[Grem] Eur-ban egyedülálló rekreációs és kulturális tér lesz a Városligetben

2019. Okt. 9., Sze, 19:20:46 CEST

 *Európában egyedülálló rekreációs és kulturális tér lesz a Városligetben*
*https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html>*
*Ahogy haladunk előre a Liget projekt megvalósításában, látni fogják az
emberek, hogy amit ígértünk, azt teljesítettük: a Városliget gazdagodik, a
zöldfelülete is bővül, az itt lévő régi épületek megújulnak, az újak pedig
harmonikusan illeszkednek a környezetbe,* így a* megújult Liget mindenkinek
többet és jobbat fog nyújtani, mint eddig*, állítja Baán László, a Liget
Budapest projekt miniszteri biztosa, aki újabb öt évig vezeti a
Szépművészeti Múzeumot.
2019. október 9. 11:37
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114481-Europaban_egyedulallo_rekreacios_es_kulturalis_ter_lesz_a_Varosligetben.html#>

*–* *Igazgatása óta, 2004-től kezdődően merőben új múzeumi szemlélet
honosodott meg itthon a korábbihoz képest, amely országosan is meghatározó
lett a múzeumpolitikában. Miért voltunk oly nagyon lemaradva a nyugati
gondolkodástól?*

*–* A magyar múzeumok szemlélete pont fordítva alakult a rendszerváltozás
után, mint ahogy az az összes többi kulturális ágazat esetében történt. A
cenzúra megszűntével gyakorlatilag a kultúra valamennyi szegmense új
virágzásba kezdett, a hazai múzeumi világban azonban ez elmaradt, sőt míg
az 1980-as években évi 20 millió, a kilencvenes években évente már csak 10
millió látogató járt múzeumainkban. Ebben a tízmilliós csökkenésben az is
benne volt, hogy óriási léptékben szélesedett a kulturális és szabadidős
kínálat, egy a szocializmus idején nem tapasztalt verseny kezdődött az
emberek figyelméért, idejéért, hogy hol és mire költik el a pénzüket. Ebben
a új, piaci versenyben a kulturális intézmények is ringbe szálltak –
egymással is versenyezve – a látogatókért. Ebben a versenyben *a múzeumok a
kilencvenes években igencsak lemaradtak, mert nagy többségük nem vagy csak
részlegesen tudott megfelelni a szabadságból fakadó kihívásoknak. **Tőlünk
nyugatabbra már a hetvenes évektől egyre általánosabbá vált , hogy a
múzeumok a korábbi akadémikus, kicsit poros, nemegyszer fennhéjázó
intézményi attitűdjüket megváltoztatva, elkezdtek egyre inkább az emberek
nyelvén beszélni, magukévá téve azt a hozzáállást, hogy a múzeum mindenkié*,
s nemcsak egy szűk, hozzáértő rétegé. Nálunk nagy késéssel kezdődött el ez
a folyamat, de ma már szerencsére elmondhatjuk, hogy egyre jobban
látogatóbarát intézményekké váltak, válnak a magyar múzeumok. *A
Szépművészeti Múzeum másfél évtizeddel ezelőtt ebben a folyamatban valóban
úttörő szerepet vállalt.*

*– Hogyan alakult a Szépművészeti Múzeum újbóli megnyitása óta a látogatók
száma?*

