
„Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?” Pilátus ezt felelte:
„Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak a kezembe. Mit
tettél?” Ekkor Jézus így szólt: „Az én országom nem ebből a világból való.
Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra kelnének, hogy ne
kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét való.” Pilátus
megkérdezte: „Tehát király vagy?” Jézus így felelt: „Te mondod, hogy király
vagyok. Én arra születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek
az igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a szavamra!” Erre Pilátus
azt mondta: „Mi az igazság?” E szavak után Pilátus újra kiment a zsidókhoz
és ezt mondta nekik: „Én semmi vétket sem találok benne. Szokás azonban
nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok-e, hogy
elbocsássam nektek a zsidók királyát?” De ők ismét kiáltozni kezdtek: „Ne
ezt, hanem Barabást!” Barabás rabló volt. *
*Üdvöz légy, zsidók királya! Ekkor Pilátus fogta Jézust és megostoroztatta.
A katonák tövisből koszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst
adtak rá. Azután eléje járultak és így gúnyolták: „Üdvöz légy, zsidók
királya!” És közben arcul verték. Pilátus ezután újra kiment és így szólt
hozzájuk: „Íme, elétek vezetem őt, hogy megtudjátok: nem találok benne
semmi vétket.” És kijött Jézus, töviskoronával, bíborruhában. Pilátus pedig
így szólt: „Íme, az embert” A főpapok és a szolgák, mihelyt meglátták őt,
kiáltozni kezdtek: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!” Pilátus azt mondta nekik:
„Vigyétek, feszítsétek őt ti keresztre, mert én semmi vétket sem találok
benne!” De a zsidók ezt felelték: „Nekünk törvényünk van, és a törvény
szerint meg kell halnia, mert Isten fiává tette magát.” Amikor Pilátus
meghallotta ezt, még jobban megijedt. Visszament a helytartóságra, és újra
megkérdezte Jézust: „Honnan való vagy?” De Jézus nem válaszolt neki semmit.
Erre Pilátus azt mondta neki: „Nem felelsz nekem? Talán nem tudod, hogy
hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, vagy arra, hogy elbocsássalak?”
Erre Jézus azt mondta: „Semmi hatalmad sem volna fölöttem, ha onnan
felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki engem a kezedbe adott, nagyobb
a bűne.” *
*El vele, el vele! Feszítsd meg! Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy
szabadon bocsássa Jézust. A zsidók azonban ezt kiáltozták: „Ha szabadon
bocsátod, nem vagy a császár barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi
magát, ellene szegül a császárnak.” E szavak hallatára Pilátus kivezettette
Jézust, maga pedig a bírói székbe ült a kövezett udvaron, amelyet héberül
Gabbatának hívnak. A húsvéti készület napja volt, a hatodik óra körül. Így
szólt a zsidókhoz: „Íme, a királyotok!” De azok így kiáltoztak: „El vele,
el vele! Feszítsd meg!” Pilátus megkérdezte: „Keresztre feszíttessem a
királyotokat?” A főpapok azonban ezt felelték: „Nincs királyunk, csak
császárunk!” Erre kiszolgáltatta nekik, hogy keresztre feszítsék. *
*Keresztre feszítették őt, és vele másik kettőt. Ekkor a zsidók átvették
Jézust. A keresztet ő maga vitte, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák
helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették őt, s
két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus
feliratot is készített, és a keresztfára tétette. Ez volt ráírva: „A
názáreti Jézus, a zsidók királya.” A feliratot sokan olvasták a zsidók
közül, mert az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz.
Héberül, latinul és görögül volt felírva. A zsidó főpapok kérték Pilátust:
„Ne azt írd: »A zsidók királya«, hanem hogy ő mondta: »A zsidók királya
vagyok!«” Pilátus azonban ezt válaszolta: „Amit írtam, megírtam.” *
*Szétosztották maguk között ruháimat. A katonák pedig, miután Jézust
keresztre feszítették, fogták a ruháit, négy felé osztották, mindegyik
katonának egy részt. Azután a köntöse következett. A köntös varratlan volt,
egy darabból szabva, ezért így szóltak egymáshoz: „Ezt ne vágjuk szét,
inkább vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” Így beteljesedett az Írás:
„Szétosztották maguk között ruháimat, s a köntösömre sorsot vetettek.” A
katonák pontosan ezt tették. *
*Íme, a te fiad! – Íme, a te anyád!*
* Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás
felesége, és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és a
tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: „Asszony, íme, a te fiad!”
