[Grem] A mai szentmise igéi

[Emoke Greschik]

Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk ünnepe
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mark-istvan-es-menyhert-kassai-vertanuk

6
A pontosan 400 évvel ezelőtt vértanúságot szenvedett kassai vértanúkra
emlékezünk ünnepükön, szeptember 7-én.

*Márk 1588-ban született Križevacban*. Családi neve valószínűleg Stjepinac
volt. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, ugyanott hallgatott
bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába,
a római Collegium Germanicum et Hungaricumba *1611-ben, *ahonnan *pappá
szentelve tért haza négy év múlva. Hamarosan Pázmány Péter érsek fölfigyelt
rá, és meghívta elöljárónak az Oláh Miklós prímás által létesített
nagyszombati papnevelő intézetbe.* 1618-ban már esztergomi kanonok,
komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi
igazgatója Márk. Itt is kapcsolatban maradt nevelőinek és tanárainak
szerzetesrendjével, a jezsuitákkal. Széplaki jószágigazatósága idején részt
vett* 1619 júliusában azon a nyolcnapos lelkigyakorlat*on, amelyet Homonnán
tartottak, s *amelynek végén Márk későbbi vértanútársa, Menyhért letette
utolsó szerzetesi fogadalmát.*

*Menyhért, családi neve Grodziecki*, a sziléziai Cieszynben született egy –
a galíciai Grodekből származó – lengyel családban, valószínűleg
1584-ben. *Gimnáziumi
tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben (ma: Brno) belépett a
jezsuita rendbe*. Teológiai tanulmányait Prágában folytatta, ahol *1614-ben
kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották
tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű
katonái mellé.*

*István* *1582-ben született az erdélyi Alvince*n. Az ősi szentmiklósi és
óvári Pongrácz család sarja, amely család már a 13. században szerepet
játszott az akkori Észak-Magyarország történetében. Középfokú *tanulmányait
Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában.* 1602-ben lépett be a
brünni *jezsuita noviciátus*ba. Ezt követően Klagenfurtba, Laibachba (ma:
Ljubljana), majd Grazba került. 1615-ben került Homonnára a jezsuita
kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, hogy
ott a helyőrség magyar ajkú katonái, valamint a csekély számú katolikus
egyházközség lelkipásztora legyen. Érkezését megelőzte a híre: *homonnai
működése annyira sikeres volt,* *hogy Alvinczi Péter, Kálvin híveinek híres
kassai prédikátora fölpanaszolta:* „*Amíg ez az egy jezsuita él, addig
felekezetünk nem remélhet nyugtot*.” Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
támadása 1619 augusztusában Sárosban találta Pongráczot, aki késedelem
nélkül Kassára sietett. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek
hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is.

*A kassai vértanúk ábrázolása*
*a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnájában*

*Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek, Dóczi
András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak látta a
harcot, tekintettel a város protestáns vezetőségére. Másnap létrejött a
város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy
senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem esik
bántódása**.* *Szeptember
5-én bevonultak a hajdúk a városba, és tüstént fölrúgták **a megállapodást:
Dóczit bilincsbe verték, és elhurcolták *Erdélybe.

Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi őrizetben. *Kétnapi
éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni* *őket.* Az első sikertelen
kísérlet után szeptember 7-én, *éjféltájban ismét rájuk törtek, és
válogatott kínzások után* *Márkot és Menyhértet **lefejezték,* *Istvánt* *pedig
halottnak vélve egy közeli pöcegödörbe vetették**, s mellédobták* *a másik
két vértanú testét* *is*. Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap
házikápolnájának sekrestyése, István nyöszörgésére lett figyelmes. De nem
tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat, és Hoffmann
tanácsos, akihez Pongrácz tanácsára fordulnia kellett volna, szintén
áldozatul esett a martalócok kegyetlenségének. Így *20 órás kínlódás után**
István atya is meghalt.*
Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a
házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három vértanút megkínozták. A
befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte föl Forgách
Zsigmond királyi nádor feleségét, *Pálffy Katalin*t. Ő azonban *csak azzal
a föltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három
pap holttestét. *Ez megtörtént, és* a hitéről meg nem feledkező asszony
piros selyembe burkoltatta az ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő
sebesi templomba, majd a hertneki várba vitetett. *1635-ben szállíttatta
őket innen a nagyszombati klarissza zárda templomába, e rendháznak ugyanis
leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a
klarisszákat, *Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent
Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a holttestek és fejereklyék. *

*A három vértanú boldoggá avatási eljárását még 1628-ban elindította
Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek*. Azonban sokáig kellett várni az
eredményre: 1905. január 15-én Szent X. Piusz pápa népes magyar küldöttség
jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. II. János Pál pápa
szlovákiai látogatása alkalmával, 1995. július 2-án avatta szentté a
vértanúkat. Az esztergomi bazilikában tiszteletükre szentelt oltárban őrzik
ereklyéiket.

„*Rákóczi... először Körösit akarta megtörni... Előkelő emberekből álló
küldöttséget menesztett hozzá, melynek szónoka... arra kérte, pártoljon át
Bethlenhez, tagadja meg hitét, kövesse Kálvin vallását, s az esetben
nemcsak szabadságát nyeri vissza, hanem megkapja a széplaki apátság
birtokait is. **A csábítást **végig kellett hallgatnia** Pongrácznak is,
aki... így szólt **a vesztegető*höz: *»Úgy látszik, az ördög ábrázatát
viseled, mert annak feladata az embereket Krisztustól és az
Anyaszentegyháztól elszakítani. **Távozz hazugságaiddal, te csalárd ember!*«
*De megfelelt neki Körösi is: *»Értem, mit akar Rákóczi, és mit a főrendek.
De a széplaki jószág se nem az enyém, hogy valakinek elajándékozhassam, se
nem az uraké, hogy tőlük elfogadhassam; annak minden jussa az esztergomi
káptalannál vagyon. Ami pedig vallomását illeti,* mondd meg Rákóczinak:
Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem hogy ezzel az elhajlással híremet
és lelkemet pokolra vessem. Tudja meg, vannak a római eklézsiában, kik
gyönyörűségesnek tartják Istenért meghalni. *Tudja meg, vannak az
esztergomi káptalanban férfiak, akiknek szokásuk nagy dolgokat cselekedni s
el is szenvedni.« Így állta ki az első próbát; utána mindhárman térdre
borultak, és Te Deumot énekeltek.”

*(Részlet Eperjessy István sekrestyés vallomásából)*

*Urunk, Istenünk, segíts meg minket Szent Márk, István és Menyhért kassai
vértanúk közbenjáró imájára, hogy akiknek győzelmét örvendezve ünnepeljük,
azoknak állhatatos hitét is kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás*
*Diós István: A szentek élete*
*Magyar katolikus lexikon*














*Krisztus lelke, szentelj meg engem! Krisztus teste, üdvözíts engem!
Krisztus vére, ihless meg engem! Krisztus oldalából kifolyó víz, moss
tisztára engem! Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem! Ó, jóságos
Jézus, hallgass meg engem! Szent sebeidbe rejts el engem! Ne engedd, hogy
elszakadjak tőled! A gonosz ellenségtől oltalmazz engem! Halálom óráján
hívj magadhoz engem! Add, hogy eljussak hozzád, és szentjeiddel dicsérjelek
téged, mindörökkön-örökké. Ámen. *
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190907/2a698434/attachment.html>