[Grem] Az ökológia mint erkölcsi giccs / Mike Károly / Zárszó a hamarosan szent Newman bíborostól

[Emoke Greschik]

 *AZ ÖKOLÓGIA MINT ERKÖLCSI GICCS**1*
Az egyházi társadalmi tanítás „főáramának” kritikája
*Mike Károly*

Bevezetés*Az erkölcsi giccs * *az erkölcsi minősítést elszakítja az
igazságtól: leegyszerűsíti,* tagadja a megítélt cselekvő dilemmáit,
kiragadja a viselkedése valamely könnyen érthető elemét. *A **társadalmi
tanítás az erkölcsi giccs hibájába esik, amikor alapvetően a megfelelő
attitűd, az „ökológiai megtérés”, az önzetlenség és a jóakarat problémáját
látja a tágabb természeti **környezetre ható egyéni és közösségi
döntésekben.* Ekkor ugyanis *nem vet számot a valódi **erkölcsi
dilemmákkal,* amelyek abból fakadnak, hogy (i)a környezeti célok érdekében
fel kell áldoznunk más jó célokat, (ii)a különböző környezeti célok elérése
között is átváltás van, (iii)bizonytalanok a konkrét „környezetbarát”
döntéseink hozadékai és azok értékelése, ezért nem tudjuk, milyen és
mekkora áldozatokat hozzunk, továbbá (iv)a kollektív cselekvés nehézségeivel
szembesülünk. Ezek sokrétű és nehéz, gyakorlati bölcsességgel
megválaszolható (prudenciális)kérdéseket vetnek fel*. A giccs**-tévedés
veszélye, hogy „környezetbarát” döntési alternatíváknak indokolatlanul nagy
értéket tulajdonít, és ezzel (i)a cselekvőket nagyobb jók **feláldozására
késztetheti,* (ii)mérlegelést igénylő döntéseket egy státuszra hozhat
lényegileg rossz döntésekkel, (iii)a személyes erkölcsi ítéletalkotást
felülíró, totalitárius irányú kormányzati beavatkozás alapjául szolgálhat.
1. A giccs,mint az ítéletalkotás hibájaMi a giccs hibája? Az esztétikai
giccs a szépséget elszakítja az igazságtól. Kiemeli egy jelenség valamely
esztétikai elemét, de nem egyszerűen felerősíti azt, hanem mintegy kitépi a
jelenség összetett valóságából, abszolutizálja. Aranyosak a játszadozó
kiscicák, de giccses a kép, amely azt sejteti, hogy elég csak rájuk
néznünk, és minden megszépül, gondtalanná válik, mintegy tökéletes lesz. A
giccs elhallgatja a tökéletlenséget, a fény melletti árnyat, a drámát. Hasonló
módon a giccs hibájába esünk, ha az erkölcsi helyeslést vagy helytelenítést
elszakítjuk annak a helyzetnek a valóságától, amelyben a minősített emberi
cselekvés végbemegy. Kiemeljük az erkölcsiség valamely mozzanatát –például
a kedvességet –, vagy konkrétabban egy részleges, esetleges jót megvalósító
cselekvést –például a kemény munkát –, és azt abszolutizáljuk. Jó dolog a
kedvesség, de erkölcsi giccsazt állítani, hogy két fél minden konfliktusa
megoldódna, ha egyszer kedvesek lennének egymáshoz. Jó, ha valaki
szorgalmas, de egészen más dolog komolyan venni, hogy az életnek önmagában
a kemény munka ad értelmet.21Az írás eredetileg a következő címmel és
kötetben jelent meg: Mike Károly: Az ökológia mint erkölcsi giccs és mint
prudenskormányzás. In:Katona Klára (szerk.),A piac és az állam az ember
szolgálatában (?) Aktuális társadalmi, gazdasági kérdések a Katolikus
Egyház tanításának tükrében.Heller Farkas Könyvek 4. Pázmány Press,
