[Grem] A Don-kanyar hősei és elkötelezett mai honfitársaik kegyelete

[Emoke Greschik]

Január 12. a magyar honvédség fájdalmas emléknapja - Fülöp metropolita a
Don-kanyarnál járt
Szerző: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Kocsis Fülöp érsek
https://hd.gorogkatolikus.hu/Januar-12-a-magyar-honvedseg-fajdalmas-emleknapja---Fulop-metropolita-a-Don-kanyarnal-jart-2019-januar-11?fbclid=IwAR1IhCTC_WmYmBXGOMkkX2Eu15cEt60T_k18wrEGbGAsrQMnq0twATueZmA
<https://www.facebook.com/sharer/sharer.php?app_id=530794697128814&sdk=joey&u=Januar-12-a-magyar-honvedseg-fajdalmas-emleknapja---Fulop-metropolita-a-Don-kanyarnal-jart-2019-januar-11&display=popup&ref=plugin&src=share_button>
<https://www.facebook.com/sharer/sharer.php?app_id=530794697128814&sdk=joey&u=Januar-12-a-magyar-honvedseg-fajdalmas-emleknapja---Fulop-metropolita-a-Don-kanyarnal-jart-2019-januar-11&display=popup&ref=plugin&src=share_button>
<https://www.facebook.com/sharer/sharer.php?app_id=530794697128814&sdk=joey&u=Januar-12-a-magyar-honvedseg-fajdalmas-emleknapja---Fulop-metropolita-a-Don-kanyarnal-jart-2019-januar-11&display=popup&ref=plugin&src=share_button>
<?subject=Hajdúdorogi+Főegyházmegye+-+Január+12.+a+magyar+honvédség+fájdalmas+emléknapja+-+Fülöp+metropolita+a+Don-kanyarnál+járt&body=Januar-12-a-magyar-honvedseg-fajdalmas-emleknapja---Fulop-metropolita-a-Don-kanyarnal-jart-2019-januar-11>
<?subject=Hajdúdorogi+Főegyházmegye+-+Január+12.+a+magyar+honvédség+fájdalmas+emléknapja+-+Fülöp+metropolita+a+Don-kanyarnál+járt&body=Januar-12-a-magyar-honvedseg-fajdalmas-emleknapja---Fulop-metropolita-a-Don-kanyarnal-jart-2019-januar-11>
*A magyar honvédség történetének **legnagyobb katasztrófája volt **a II.
magyar hadsereg 1942-43-as doni kiküldetése. *A német parancsra a második
világháború keleti frontvonalát jelentő* Don folyóhoz vezényelt 200 000 fős
magyar hadsereg* feladata a szovjet vonalak tartása és seregeik gyöngítése
volt, hogy a Moszkva bevételének meghiúsulása miatt Sztálingrád felé
nyomuló, majd a várost fél éven át ostromló német csapatok szárnyait
biztosítsa.

A kezdeti sikeres hadműveletek után *1942 végén beköszöntött a még
Oroszországban is szokatlanul hideg tél, és hónapokon át mínusz 20-30
fokban, erős hóesésben és térdig érő hóban kellett tartani a 220 kilométer
hosszú partszakaszt a frontvonalban szolgáló mindössze 30-35 ezer embernek.
*A hadsereg többi része hátvédként, ellátóként szolgált.

A gyéren és elégtelenül kialakított védvonalak és lövészárkok*, a kemény
orosz télhez alkalmatlan öltözet, a későn, vagy romlottan, penészesen
megérkező élelem,* a németek által zsákmányolt, majd a magyaroknak
továbbadott* elavult fegyverek, a nehéztüzérség nevetségesen kis száma, *
körülmények miatt *legyöngült* *honvédek* állapota és *a hatalmas szovjet
túlerő *borzalmas tragédiát vetített előre. Január 12-én, a Don
kanyarulatánál a folyó fölhizlalt jegén a szovjet csapatok áttörtek, és
kezdetét vette az addig is több tízezres veszteséget elkönyvelő II. magyar
hadsereg tragédiája. A folyón túl állomásozó és azon átkelő  szovjet
csapatokat a dombon túl állomásozó magyar hadtest nem láthatta, így *teljesen
váratlanul érte őket a rettenetes erejű támadás.* Az ezt követő napokban,
hetekben* tízezrével estek el *katonáink és munkaszolgálatosaink, akiknek*
hősies helytállása e**llenére a végén nem maradt más, mint* *a menekülés.*

