[Grem] Jobb hely a világ, mint gondolnánk | Magyar Nemzet

[Somorjainé Kuźniarski-Zupka Ildikó (Kuźi)]

Jobb hely a világ, mint gondolnánk | Magyar Nemzet


https://magyarnemzet.hu/belfold/jobb-hely-a-vilag-mint-gondolnank-7478411/

Jobb hely a világ, mint gondolnánk
ANNA ROSLING RÖNLUND: TANÍTSUK ARRA A GYEREKEKET, HOGY TUDJÁK ÉRTELMEZNI AZ
ADATOKAT
Csekő Imre
Az alapvető tények megismeréséhez alázatosságra és kíváncsiságra van
szükség Anna Rosling Rönlund, a Gapminder Alapítvány alelnöke szerint, aki
a TEDxDunapart konferencián nyilatkozott lapunknak. A Tények című
nemzetközi bestseller társszerzője állítja, világszerte elkészített
felméréseikből kiderül, az emberek nagy része tájékozatlan a legalapvetőbb
adatokkal kapcsolatban, és ezért úgy gondoljuk, sokkal rosszabban állnak a
dolgok világszerte, mint valójában.


– Ma sokan inkább a kompetenciaalapú oktatást erőltetik a lexikális
tudással szemben. Önök viszont a tények fontosságára hívják föl a
figyelmet. Mi a véleménye a kompetenciaalapú oktatásról? Tényleg el lehet
hagyni a magolást?

– Én, aki lusta gyerek voltam, biztosan örültem volna, ha kompetenciaalapú
oktatást kapok, abban viszont már nem vagyok biztos, hogy tanultam volna-e
belőle bármit is. Bizonyára mással foglalkoztam volna. Meg kell tanulnunk
bizonyos alapvető dolgokat, hogy utána azokra alapozva érvelni tudjunk.
Máskülönben nevetséges lesz, hogy anélkül fejtjük ki véleményünket, hogy az
alapvető tényekkel tisztában lennénk. Ez veszélyes lenne, de többségünk
idővel mégis így tesz. Amikor társaságban beszélünk bizonyos kérdésekről,
ritkán ellenőrizzük előtte a pontos adatokat. Megelégszünk azzal, hogy
valahol hallottunk valamit. Magam is gyakran esem ebbe a hibába, és később
rájövök, hogy tévedéseket hangoztattam.

– Ki és mi alapján válassza ki, hogy mik a releváns adatok?
– Az iskolákban meg kell tanítanunk a gyerekeket, hogy értelmezni tudják az
adatokat. Ma már az ENSZ és más globális szervezetek a világunkra vonatkozó
legfontosabb tényeket nyilvánosságra hozzák. Ezek nem ellentmondásos
adatok. Az iskoláknak a túlzottan összetett és érzékeny témákkal kevésbé
kellene foglalkozniuk, mert az azokról való tudásunk módosulhat, ahogy
egyre jobban megértjük a világot. Az, hogy hol és mennyi ember él a Földön,
például nem egy vitatott kérdés. Az ilyen alapvető, globális társadalmi,
gazdasági adatokkal és trendekkel mindenkinek tisztában kellene lennie. Az
is fontos, hogy a diákok objektíven tudjanak foglalkozni a tényekkel, és
megtanulják felismerni, amikor a maguk elgondolása szerint, szubjektíven
átértelmeznének valamit.

– Felméréseikből kiderül, az újságírók sokszor az átlagembereknél is
tájékozatlanabbak. Mekkora szerepe van a médiának a tévhitek terjedésében?
– A média többnyire igyekszik pontos információkat adni, de nem lehet
mindent ellenőrizni és közben gyorsnak is lenni a hírversenyben. Örülnék,
ha létrejönne egyfajta központi adatbázis, ahol az újságírók gyorsan
utánanézhetnének az események kontextusának, amiről írniuk kell. Ha
történik egy súlyos földrengés, az áldozatokról való tudósítás mellett meg
lehetne említeni, hogy a természeti katasztrófák okozta halálozások száma
világszerte szerencsére jelentősen csökken, annak ellenére, hogy egyre
többen vagyunk. Rengeteget segítene, ha a média többször kitérne rá, hogy a
globális trendek valójában inkább pozitívak, hogy az emberekben ne torz kép
éljen.