Budapest, 2018. 127-137. o. A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem
Közgazdaságtudományi Karának docense.2A művészeti giccs erkölcsi mozzanatát
hangsúlyozza Harries: „A giccs pervertált művészet, és a perverzió megértéséhez
a művészetet az igazság vagy az erkölcs valamely mércéjéhez kell
viszonyítanunk” [Harries (1968), 75. old.]. Az erkölcsi giccs fogalmát
használja, bár nem definiálja pontosan Margalit [2011] és Poole
[2010]. Margalit
szerint az esztétikai és erkölcsi giccs közös vonása a szentimentalizmus,
vagyis a szeretet elválasztása az igazságtól. Vö. XVI. Benedek: „Igazság
nélkül a szeretet szentimentalizmusba süpped... érzelmek és esetleges egyéni
vélekedések prédájává lesz, visszaélések áldozatául esett, kicsavart
értelmű szóvá...” [Caritas in veritate3]. Poole a „holokauszt
szörnyűségeinek kulturális cirkulációját” nevezi bizonyos vonatkozásaiban
morális

az igyekezet vagy a nyomás, hogy ott is mondjon általános erkölcsi
ítéletet, ahol ez a kontextusból kiragadva nem lehetséges. Talán leginkább
akkor merül fel ez a veszély, amikor a társadalmi tanítás egy új
problémakörrel szembesül.* Számos jel ut**al arra,** hogy a
környezetvédelem és az ökológia tárgykörében a **társadalmi tanítás
jelenlegi „főárama” és az azt övező diskurzus, nem áll ellen eléggé a
giccs-**érvelés kísértésének*. Bár természetesen sok minden óvja attól,
hogy belesétáljon a csapdába, mégisszembetűnnek benne olyan gondolati
irányok, érvelések, amelyek magán viseli az erkölcsi giccs jegyeit. Ha
feltárjuk ezeket, segítjük ezek kigyomlálását, a társadalom és a teremtett
természet kapcsolatát tárgyaló tanítás valódi értékei is élesebb
fénybe kerülhetnek.
*A **következőkben főként a Laudato si’’enciklikára, a kapcsolódó pápai
megnyilatkozásokra és **Bartholomaiosz ortodox konstantinápolyi egyetemes
pátriárka műveire összpontosítok*. Utóbbiakra nem csak azért, mert Ferenc
pápa határozattan felkarolta őket, hanem azért is, mert *a szélsőségig
visznek bizonyos gondolatokat, felfedve azok giccs-**jegyeit.* *Erkölcsi
giccs **az Egyház ökológiai tanításában**A Laudato si’’enciklika a
környezeti problémák okait alapvetőenvagy elsősorbanáltalános **erkölcsi
hibákban látja, mindenekelőtt az önzetlenség, a takarékosság és a jószándék
hiányában.* A földnek azzal okozunk kárt úgymond, hogy felelőtlenül használjuk
az Isten által beléje helyezett javakat és visszaélünkvelük [LS 2]5. A bűnös
szívünkből fakadó „erőszak” okozza a természet „betegségtüneteit” [LS 2]. A
pápa és a pátriárka közös üzenete szerint a „bolygó korlátozott
erőforrásainak manipulálásáraés ellenőrzésére irányuló mohóvágyunk, a
piacokon korlátlan nyereségre törekvő kapzsiságunk”, önkényünkvezetett a
globális természeti problémák „tragikus és tartós” következményeihez
[Ferenc pápa és Bartholomaiosz,(2017*)]. A megoldás útja pedig az, ha
mindenki megbánja, amit „személy szerint ártott a bolygónak” [LS 8]; és
áttér „a fogyasztásról az áldozathozatalra, a mohóságról a nagylelkűségre,
a pazarlásról javaink másokkal való megosztására...” *[LS 9].Kétség nem fér