Akik nem a statárium, a fagy, vagy a harcok következtében haltak meg,
azok *szovjet
fogságba estek*. Közülük rengetegen vesztették életüket
hadifogolytáborokban, de* nagyon sokakra nyűgként tekintettek a szovjetek,
és egyszerűen lelőtték őket*. A hadsereg teljes összeomlása után, *aki
tudott, a hadsereggel együtt menekült haza, sokan a többiektől elszakadva,
az orosz hómezőkön gyalog vágtak neki az útnak. *A doni harcokban eddigi
ismereteink szerint *126 000* *magyar* *vesztette* *életét.*

*Egy szál puskával a tankok ellen*

Az elesett katonákat betemette a hó és a sár. A fagy elvonulta után az
oszlásnak induló holttesteket hevenyészett gödrökbe temették, vagy csak
földet szórtak rájuk. Sem az eltűntek pontos számát, sem az összes eltűnt
földi maradványainak pontos helyét nem ismerjük.

*1990-től Mártha Tibor fényeslitkei fiatalember önszorgalomból indította el
– a helyi lakosok segítségét is bevonva – a honvédek sírjainak fölkutatását
*a több száz négyzetkilométeres területen. *Minden faluban őrizték ugyanis
a magyar „megszállás” keserű emlékét, és mindenhol akadt öreg, aki néhány
kupica után elárulta, hol vannak magyar katonák elhantolva.* *Az azóta
fényeslitkei polgármester Mártha Tibor a közel harminc év alatt évente
többször kiutazott, hogy feltáró munkát végezzen a térségben, ő készítette
el az addig ismert összes sír pontos térképét, ő kezdett Magyarországról
kopjafákat és kereszteket szállítani, azokat a sírhelyeken fölállítani és
rendszeresen ápolni*. Főként *az ő munkásságának köszönhető a rudkinói és
boldirevkai magyar honvédtemető létrehozása. *Rudkino mellett, a legnagyobb
oroszországi magyar tömegsírban közel 27 000, Boldirevkában 8735 magyar
nyugszik. Az elmúlt évtizedek munkájának köszönhetően *több száz magyar
sírt sikerült megjelölni, rendbe tenni*. A dimbes-dombos terület azonban a
mai napig több tízezer magyar maradványait rejti.

*A boldirekvai temető*

Mártha Tibor éppen ötvenedik alkalommal látogatott a Don-kanyarhoz, hogy
szokásos karbantartó munkáit elvégezze a hadisírokon, és gyertyát, koszorút
helyezzen el. *A tragédia* *76. évfordulóján a református polgármester
megkérte a görögkatolikus metropolitát, hogy jöjjön el és tartson
megemlékezést a harcokban elesett magyarok sírjainál. Fülöp atya szívesen
tett eleget a kérésnek, és Ács Arnold Bence moszkvai szakdipomata, a doni
sírok másik lelkes kutatójának segítségével érkezett* Voronyezsbe.

*Fülöp atya a Don partján*

A rövid doni látogatás első napján Mártha Tibor kalauzolásával Fülöp atya a
legfőbb hadművelet, az urivi áttörés helyszínére látogatott el majd számos
hadisírt keresett föl. Útitársaival együtt mindegyik helyen megemlékeztek a
sokat szenvedett honfitársaikról, s imádkoztak értük illetve az akkor velük
harcban álló ellenfeleik lelki üdvéért. Különösen drámai volt a térdig érő
hóban és kíméletlen hideg szélben a Don kanyarulata fölött állva szemlélni
a január 12-ei szovjet áttörés helyszínét, de a nap legmeghatóbb lelki
élményét a sokezer magyar földi maradványait őrző rudkinoi központi
temetőben *sűrű hóesésben végzett panachida (halottak lelki üdvéért végzett
szertartás) *jelentette. Minden halotti emlékezés megérinti az embert, de
itt, a hazájuktól távol, értelmetlenül meghalt magyar honvédek és
munkaszolgálatosok tömegsírjánál különösen is összeszorult a szívünk. *A
szertartás végeztével négy torokból szállt magasra az orosz hómezőn a
magyar himnusz.*

*A rudkinói központi temetőben*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190112/2a38faf0/attachment.html>