[Grem] Böjte Cs. tanévzárón, szünidő indítón (Miskolcon)

[Emoke Greschik]

 57
A „Jézus a mi királyunk” mottó jegyében tanévzáró, vakációkezdő programra
gyűltek össze Miskolc és a Miskolci Egyházmegye tanulói június 12-én. A
2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való készület
keretében megrendezett lelkinapon a miskolci Generali Arénában Orosz Atanáz
püspök, Böjte Csaba és Fábry Kornél szólt a gyerekekhez.

A mintegy 2400 közép- és kisiskolás gyerek megtöltötte a Generali Aréna
küzdőterét és a lelátókat. Az edelényi Szent Miklós Iskolaközpont
szervezésében szólították meg Miskolc egyházi iskoláit, a Miskolci
Egyházmegye görögkatolikus intézményeit, és hívták meg őket erre a
rendhagyó lelkinapra – ünnepelni a tanév lezárását, a vakáció kezdetét*. A
„Jézus a mi királyunk” mottóban megfogalmazott gondolatot paraliturgia,
elmélkedés, ének, vers *hozta közelebb a gyerekekhez.

*A** Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus* (NEK)  *előkészületében
megvalósuló rendezvényen Fábry Kornél köszöntötte az ifjúságot*.
Összefoglalót adott a kongresszus programjairól, részletesen kiemelve a
fiataloknak szóló eseményeket; kisfilmmel mutatta be a NEK főbb
helyszíneit, és felhívta a figyelmet a szeptemberi ifjúsági eucharisztikus
napra, a Forráspontra. Beszámolt a NEK YouTube-csatornájáról, Facebook- és
Instagram-oldaláról, a misevlogról.

A rendezvényre* Böjte Csaba testvérrel Déváról egy busznyi gyerek is
érkezett.* Jelen volt Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, valamint számos
görögkatolikus intézmény iskolalelkésze. A műsorban Simorjay Emese
színművésznő működött közre, aki verseket szavalt, a találkozó végén pedig
az Egri Érseki Fiúkórus adott rövid koncertet.

*Böjte Csaba elmélkedésében a gyermek Jézust állította a középpontba;
kiemelt és történetekkel illusztrált egy-egy tulajdonságot, eseményt
életéből.* Szavait paraliturgia és a Role együttes Kájoni
János-dalfeldolgozásai kísérték.* A dévai gyerekek a színpadra állították a
gyermek Jézus szobrát.* *Trónusát zöld, borostyánból font boltív fedte.
Jézus környezete fokozatosan szépült. Az elmélkedés egyes szakaszainál
megállva a gyerekek fehér szegfűvel díszítették a boltívet. Majd Jézus
ruhát kapott, legvégül pedig koronát.*

*Csaba testvér *úgy hozta közel Jézust a gyereksereghez, hogy olyan
jeleneteket idézett fel életéből, melyek az ő mindennapjaiknak is részei.*
Láttatta az utcán játszadozó, a Jeruzsálemben barátaival bandázó, a családi
asztalnál vacsorázó, az első munkanapra induló Jézust. Csaba testvér arra
hívta fel a figyelmet, hogy Jézusban hatalmas bizalom volt, amikor eljött
közénk*. Ahogy a szerelmes embert megszépíti ez az érzelem, úgy minket is,
ha szeretettel vagyunk egymást iránt. *Szükségünk van a szeretetre, és
arra, hogy mi is jézusi szemmel lássuk a másik embert*.* „Mindenkiről **lehet
rosszat mondani,* *de ha jézusi szemmel nézzük, megváltozik” *– erre a
látásmódra biztatott Böjte Csaba, rámutatva: ez adja meg azt a bizalmat,
ami életkedvet teremt bennünk, amikor sötétre festik  a jövőt.

Történeteket mesélt, *hogyan hat az emberre, ha jézusi szemmel, jézusi
pedagógiával bánnak vele*. Egy 12 éves fiút édesanyja a nagyanyjánál
hagyott. A fiú nem járt egy napot se iskolába, nem tudott írni, olvasni.
Mikor meghalt a nagymama, a fiú a közben férjhez ment édesanyjához került,
ahol azonban útban volt. Összeszedte és pénzzé tette az anyai örökség
jogosnak gondolt darabjait, kávéfőzőt, órát, s amíg a pénz tartott,
utazott. Amikor elfogyott, Dévára került, Csaba testvér házába. El kellett
kezdenie az iskolát, de csak az első osztályba tudták beíratni, még azok is
előtte jártak írni-olvasni tudásban. „Mikor cikizték, seprűvel próbálta
helyre állítani tekintélyét, elvert öt osztálytársat.” A büntetés nem
maradt el: a szokásos módszer, ötször száz guggolás járt a verekedésért.
Csaba testvér bekapcsolódott, másnap alig tudott járni az izomláztól. „15
év elteltével találkoztunk. Kiderült, hogy engem a legjobb barátai között
tart számon.”

Egy másik *történet az iskola rosszairól *szólt. *Teljesen kikészítettek
egy tanárnőt. Sok mindennel próbálkoztak, de nem volt eredmény, a helyzet
egyre rosszabb lett. Csaba testvér ekkor azt javasolta: „Eddig mostuk a
fejüket, most mossuk a lábukat. Nagycsütörtökön a legrosszabbakat
kiültettük. A gyerekek azt gondolták, szem előtt akarjuk őket tudni. Aztán
egyszer csak azt látták: az igazgató hozta a lavórt, én pedig letérdeltem,
és megmostam a lábukat. A légy zümmögését is hallani lehetett. A végén
bejöttek a sekrestyébe, kérdezték, miért tettem. »Hátha szentek lesztek,
Jézusnak bejött« – feleltem. A tizenkettőből négy munkatársam lett.”*

*A barátkozás fontosságá*ra hívta fel a figyelmet Böjte Csaba a
Jeruzsálembe zarándokló, *a templomban tanító Jézus történetével. „Miért
nem kereste Mária egy napig Jézust? Talán gondatlan anya volt? Nem.
Megszokta, hogy Jézus el-elmarad barátaival, bandázik.” De erről beszél az
a történet is, amikor megkeresztelkedve a Jordánban, meghívta magához
Jánost és Jakabot. „Nem aggódott azon, hogy az éjszaka közepén állítanak be
a családi otthonba, és bízott abban, hogy palacsinta is kerül az asztalra*.”
Csaba testvér szerint nagyon* fontos, hogy építsük magunk körül a
közösséget, maradjunk párbeszédben egymással. *Elmesélte a gyerekeknek, *hogyan
fogadta be az első gyermeket: *egy asszony kereste, hogy talált egy
gyereket, nem tudja hazavinni, mert fél a férjétől. Bementek a templomba,
imádkoztak. *Az az evangélium hangzott el, ami a befogadásról szól – „aki
egyet is befogad, engem fogad be”. Csaba testvér megszólítva érezte magát.
Így indult a dévai történet.* Ma több mint kétezer gyerek nevelkedik az
alapítvány gondoskodásában.

*Böjte Csaba végül az Eucharisztiáról tanított*: Hisszük, hogy Jézus közénk
jön. Minden templom betlehemi barlang, *Jézus minden szentmisében kenyérré
és borrá lesz, Eucharisztiává. Közénk jön. Mi vagyunk a pásztorok,
napkeleti bölcsek, amikor elmegyünk hozzá. *Ezért fontos számunkra *az
Eucharisztia,* ezért forrás, *csúcs és forrás.*

*A találkozó záróáldását Orosz Atanáz püspök adta. A Szentlélekről
tanított: a Szentlélek teszi lehetővé, hogy mindazok, akik ma elhatározták,
hogy hasonlítani akarnak Jézushoz, azoknak ez sikerüljön. *Ez a mai nap
üzenete. A* Szentlékek mutatja meg nekünk az utat, ha szeretnénk az Atya
akarata szerint fejlődni. *„Szabadságra készülünk. Tegyünk bármit, ha
szeretjük Istent és embertársainkat, akkor jól alakul a szabadságunk.”

*Fotó: Lambert Attila*

*Trauttwein Éva/Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190612/14be6b68/attachment.html>