[Grem] Szombathelyre menekült pakisztáni keresztény család

[Emoke Greschik]

 “Nagyon hálásak vagyunk” – beszélgetés egy Szombathelyre menekült
pakisztáni családdal
<https://szemlelek.net/2019/06/17/nagyon_halasak_vagyunk>


*Richard James feleségével és gyermekeivel egy évvel ezelőtt menekült el
Pakisztánból, hogy aztán a Karitász és Székely János püspök segítségével
találjon új otthonra. *

*https://szemlelek.net/2019/06/17/nagyon_halasak_vagyunk
<https://szemlelek.net/2019/06/17/nagyon_halasak_vagyunk>*

*[image: pakisztan2.jpg]A család – a korábban kereskedelmi menedzserként
dolgozó apa, a katolikus iskolát igazgató, angoltanár végzettségű anya, a
fogorvosi pálya felé tekintgető lányuk és a papi hivatás iránt érdeklődő
fiuk – két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy elhagyják Pakisztánt*.

– *Ha fizikai erőszakot nem is tapasztaltunk, de* *érezhető egy fokozatos
nyomás a keresztények és minden nem muzulmán ellen.* *Amikor fiatal voltam,
egészen más volt a helyzet: a különböző vallások gyerekei együtt
játszottak, együtt nőttek fel, mindenki barátságos volt.* *Mára
megváltozott a helyzet, és sajnos rossz irányba. Félelem van a levegőben.
Állandóan azt halljuk, hogy változtassuk meg* *a vallásunkat,* ha a
mennyországba akarunk kerülni. Én erre mindig azt mondom, hogy ezt a
döntést ne az egyházakra, hanem Istenre bízzuk.
[image: pakisztan3.jpg]

*Magyarországon *számtalan kulturális különbséggel szembesültek: másként
ünnepelték a húsvétot, a karácsonyt, de másként működik az oktatási
rendszer, egészen mások az ételeink, kihívás számukra a magyar nyelv és az
is, hogy amikor Karacsiban 40 fok körüli hőség volt, itt 11-12 fok.

*Hálásak a helyieknek: úgy érzik, szeretik őket. – Kilencven százalékban
nagyon kedvesek és segítőkészek az emberek,* a maradékkal pedig nem
foglalkozunk. Mindenhol vannak jó és rossz emberek – mondják. Eleinte *a
templomban* mindenki őket nézte, de* lassan megismerkedtek a közösséggel:*

*"megszoktak bennünket, már tudják, hogy olyanok vagyunk, mint ők."*

Beilleszkedésüket, befogadásukat az is segíti, hogy *a gyerekek a helyi
középiskolába járnak, a szülőknek pedig a Karitász ad munkát*. – *Soha nem
akartunk munka nélkül ételt és ruhát kapni. Amikor megkapom a fizetést,
mindig nagyon büszke vagyok, hogy el tudom vinni a gyerekeket a
boltba* – *mondja
az édesapa.*

Sharon, az édesanya hangsúlyozta, hogy a gyerekeik jövőjét mindennél
fontosabbnak tekintik, és bízik benne, hogy hamarosan képzettségünknek
megfelelő munkát is találnak. – * Tisztességesen dolgozunk és annyi pénzt
akarunk, amiből meg tudunk élni. A gyerekeket arra tanítjuk, hogy a kemény
munka visz előre az életben.*

Hogy miként építgetik újjá gyakorlatilag a nulláról az életüket, hogyan
képzelik el a jövőjüket, arról ide kattintva
<https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/esti_beszelgetes_menekult_pakisztan_szombathely>lehet
bővebben tájékozódni.

*(Forrás és fotók: nyugat.hu
<https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/esti_beszelgetes_menekult_pakisztan_szombathely>)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190618/aebf845b/attachment.html>