*– *Közel egy éve*, tavaly október végén nyílt meg újra a Szépművészeti
Múzeum, történetének legnagyobb, legátfogóbb rekonstrukciója után*.. Sokan
most kimondottan a felújított terekért térnek be hozzánk, kiváltképp a
korábban több mint hetven évig nem látogatható Román Csarnokra kíváncsiak.
Az újranyitás óta túl vagyunk egy nagyon sikeres Leonardo (*Leonardo da
Vinci és a budapesti lovas*) és Michelangelo (*A test diadala. Michelangelo
és a 16. századi itáliai rajzművészet*) tárlaton, most október végén pedig
megnyílik a *Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora* című
kiállításunk, szóval visszatértünk a régi kerékvágásba, amely azt jelenti,
hogy minden évben legalább két, nemzetközileg is jelentős nagykiállítást
rendezünk a múzeumban. A rekonstrukcióval párhuzamosan az állandó
tárlatainkat is megújítottuk, így a Régi Képtár éppen úgy vonzza a
vendégeket, mint az egyiptomi, vagy az antik gyűjtemény. A Michelangelo
kiállításunk 100 ezer feletti látogatószámot ért el és reményeink szerint a
Rubens kiállítás is legalább ennyi látogatót fogad majd.. *Az újranyitás
óta eltelt majd egy év alatt így közel félmillióan voltak a múzeumban.*

*– **Milyen koncepció mentén vásárol kortársaktól a Magyar Nemzeti Galéria?*

*– *Noha a kortárs képzőművészet bemutatása és gyűjtése az országos
múzeumok közül elsősorban Ludwig Múzeum feladata, kiállítóhelyként pedig a
Műcsarnok a legfontosabb intézmény, lehetőségeink szerint mi magunk is
folyamatosan igyekszünk kortárs művekkel is gyarapítani a gyűjteményt. S
míg a korábbi időszakokban *a Magyar Nemzeti Galéria *sokáig egyáltalán
rendezett kortárs képzőművészeti tárlatokat,* addig az elmúlt években
elkezdtünk bemutatni immár klasszikussá érett, kiemelkedő hazai és kortárs
életműveket, s ezt a sorozatot a jövőben is folytatni fogjuk.*

*– **A pár hete átadott Komáromi Csillagerőd egy sokkal korábbi múzeumi
szemléletet tükröz: nevezetesen amikor az európai képzőművészet nagyjait
másolatokon keresztül prezentálták. Hogy lehet ma ezt vonzóvá tenni
manapság?*

*– *A szobormásolatok élethű, „egy az egyben” másolatai a világhírű eredeti
alkotásoknak. Ezeket a műveket a múzeum megnyitásának időszakában, az
1900-as évek elején , az európai trendeknek megfelelően rendelte meg az
intézmény, de a második világháború után a szobormásolatok „kimentek a
divatból”, raktárba kerültek és fokozatosan romlott az állapotuk. Jövő
tavasszal, több mint száz évvel a másolatok állandó kiállításon való
bemutatkozása után újra a látogatók elé kerülnek ezek a speciális
műtárgyak, egyfajta „kulturális tanösvényként” átfogva a világ
szobrászatának történetét az antikvitástól a reneszánszig, elsősorban
művészetoktatási, közművelődési céllal. Így kettős értékmentés történt
Komáromban, *a Liget projektnek köszönhetően helyreállítottuk a rendkívül
leromlott állapotú Csillagerőd épületét, ahol új otthonra lelnek az
enyészettől megmenekített gipszszobrok.*

*Baán László: Egyre inkább látogatóbarát intézményekké válnak a magyar
múzeumok Fotó: Teknős Miklós*

*– **Az átadások évébe értünk a Liget Projekt mentén. Mikor bukkan ki a
föld alól a Néprajzi Múzeum, amelynek mélyépítési munkái már tartanak?*

*–Daruk tucatja áll most a Dózsa György út mentén, hiszen nemcsak a
Néprajzi Múzeum, de egy 800 férőhelyes mélygarázs is épül ott. Közben a
Városligetben kicsit beljebb haladva, az egykori romos Hungexpo irodaházak
helyén épülő Zene Háza is előrehaladott állapotban van. Két épület fog
tehát egyszerre kinőni a földből a jövő tavaszig terjedő időszakban: a
Néprajzi különleges, ívelt, dombszerű képződménye és a Zene Háza egyedi
struktúrája. A magyar Napur építészeti iroda által tervezett, már most
kiemelkedő nemzetközi díjakat nyert, a Városliget új kapujaként funkcionáló
Néprajzi Múzeum és a világ leginnovatívabb építészének is nevezett japán
Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza Budapest kortárs építészeti
arculatának emblematikus, meghatározó elemei lesznek.*

*–* *Csillapodni látszik ugyan, de még mindig tart a harc a Városliget
zöldfelületének megőrzéséért. *

*–**Akik ismerik a Városliget megújításának valós terveit, pontosan tudják,
hogy nincs veszélyben a Liget zöldfelülete: az nem csökkenni, hanem
növekedni fog.* *A magukat ligetvédőknek nevező, számtalan egyéni
motivációjú, még egy saját szabályos szervezetet létrehozni is képtelen,
maroknyi csoport nem a Liget projekt valósága, hanem a saját maguk által
arról kreált fantomok ellen folytat elkeseredett küzdelmet,* amit néhányan
– megítélésem szerint rövidlátó – politikai számításból karoltak fel. S
ahogy az elkészült részprojektek átadásával egyre inkább világossá vált,
hogy a valóság köszönőviszonyban sincs a militáns kritikusok által
beharangozott Liget „pusztítással”, úgy fogyott el mögülük az a csekély
támogatás is, amivel eddig bírtak. A tény az, hogy* a Városliget
területének egyharmada ma le van betonozva*: * ebből óriási felületeket
törünk fel és adunk vissza a park zöldjének, az eddigi 60-ról 65 százalékra
növelve a zöldfelület arányát a Ligetben. A teljes körű parkrekonstrukció
révén pedig nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is jelentősen növekedni
fog a városligeti zöldfelületeknek*

*– **Karácsony Gergely kampányában arról is szólt, hogy leállíttatja a
Liget Projektet. Jogilag megteheti ezt?*

*–*Egy kampány sok mindenről szól, de leginkább arról, hogy kampány van.
Most hétvégén majd kiderül, hogy a budapestiek kit emelnek a
főpolgármesteri székbe és milyen többségű fővárosi közgyűlést választanak
meg. Az eredmény nyilván sok mindenre kihatással lesz, de a vonatkozó
törvény szerint a Liget projekt helyzete nem választásfüggő. Városliget
kezelése a magyar állam hatásköre, a fővárosnak pedig építésszabályozási
hatáskörei vannak. A Városliget építési szabályzatát a Fővárosi Közgyűlés
már régóta elfogadta és ennek alapján *a Liget Projekt érvényes építési
engedélyekkel rendelkezik, amit a hatályos szabályozásnak megfelelően
kaptunk meg. Nem kell **attól tartani, hogy valamilyen szűkkeblű és
rövidlátó politikai számítgatás miatt veszélybe kerülhet az elmúlt száz év
legnagyobb és legnagyszerűbb hazai kulturális fejlesztése.*

*–**Ma**nemcsak Magyarország, de az egész nyugati világ legnagyobb
kulturális fejlesztése a Liget Projekt. Mikor térülhet meg ez a befektetés?
*

*–*Általában nem szoktuk számon kérni egy kulturális fejlesztésen annak
pénzügyi megtérülését, hiszen közmegegyezés szerint a társadalom számára
nem feltétlenül anyagi formában jelenik meg egy-egy kulturális beruházás
pozitív hatása. E tekintetben is különleges a Liget projekt: a saját
történelmi hagyományai alapján, de* 21. századi módon megújított Városliget
elkészülte után, 2023-tól egy olyan új kulturális vonzerőt fog jelenteni az
ország számára, amely az általa generált turisztikai többletbevételek révén
nemzetgazdasági szinten várhatóan 15 éven belül megtéríti a ráfordított
állami forrásokat. Ilyen összetettségű és minőségű városi
kulturális-rekreációs tér nem lesz még egy Európában, amely leginkább a
Liget leggyakoribb használóit, azaz minket, magyarokat fog szolgálni*.
magyarnemzet.hu

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191009/589d3063/attachment.html>