[Grem] Ítéletlenül dok. film miről is szól:

[Rita Kunsay-Sipos]

Almási Tamás *a kistarcsai női internálótáborban forgatott filmje*. A
rendszerváltás körül több film is foglalkozott a rendszer áldozataival és
végrehajtóival, de az 1991-es *Ítéletlenül volt az egyetlen, amiben a két
oldalon álló szereplők nemcsak felidézik a saját élményeiket, hanem
szembesítik is őket egymással. *A kistarcsai internálótáborban fogva
tartott nők beszámolóiban újra és újra előkerült Piroska, az ávós őrnagy
neve, aki gyakran még az ÁVH-hoz képest is túlteljesített, ha a rabok
terrorizálásáról volt szó.

Ritkán lehet látni olyan súlyos jelenetet, mint amikor film csúcspontján az
egykori rabok 40 év után ugyanabban a körletben újra találkoznak Piroskával.
<https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s--0-Z9VpzI--/6rjAsEhOAsm0LMEEs.jpeg>Piroska
ÁVH-s igazolványa

Abban a pillanatban, ahogy a volt smasszernő 40 év után újra belép a
körletbe, szinte mindenki reflexszerűen elhallgat. Egyedül Piroska nincs
zavarban, azonnal felajánlja, hogy tegeződjenek, mintha csak egy sima
osztálytalálkozóra jött volna. Róla már a találkozó előtti interjúból is
kiderült, minden kellemetlen részletet tökéletesen kitörölt a memóriájából,
neki Kistarcsáról annyi maradt meg, hogy mikor csak tudott, segített a
fogvatartottakon.
Csakhogy az egykori internáltak emlékeznek az öncélú szemétkedésekre is.
Bennük végig ott dolgozik, hogy vajon meg lehet-e bocsátani Piroskának vagy
inkább valahogy vissza kellene kapnia valamit abból, amit azokban az
években elszenvedtek.

Almási Tamás rendező elmondta, hogy 1989-90-ben, a forgatás idején úgy
képzelte, a rendszerváltás ilyen találkozásokról fog szólni. Ezek a
szembenézések aztán valahogy elmaradtak.

Almási számított arra, hogy a kistarcsai találkozás mindenkinek felkavaró
lesz, azt mondta, ez volt élete legnehezebb forgatása. Több olyan szereplő
is volt, aki korábban a kamerák előtt még nyíltan beszélt arról, miket
éltek át azokban az években, de felvétel előtt egyszerűen belebetegedett a
gondolatba, hogy újra látnia kell Piroskát. A forgatás helyszínére hívtak
egy mentőkocsit, mivel idős nőkről volt szó. Almási szerint a közel négy
órán át tartó találkozó után a megjelentek többsége mégis megkönnyebbülve
távozott.
Sajnálom, a rendszer csinálta, nem én

Miután 1950-ben az államvédelem átvette a kistarcsai tábor irányítását,
egyáltalán nem volt nehéz bekerülni. Az ÁVH-t pedig semmilyen szabály sem
kötötte, gyakorlatilag azt tettek, amit akartak. A film jól bemutatja, hogy
nem volt olyan társadalmi réteg, amelyikből ne ült volna valaki a női
ezredben. Az arisztokrata származásúak éppúgy, mint kegyvesztett
kommunisták is, de volt olyan is, akinek annyi volta a bűne, hogy a lakása
megtetszett egy ÁVH-snak.

A rabok többségét ítélet nélkül, határozatlan időre zárták be. Ők csak 1953
után szabadultak, mikor az első Nagy Imre-kormány felszámolta a táborokat.

.Piroska is beszél arról, hogy ő csak négy elemit végzet, mikor Kistarcsára
került, igazából azt sem tudta, mi az a kommunizmus. Számára ávósnak lenni
annyit jelentett, hogy így jóval többet kereshetett egy átlag rendőrnél.
Azt még a film végére sem sikerül megértenie, miért vágtak mindenfélet a
fejéhez, hiszen amit tett, *csak parancsra tette*.

Azt a jelenlévők közül senki sem hiszi el Piroskának, hogy nem volt döntési
lehetősége abban, hogyan bánjon velük. Ugyanakkor végül a legtöbben mégis
kezet fognak vele, hogy lezárják ezt a részét az életüknek.

Egyedül Dévay Camilla <https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9vay_Camilla>,
Udvaros Dorottya anyja és Lucz Gizella
<http://mult-kor.hu/20110822_18_evet_vartam_erre_a_napra>, Szálasi Ferenc
felesége omlik össze attól, hogy Piroska semmiféle megbánást sem mutatott.
Ők nem tudtak megbocsátani.

A rendező szerint ahhoz, hogy ezt a filmet le lehessen forgatni, szükség
volt a rendszerváltás körüli pár évben uralkodó *kegyelmi állapotra*,
amikor a szocialista rendszer már szétesőben volt, de még nem merevedtek be
az új frontvonalak, és mindenki tele volt várakozással. Almási még 1989-ben
sem tudta meggyőzni az internáltakat arról, hogy már biztosan nem lehet
bajuk abból, ha kamera elé állnak a történetükkel, ezért mindenki csak
keresztnévvel vállalta a szereplést.



___________
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191116/2fc393e3/attachment.html>