Azután a tanítványhoz szólt: „Íme, a te anyád!” Attól az órától fogva
házába fogadta őt a tanítvány. *
*Beteljesedett! Jézus tudta, hogy minden beteljesedett. De hogy
beteljesedjék az Írás, így szólt: „Szomjazom.” Volt ott egy ecettel telt
edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték.
Mikor Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: „Beteljesedett!” És fejét
lehajtva kilehelte lelkét*.
*(Most térdre borulunk, és egy keveset csendben időzünk.) *
*Ekkor vér és víz folyt ki belőle. A zsidók pedig, mivel az előkészület
napja volt, és a holttestek nem maradhattak a kereszten, megkérték
Pilátust, hogy töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát, és vetesse le
őket a keresztről. Az a szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a
katonák, és megtörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele
együtt fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már
meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona beledöfte
lándzsáját az oldalába. Ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az tanúskodik
erről, aki látta ezt, és az ő tanúságtétele igaz. Jól tudja ő, hogy igazat
mond, hogy ti is higgyetek. Mert mindez azért történt, hogy beteljesedjék
az Írás: „Csontot ne törjetek benne!” És ami az Írás más helyén áll:
„Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.” *
*Jézus testét, fűszerekkel együtt gyolcsleplekbe göngyölték. Arimateai
József, aki Jézus tanítványa volt, bár a zsidóktól való félelmében csak
titokban, engedélyt kért Pilátustól, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus
megengedte. El is ment, és levette Jézus testét. Eljött Nikodémus is, aki
korábban egyszer éjszaka ment Jézushoz. Hozott mintegy száz font mirha- és
áloékeveréket. Fogták Jézus testét, és fűszerekkel együtt gyolcsleplekbe
göngyölték. Így szokás temetni a zsidóknál. Azon a helyen, ahol keresztre
feszítették, volt egy kert, a kertben pedig egy új sírbolt, ahova még nem
temettek senkit. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt oda
temették Jézust. Ezek az evangélium igéi. *
*Jn 18,1-19,42*
*EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK I. Az Isten Egyházáért imádkozzunk, testvérek, hogy
Urunk, Istenünk vezesse békében, növelje egységben, s az egész világon
tartsa meg épségben, és adja meg nekünk, hogy békés nyugalomban éljünk, és
dicsőíthessük a mindenható Atyaistent! (A könyörgések előtt csendben
imádkozunk.) Mindenható, örök Isten, te örök dicsőségedet Krisztus Urunkban
minden népnek megmutattad: őrizd meg a megváltás művét, hogy Egyházad az
egész világon elterjedjen, és állhatatos hittel kitartson neved
megvallásában. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen. II. A Szentatyáért, N.
pápáért imádkozzunk, testvérek, az Úristen kiváltságos helyre emelte őt a
püspöki rendben. Az Egyház javára tartsa meg jó egészségben és erőben, hogy
tovább kormányozhassa Isten szent népét. Mindenható, örök Isten, te
irányítasz mindent a világon: hallgasd meg irgalmasan könyörgésünket, és
tartsd meg kegyesen Szentatyánkat; segíts, hogy a keresztény nép
gondviselésed kormányzásával ennek a pápának vezetése alatt gyarapodjék
hitben és érdemekben. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen. III. Most N.