– Vegyük példaként Paul Ehrlich híres elméletét a hatvanas évekből a
túlnépesedés miatti éhezésekről és katasztrófákról, ami szamárságnak
bizonyult. Egy ilyen kérdésben miként élhet még ma is a köztudatban ez a
tévhit?
– Lassan lehet változást elérni, és kialakítani, hogy az emberek
adatfogyasztóvá váljanak. Ki kell fejlesztenünk magunkban a megfelelő
alázatosságot, és időről időre ellenőriznünk kell, hogy amire hivatkoznánk,
helytálló-e. Akkoriban ez a hipotézis volt az uralkodó, és az emberek
elhitték, hogy majd beigazolódik. Ázsia ma egyre inkább fejlődik,
ellentétben az annak idején leírtakkal. A rendelkezésünkre álló adatok
folyamatosan frissülnek, amit követnünk kell. Úgy gondolom, a ma tanító
tanárok jelentős része annak idején hallott erről az elméletről, és azóta
is hivatkozik rá. Mindnyájunknak – de nekik, akik oktatással foglalkoznak,
különösen – életünk végéig tanulnunk kell. A világ azután is változik, hogy
lediplomázunk az egyetemen. A történelemben most először válhatnánk igazán
tájékozottá, és katasztrofális lenne, ha nem élnénk ezzel a lehetőséggel.

A svéd szerző arra figyelmeztet, hogy csak lassan lehet változást elérni
Fotó: Bach Máté

– A sok kevéssé ismert pozitív trend közül, amelyekről írnak, melyiket
tartja a legfontosabbnak?
– A gyermekek túlélési arányára vonatkozó adat egészen fantasztikus.
Korábban milliószámra haltak meg gyerekek könnyen gyógyítható betegségekben
világszerte. Ma a védőoltások elterjedése és a modern orvostudomány,
valamint a jobb életkörülmények révén sokkal többen élik meg a felnőttkort.

– Egyre terjed, hogy bizonyos kutatások eredményeit ne lehessen publikálni,
mert azok sérthetik egyesek érzékenységét. Mit gondol erről?
– Ez veszélyes tendencia, ami ellen csak úgy küzdhetünk, ha minél
semlegesebb platformokat hozunk létre. A kutatást nem szabad a jogvédelemre
alapozni. El kell különíteni a kettőt, mert ma nem tudhatjuk, hogy honnan
jönnek majd a legfontosabb eredmények. Ha a lehetőségek körét leszűkítjük
egy érdekvédelmi gondolkodásmód mentén, csak bizonyos eredményeket
ismerhetünk meg. Azon kell dolgoznunk, hogy átláthatóvá és hozzáférhetővé
tegyük az információkat, hogy a társadalmi viták tényeken alapuljanak és az
állítások ellenőrizhetőek legyenek. Lehet, hogy naiv­nak tűnök, de nem
tudom elképzelni, hogy enélkül jó irányba haladjunk.

– Ma az éghajlatváltozás kérdése van középpontban. Mik a tények ezzel
kapcsolatban?
– Az éghajlatváltozás kérdése azért nehéz, mert rendkívüli tudományos
hátteret kíván a megítélése, ugyanakkor mindenki nagyon magáénak érzi.
Aggódni a bolygó jövőjéért és érteni az éghajlati folyamatokat nagyon más
kategória. A csapatunk most igyekszik végignézni az Éghajlatváltozási
Kormányközi Testület legújabb jelentését, és kiemelni belőle az összes
valódi tényállítást, rangsorolva őket az alapján, mekkora valódi tudományos
konszenzus áll mögöttük. Meteorológusokkal dolgozunk együtt, és igyekszünk
megérteni az éghajlati folyamatokat, mert a médiában megjelenő cikkek
alapján ez nem lehetséges.

– Könyvük fő tanulsága, hogy általánosságban jobban alakulnak a dolgok,
mint hinnénk. Igaz lehet ez az éghajlatváltozásra is?
– Nem igazán tudom, mit gondoljak erről, mert nem vagyok a téma avatott
szakértője. Az adatok részben arra utalnak, hogy túlhangsúlyozzuk a dolgot,
más tények viszont még rosszabbak is lehetnek, mint azt az emberek
gondolják.

– Vegyük a szén-dioxid-kibocsátást. Mennyire aggasztó ez, és mennyiben
járul hozzá a légkör felmelegedéséhez?
– Az őszinte válaszom az, hogy nem tudom. Számomra kérdés, hogy képesek
vagyunk-e megoldást találni annak a kezelésére, ha még többen leszünk, és
tovább melegszik a bolygónk. A Föld légköre olyan hatalmas, hogy nehéz
elképzelni valamilyen tudományos megoldást erre a kérdésre. Egy-két fokos
melegedés kezelhetőnek tűnik, de azt nem tudjuk, mit tehetnénk, ha ennél
jobban melegszik a légkör. Érzelmileg egyértelműnek tűnik, hogy nem szabad
rombolnunk a bolygónkat, de tenni ez ellen nem egyszerű. Ehhez valódi
diplomáciai együttműködésre van szükség. Másképpen Greta Thunberghez
hasonló személyek tűnnek föl, akik megfelelően felhívják a problémára a
figyelmet, de nem segítenek az együttműködés kialakításában. Attól félek,
nem vagyunk elég óvatosak, mert nagyon hevesen érzünk olyasmivel
kapcsolatban, amiről valójában keveset tudunk.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191111/f01aa042/attachment.html>