hozzá, hogy* ezek az erkölcsi hibák, rossz habitusok **kerülendők. De igaz**-e,
hogy alapvetően ezek a körn**yezeti problémák okai?* *A helyzet az, hogy az
önzetlenség, a **mértéktartás és a jóindulat önmagukban igen kevéssé
oldanák meg az olyan környezeti **problémákat, mint a légszennyezés vagy az
erősödő üvegházhatás. *Még ha hirtelen szentekké változnánk, akkor is rengeteg
erkölcsi dilemma maradna fenn. Az ökológiai vonatkozású döntéseink ugyanis
sokrétű és nehéz, csak gyakorlati bölcsességgel (prudentia)megválaszolható
kérdéseket vetnek fel. Olyanokat például –legyünk egészen konkrétak! –, mint
hogy autóval vigyem-e a gyerekemet reggel iskolába, növelve a
légszennyezést, vagy busszal, növelve az esélyét, hogy a gyerek megfázik a
rossz időben, illetve csökkentve az időt, amelyet kutatómunkára fordíthatok
vagy éppen arra, hogy fát ültessek a kertemben. A legnagyobb jószándék sem
ad egyszerű választ nekem arra, hogyan mérlegeljek. Egyrészt választanom
kell a különböző környezeti célok között *–valójában nincs olyan, hogy
„környezetbarát” döntés, minden cselekedetemnek sokféle, gyakran ellenkező
előjelű környezeti hatá**sa van.* Másrészt a környezeti célokat más jók
rovására követhetem csak. A helyes döntést pedig különösen nehezíti két
tényező: (i)bizonytalanok a konkrét döntéseink különböző környezeti
hozadékai és azok értékelése, ezért nem tudjuk, miből mekkoraáldozatot
hozzunk,* továbbá **(ii)a helyes döntéseink mások kapcsolódó döntéseitől is
függnek, amelyek összehangolása elvi és praktikus szempontból is nehéz
kihívás. **A közösségi szintű döntések, szabályalkotások semmivel sem
könnyebbek, mint az egyéniek.* *Félrevez**ethet, ha csak azt
hangsúlyozzuk,* *hogy
a sikeres kollektív cselekvés gátja* –idézet az
5A bekezdésben szereplő kiemelések tőlem származnak –M.K.
enciklikából –*„a probléma tagadásától a közömbösségig, a kényelmes
beletörődésig vagy a **technikai megoldásokban való vak bizalomig terjed”* (LS
14). *Valójában ezeken túl**is marad **rengeteg kérdés:* Hogyan becsüljünk
meg, majd értékeljünk egy környezeti változást? Kinek az ítéletében
bízzunk? Hogyan tárjuk fel és összesítsük rengeteg ember vele
kapcsolatos értékítéletét?
Hosszú távú hatások esetén melyik generáció mekkora terhet viseljen? Milyen
elv alapján osszuk el a terheket a generációkon belül? És így tovább.*A jó
szándék, helyes attitűd szinte kizárólagos hangsúlyozása és a gyakorlati
okosság, a környezeti és egyéb jók közötti trade-off-ok elhanyagolása a
giccs irányába**mutat*. De annak hibáját igazán azon a ponton követjük el,
amikor a káros környezeti hatásokat önmagukban, kontextustól függetlenül
rossznak, ezek csökkentését, kiküszöbölését pedig jónak tüntetjük fel. Ez a
gondolat bujkál az „ökológiai megtérés” fogalmában, amelyet egy beszédében
elsőként –futólag és idézőjelben –*Szent II. János Pál pápa
[2001]6használt, a Laudato si’’viszont központi gondolattá emelt [LS
216–221]. A fogalom enciklikában adott definíciója kifogástalan: az
embereknek engedniük kell, hogy „Jézussal való találkozásuk minden
következménye megjelenjen az őket körülvevő világhoz fűződő
kapcsolataikban” [LS 217]. A szóösszetételben mégis van valami oda nem
illő, eltúlzott, főként,ha többnek vesszük utalásszerű szóképnél. Megtérni
ugyanis a bűnöktől kell, tehát logikusan létezniük kell „ökológiai
bűnöknek” is. Ezt a következtetést Bartholomaiosz pátriárka ténylegesen le
is vonja, és szavait az enciklika is jóváhagyóan idézi: „mindenki bánja
meg, amit személy szerint ártott a bolygónak” [LS 8].Az enciklika nem, de
ugyanő másutt még tovább megy: bűnnek nevezi, **amikor valaki „hozzájárul a
klímaváltozáshoz”, „*a föld felszínét megfosztja a természetes erdeitől”
vagy éppen „lerombolja vizes élőhelyeit” [Bartholomaiosz,(2017)].Ha tehát
reggel egy sokat fogyasztó autóval viszem a gyereket iskolába, az rossz. Ha
buszra váltunk, az jobb, vagy legalábbis kevésbé rossz. Feltehetően, ha
biciklivel megyünk, az még jobb. Kiemeljük a cselekvésünk egy mozzanatát –ez
esetben: bizonyos természeti hatásokat –, az összetett erkölcsi dilemma egy
elemét, és abszolutizáljuk. *Átcsúszunk az erkölcsi giccsbe*. Látjuk magunk
előtt a takarékos, önzetlen, jószándékú biciklistákat, és a pazarló, önző,
rossz autósokat, akik telefüstölik a levegőt.A giccs-ökológia káros
következményei*Miért baj ez?* Miért baj,* ha az emberi cselekedeteket
„környezetkárosító” vagy „környezetbarát” **voltuk alapján helyezzük el egy
kontextustól független, vagyis abszolút erkölcsi mércén?*Először is,*
indokolatlanul nagy értéke**t fogunk tulajdonítani bizonyos
„környezetbarát” döntési **alternatíváknak*.* Vagyis egy kisebb jó
érdekében feladunk egy nagyobb jót*. Zöld technológiára áll át egy iparág,
emelve költségeit és emiatt termékei árát, amelyeket főleg szegények vesznek*.
**Valaki ne**m vállal még egy gyermeket, nehogy hozzájáruljon a
túlnépesedéshez*.De a giccs-szemlélet ennél veszélyesebb tévútra is vezet,
ha komolyan vesszük, hogy a környezetkárosítás kontextustól függetlenül
rossz, tehát abszolút rossz. *Ekkor ugyanis** a **prudenciális,**azaz bölcs
mérlegelést igénylő, döntéseket** egy szintre hoztuk olyan lényegileg **rossz
döntésekkel, mint amilyen a fogamzásgátlás, az abortusz vagy eutanázia.**7Nem
véletlenül **az élettel kapcsolatos bűnöket említem. Ugyanis **a legnagyobb
környezetkárosító dön**téseink azok, hogy életben maradunk-e, illetve
vállalunk-**e gyermeket. *Ha beleestünk a giccs csapdájába, úgy fog tűnni,
hogy az „ökológiai bűn” szembe kerül ezekkel a bűnökkel. *Érdemi **morális
dilemmát látunk meg ott, ahol a reális keresztény etika szempontjából szó
sincs **ilyenről. *Persze nem kell elfogadnunk a valós bűnöket a jobb
éghajlat kedvéért, és a társadalmi
6Hivatkozza a Laudato si’’5. pontja.
7Mintegy intő jelként, a „túlnépesedési bomba” és egyéb téves ökológiai
előrejelzések legendás bajnoka, Paul Ehrlich műtéti úton sterilizáltatta
magát –saját logikája szerint kétségkívül következetes és etikus döntést
hozva
tanítás sem teszi ezt. De intellektuálisan lefegyverezzük magunkat azokkal
szemben, akik emellett érvelnek.
8De a giccs-szemléletnek, ha igazán belegabalyodunk, van egy ezen is
túlmutató káros következménye. Ha a környezetkárosítás kontextustól
függetlenül, abszolút rossz, akkor valójában nem ütközhet más erkölcsi
szempontokkal. Ha pedig nem ütközhet, akkor az „ökológiai” és az egyéb
szempontok között nem konfliktus lesz, hanem összhang. * Az **„ökológiai
jó” mintegy magába szívja az összes többi jót. *Pontosan ez a gondolat
sejlik fel abban a szemléletben, amely a környezet védelme és a szegények
felemelése között szoros összhangot lát. „Az emberi és a természeti
környezet együtt károsodik, és a bolygónak ez a romlása a legsebezhetőbb
embereket sújtja” [Ferenc pápa és Barthomolaiosz,(2017)]. A természet
„konzerválása és a (szegények iránti)együttérzés szorosan összefügg”
[Bartholomaiosz,(2017)]. A párizsi klímaegyezmény „ösztönzi a
szolidaritást” és tekintettel van „a klímaváltozás és a szegénység elleni
harc közötti szoros kapcsolatra” [Ferenc pápa,(2017)]. Bár általában igaz,
hogy a „szegény embert még az ág is húzza”, így a rossz időjárás is
jobban sújtja,
valójában a kisebb szegénység és a kisebb környezeti károkozás céljai
legalább annyira konfliktusban, mint összhangban állnak egymással. Ha
belegondolunk, a légszennyezésből fakadó klímaváltozást –ha van ilyen,
amint sok természettudós állítja –, alapvetően a szegénység történelmileg
példátlanul sikeres leküzdése okozta, először a mai fejlett, az utóbbi időben
pedig a gyorsan fejlődő országokban. A legszegényebb országok nyomorát
pedig biztosan nem gyűrhetjük le anélkül, hogy bevonjuk őket a sok kosszal
járó globális piaci viszonyok körébe. De bárhogy is emeljük fel a
szegényeket, definíció szerint a jelenleginél többet fognak fogyasztani. Az
erkölcs giccs eltévedt szemlélete arra késztethet, hogy ezeket az igen nagy
horderejű tényeket figyelmen kívül hagyjuk.Az ilyen tévedések önmagukban is
súlyos következményekkel járhatnak. De van még egy dolog. *Az a hiedelem,
hogy a különböző, a valóságban **versengő morális szempontok közös nevezőre
hozhatók, valamiféle „ökológiai igazságosság és szolidaritás” kategóriájára
redukálhatók, azt is jelenti, hogy végül is mindenféle társadalmi
gyakorlatot értékelni tudunk **ezen egységes mérce szerint.* Nincsenek
személyes dilemmák versengő erkölcsi tartalmak között, egyetlen egységes
kollektív értékelési séma van csak,amelyet érvényesíteni kell.*9Ha idáig
eljutunk, akkor váratlanul a totalitárius kollektivizmus előszobájában
találjuk magunkat, amely az elgondolható összes életviszonyba beavatkozik,
felülírva a személyes **erkölcsi ítéletalkotást.* Persze nem kell továbblépnünk
az előszobából –ettől sok minden visszatarthat. Mégis *nehéz nem észrevenni
**a kollektivista szemlélet árnyának felsejlését egyes **globális
törekvésekben, amelyekkel szemben a társadalmi tanítás is mutat bizonyos *
*rokonszenvet*. *A radikális, milliárdos n**agyságrendű népességcsökkenésre
tett javaslatokban, a „zéró-karbon-**kibocsátást” megcélzó fejlődési
modellekben, * *a gazdag és szegény országok *
8Így például a Pápai Tudományos Akadémia 2017. őszi konferenciájának (Health
of People, Health of Planet, and our responsibility: Climate change, air
pollution and health)számos résztvevőjével szemben, akik az éghajlatváltozás
megfékezése érdekében a fogamzásgátlás és az abortusz támogatását, vagy ha
ezeket az eszközöket nem is, de a Föld népességének radikális csökkentését
ösztönző kormányzati politikákat kívánatosnak tartották [LifeSiteNews,
(2017a); (2017b)].9Kolnai Aurél az utópikus gondolkodás egyik alapvető
jellemzőjének [és tévedésének]tartja, hogy „kizárni látszik minden
személyes választást az inkompatibilis –vagy legalábbis versengő –értékek
között”[Kolnai, (1995), 21. old.]. A társadalom problémáit egyetlen átfogó
mérce szerint (pl. osztályharc, öröm-fájdalom kalkulus)kell megoldanunk, és
ezzelminden részcélt is elérhetünk. A következetesen végigvitt giccs
utópiába torkollik, az utópiák pedig sokszor giccsesek. Más nézőpontból,
Hayek a kollektivizmushoz vezető alapvető tévedéseként azonosította azt a
feltételezést, hogy az „összes szükségletünk sorba rendezhető egy
értékskálán, amelynek elég teljesnek kell lennie ahhoz, hogy egy tervező
minden döntéséhez útmutatóul szolgáljon. Röviden, [a központi tervezés]
feltételezi egy olyan etikai kódex létét, amelyben az összes különböző
emberi érték megkapja megfelelő helyét”[Hayek, (1976), 57.old.].
*közötti nagyívű újraelosztási tervekben, amelyek megvalósítása nehezen
képzelhető el az életviszonyokat felforgató **széleskörű beavatkozások és a
kormányzati hatalom növelése nélkül.* De a kollektivista szemléletet
tükrözi az a meggyőződés is*, hogy globális szinten könnyű lenne **megegyezni,
ha egyszer a nemzeti kormányzatok ezt önzetlenül és igazán akarnák. *Megegyezni
olyan környezeti kérdésekben, amelyek minden földlakót ezerféleképpen
érintenek.10Miközben egy városi közgyűlés egy szemétlerakó helyéről is
évekig el tud vitatkozni –teljes joggal.
*Egy lehetséges kiút: visszatérés a bűnök primátusához és a prudenciához *
*A**z erkölcsi giccs beette magát **az ökológiai gondolkodásba*. Hogyan
szabadulhatunk meg tőle? *Talán érdemes azzal kezdenünk, hogy a személyes
erkölcsi dilemmákat elmosó társadalmi **madártávlatból leszállunk a földre:* *
visszatérünk a konkrét személyes döntési hel**yzetek **részleteihez*. A
reggeli iskolába induláshoz. Az értékeléskor pedig tudatosítjuk, hogy
abszolút módon, kontextustól függetlenül *csak a valódi, ha tetszik
„klasszikus” bűnök értékelhetők, ezen **felül minden eredményünk és
kudarcunk viszonylagos és eset**i.* Míg bizonyos cselekedetek minden
körülmények között rosszak, ahhoz, hogy egy cselekvés jó legyen, nem elég a
jó objektív cél és a cselekvő jó szándéka, a cselekedetnek az adott
körülmények szerint is jónak kell lennie.
11Ezért a legbiztosabb giccsmentes elemzési módszer az lehet, ha
figyelmünket először a kontextusfüggő jók kavalkádjáról a szituációktól
függetlenül rossz cselekedetek felé fordítjuk. *Ha felelevenítjük azt a
szemléletet, amit Boldog Newman bíboros a következő erős **szavakkal
fogalmazott meg:„Az Egyház kisebb bajnak tartja, ha a nap és a hold lehull
az égről, ha a föld megrendül, ha milliók halnak kínos éhhalált –mindez
ideig tartó szenvedés –, mint hogy egyetlen lélek, nemhogy elvesszen, hanem
egyetlen halálos bűnt is elkövessen...” *[Newman, (2001), 369. old.]. Ha ez
az alapvetés a helyén van, akkor világosabban vitázhatunk a prudens és
erényes környezetpolitikáról is.
HivatkozásokBARTHOMOLAIOSZ PÁTRIÁRKA: Environmental Justice and Peace. Quotes
by His All-Holiness Ecumenical Patriarch Bartholomew.
https://www.patriarchate.org/bartholomew-quotes[2017.12.16.]XVI.BENEDEK:Caritas
in veritate kezdetű enciklikája, 2009.
http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=397[2017. 12. 19.]CSÁKJÁNOS–MIKEKÁROLY
–SZALAIÁkos: A szeretet társadalmi tanítása. Javaslat XVI. Benedek pápa Caritas
in veritateenciklikájának értelmezésére. Kommentár2009/4. 3-16.
http://kommentar.info.hu/attachment/0001/407_kommentar0904.pdf[2017.12.16.].
FERENC PÁPA: Laudato si’’ kezdetű enciklikája közös otthonunk
gondozásáról.Szent
István Társulat, Budapest 2015.
http://uj.katolikus.hu/konyvtar/ferenc_papa_laudato_si_enciklika.pdf[
2017.12.16.].FERENC PÁPA:Levél a bonni COP23 klímakonferenciára. Lásd: Pope
Francis sends letter to COP23 climate conference in Bonn. Vatican Radio,
2017. 11. 16. 10Vö. „A Párizsi Egyezmény... súlyos etikai és morális
kötelességünk teljesítésére hív bennünket, hogy haladéktalanul
cselekedjünk, amennyire csak lehet mentesen a politikaiés gazdasági
nyomásoktól, félretéve partikuláris érdekeinketés viselkedésünket” [Ferenc
pápa, (2017)]. 11Vö. „quilibet singularis defectus causat malum, bonum
autem causatur ex integra causa” [„akár egyetlen hiányosság is rosszat
okoz, de jó csak a teljes okból származhat”], azaz ha a cselekvés tárgya,
szándéka és körülményei közül akár csak az egyik rossz, akkor a cselekvés
is rossz lesz; míg jó csak akkor lesz egy cselekvés, ha mindhárom
szempontból [az okok „teljességéből”]jó [Aquinói Szent Tamás: Summa
theologiae, I-IIae, q. 18, a. 4, ad 3].
http://en.radiovaticana.va/news/2017/11/16/pope_f
rancis_sends_letter_to_cop23_climate_conference_in_bon/1349337[2017.12.16.]FERENC
PÁPAés BARTHOMOLAIOSZ PÁTRIÁRKA:Közös üzenet a teremtésvédelem
imanapjára, szeptember
1-re. Magyar Kurír, 2017. szeptember 1.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-es-bartholomaiosz-patriarka-
kozos-uzenete-teremtesvedelem-imanapjara-szeptember-1-re[2017.12.16.].H
ARRIES, KARSTEN: The Meaning of Modern Art. Northwestern University Press,
Evanston, 1968.HAYEK,FRIEDRICHA.: The Road to Serfdom. University of
Chicago Press, Chicago, London, 1976,SZENT II.JÁNOS PÁL PÁPA: General
Audience. Wednesday 17 January 2001. https://w2.vatican.va/content/john-paul
-ii/en/audiences/2001/documents/hf_jp-ii_aud_20010117.html[2017.12.16].KOLNAI
AURÉL: The Utopian Mind and Other Papers.F. DUNLOP[szerk.]. Athlone,
London, Atlantic Highlands, 1995,LIFESITENEWS: Photo directory of
population controllers influencing the Vatican. LifeSiteNews, 2017b. 11.
22. https://www.lifesitenews.com/news/photo-directory-of-population-
controllers-influencing-the-vatican[2017.12.16.]LIFESITENEWS: Speaker tells
Vatican conference: Reducing population is best solution to climate
‘crisis’. LifeSiteNews, 2017a. 11. 16.
https://www.lifesitenews.com/news/speaker-tells-vatican-conference-reducing-
population-is-best-solution-to-cl[2017.12.16.]. MARGALIT, AVINASH: Human
dignity between kitsch and deification. In: CORDNER, C. [szerk.]Philosophy,
Ethics and a Common Essays in Honour of Raimond Gaita. Routledge, Abingdon,
2011. 106-121.BOLDOG NEWMAN,JOHN-HENRY: Apologia pro vita sua. [ford.
Balázs Z.]Európa, Budapest, 2001.POOLE, ROSS: Misremembering the Holocaust:
universal symbol, nationalist icon or moral kitsch? In: GUTMAN, Y., BROWN,
A., SODARO, A. [szerk.]: Memory and the Future: TransnationalPolitics,
Ethics and Society. Springer, 2010. 31-49.



<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190711/61b248a2/attachment.html>