püspökünkért és minden püspökért, az áldozópapokért, a szerpapokért és az
Egyházban szolgálatot teljesítő hívekért imádkozzunk, testvérek, valamint
Isten egész népéért. Mindenható, örök Isten, Szentlelked megszenteli és
vezeti Egyházad minden tagját: hallgass meg minket, amikor a papságért és
az összes hívekért hozzád esedezünk, hogy kegyelmed segítségével mindnyájan
hűségesen szolgáljunk neked. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen. IV. A
keresztség előtt állókért imádkozzunk, testvérek: az Úristen nyissa meg
szívüket, és tárja fel előttük a kegyelem kapuját, hogy újjászületve a
keresztség vizében, bűneik bocsánatát elnyerjék, és immár ők is a mi Urunk
Jézus Krisztusban éljenek. Mindenható, örök Isten, Egyházadat mindig új
tagokkal gyarapítod: növeld a keresztelendőkben a hitet és igazságaid
megértését; add, hogy a keresztség vizében újjászületve gyermekeid közé
kerüljenek. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen. V. Most imádkozzunk összes
testvérünkért, akik Krisztusban hisznek, hogy Urunk és Istenünk őket igaz
tetteik útján az egyetlen egyházba gyűjtse össze, és őrizze. Mindenható,
örök Isten, ami szétszóródott, te összegyűjtöd, és amit összegyűjtöttél,
megőrzöd: tekints kegyesen Fiad nyájára, és add, hogy a hit osztatlan
épsége és a szeretet köteléke egyesítse azokat, akiket megszentelt az egy
keresztség. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen. VI. A zsidókért is
imádkozzunk, testvérek, hogy azok, akikhez előbb szólott Urunk, Istenünk,
őt egyre jobban szeressék, állhatatosan őrizzék a szövetségi hűséget.
Mindenható, örök Isten, te ígéreteidet Ábrahámnak és utódainak adtad:
hallgasd meg kegyesen Egyházad könyörgését, hogy az Ószövetség választott
népe eljuthasson a megváltás teljességére. Krisztus, a mi Urunk által. –
Ámen. VII. Most azokért imádkozzunk, akik nem hisznek Krisztusban! A
Szentlélek világossága töltse el őket, hogy megtalálják ők is az üdvösség
útját. Mindenható, örök Isten, add, hogy azok, akik még nem hisznek
Krisztusban, őszinte szívvel járjanak előtted, és találják meg az
igazságot; mi pedig a kölcsönös szeretetben mindig előbbre haladjunk, és
isteni életed titkának mélyebb megértésére vágyakozva tökéletesebb
tanúságot tegyünk a világban isteni szeretetedről. Krisztus, a mi Urunk
által. – Ámen. VIII. Most azokért imádkozzunk, akik nem hisznek Istenben,
hogy őszinte szívvel az igazságot keresve megtalálják Istent, és
kegyelmével eljussanak hozzá! Mindenható, örök Isten, te úgy alkottál meg
minden embert, hogy vágyakozó szívvel keressen téged, és csak benned
találja meg nyugalmát: kérünk, add, hogy az emberek minden akadály ellenére
örömmel valljanak igaz Istennek és az emberi nem Atyjának, és mindenki
felismerje atyai jóságod jeleit, valamint híveid jótetteinek
tanúságtételét. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen. IX. Az államfőkért és a
hatóságokért imádkozzunk, testvérek: az Úristen irányítsa értelmüket és
szívüket, – hogy szándéka szerint szolgálják mindenki szabadságát és az
áldott békét. Mindenható, örök Isten, kezedben van az emberek sorsa és
megszabod a népek jogait: tekints kegyesen azokra, akik fölöttünk hatalmat
gyakorolnak, és add, hogy az igazi békesség, a vallás szabadsága és a népek
jóléte megvalósuljon az egész világon. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.
X. Most azért imádkozzunk, kedves testvéreim, a mindenható Istenhez, hogy
tisztítsa meg a világot minden tévelytől, a betegséget tartsa távol tőlünk,
az éhínséget űzze el, a börtönöket nyissa meg, a bilincseket oldja fel, az
utazóknak adjon biztonságot és szerencsés érkezést, a betegeknek
gyógyulást, a haldoklóknak pedig örök életet. Mindenható, örök Isten,
szomorúak vigasztalója, bajbajutottak erőssége: jusson el hozzád
könyörgésünk, amikor a sokféle bajból hozzád kiáltunk; érezzük mindnyájan
boldog örömmel, hogy a megpróbáltatások idején velünk van irgalmas jóságod.
Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen. *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200410/dd00590a/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról