[Grem] Fwd: Fwd: Ki az a Feri?

[Gy Greschik]

Köszönöm a beszámolót.

Kis keresés után a forrás: https://divany.hu/vilagom/2019/11/27/ferihegy/
A szerző pedig: Fenyvesi Zsófi

Gyuszi

On Mon, 9 Dec 2019, Mária Kálmán wrote:

> Date: Mon, 9 Dec 2019 03:57:32 +0100
> From: Mária Kálmán <marineni77 at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>, grem at turul.banki.hu,
>     Dorottya Mogyorósi <modor307 at gmail.com>
> Subject: [Grem] Fwd: Fwd: Ki az a Feri?
> 
> 
> A forrás ismeretlen.....
> 
> 
> 
> 
> [IMAGE]
> 
> Miért hegy a Ferihegy, ha lapos? És ki az a Feri?
> 
> 1950. MáJUS 7-éN NYITOTTáK MEG A KöZFORGALMI REPüLéS SZáMáRA A
> FERIHEGYI REPüLőTERET. AKI JáRT MáR OTT, ANNAK BIZTOSAN FELTűNT,
> HOGY AZ EGéSZ TéRSéG LAPOS, MINT EGY PALACSINTA. DE AKKOR MIéRT
> HíVJáK HEGYNEK? ÉS EGYáLTALáN, KIRőL NEVEZTéK EL, AKIT CSAK FERIKéNT
> LEHET EMLEGETNI??
> 
> Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, jó pár száz évet vissza kell utaznunk az időben.
> Kössünk ki az 1700-as években, amikor hazánk épp meglehetősen alacsony
> népességgel bírt, ezért az uralkodók kifejezetten szerették volna, ha
> külhonból családok telepednek le nálunk. Ennek érdekében különféle
> kedvezményeket ígértek nekik. Eljutott ez a hír Francz Mayer bajor
> serfőzőhöz is, aki egyenesen Landsbergből érkezett meg a Duna partjára
> szerencsét próbálni. Ha már ilyen jól belejött a szeszfőzésbe, mellette
> belevágott a borászatba is, és ehhez megvásárolt egy szőlőültetvénnyel
> ellátott telket a Sas-hegyen. Aztán megismerte Viemer Teréziát, aki a
> felesége lett, és öt fiúval és két lánnyal ajándékozta meg. A sör- és
> boreladás, mellett a szállításhoz szükséges lovak tenyésztése olyan jól
> jövedelmezett, hogy Mayerék egyre több földterületet vásároltak meg vagy
> béreltek ki hosszú távra, és ültettek be szőlővel.
>
>   Apa és fiai is sikeres magyar polgárok lettek
>
>   Mayer, aki nevét időközben Mayerffyre módosította, kifejezetten
>   okosan gazdálkodott. Nemcsak meghonosította, de nagyüzemi szintre
>   is emelte a korábban kézműves tevékenységként végzett sörfőzést
>   Magyarországon, de annak melléktermékeit is hasznosítani kezdte
>   mint takarmányt a hízóállatok számára. Kifejezetten vagyonos
>   embernek számított, olyannyira, hogy ő segítette ki a háborúk
>   miatt pénzügyi gondokkal küszködő Ferenc császárt. Persze nem
>   ingyen: cserébe Mayerffy nemesi rangot és címert kapott. Ebbe a
>   sikerbe született bele Mayerffy Xavér Ferenc 1777-ben, és
>   felcseperedve csatlakozott apja tevékenységéhez. Magyarul és
>   németül is kitűnően számolt, tárgyalt, igazgatott, és testvéreivel
>   együtt is kifejezetten sikeresen bérelt, vásárolt földeket,
>   termesztett árpát, komlót, a sörfőzés után visszamaradt
>   tápanyagdús „sermoslékot” pedig apjához hasonlóan ő is arra
>   használta, hogy állatokat tenyésszen.
>
>   Mikor szerezték meg Ferihegyet?
> 
> A család 1816-tól bérelte a gödöllői uradalom vecsési birtokát, akkori nevén
> Harasztot, ami a Vecsés és Rákoshegy közötti terület volt. A letarolt erdő
> helyén épületeket húztak fel, gyümölcsfákat ültettek, illetve száz holdon
> szőlőt termesztettek. A családban sokszor előforduló keresztnévről nevezték
> el Feri-majornak, később Ferihegy pusztának. Hegy persze sehol sem volt,
> egyenetlen síkságról beszélünk, amelyen a legmagasabb domb is csak 140
> méteres volt. De ahol szőlő terem, azt hajlamosak vagyunk hegynek hívni.
> Idővel a területet a Mayerffy család tagjai saját részükre meg is tudták
> vásárolni a Grassalkovich uradalomtól. A szomszédos Szent Lőrinc-puszta is
> ide tartozott, itt állattenyésztés és ipari tevékenység folyt több majorral.
>
>   A Mayerffy család öröksége
> 
> A fiatalabb Mayerffy Ferenc idővel hazánk egyik legnépszerűbb, leghasznosabb
> polgárává vált. Vagyonából folyamatosan támogatta a magyar oktatást,
> tudományt, kultúrát, fejlesztette a földművelést, díjnyertes állatokat
> tenyésztett, gyümölcsfákat honosított. Mindig adott: hol területet, hol
> ingyen facsemetéket Buda szebbé tételéhez, hol pénzt a Pesti Magyar Színház
> építésére vagy a dunai árvíz károsultjainak megsegítésére. Olyan barátokat
> tudhatott maga mellett, mint gróf Széchenyi István, báró Wesselényi Miklós
> vagy Kisfaludy Károly. A család azonban csak ezekben az időkben volt ilyen
> hatalmas: leszármazottaik részt vettek az 1848-as szabadságharcban, és nem
> folytatták eleik hagyományait, így egyre csak szegényedtek.
>
>   Így került Ferihegy a Magyar Tudományos Akadémia kezébe
> 
> A Mayerffy család Ferenc idős korára és betegségeire való tekintettel eladta
> Ferihegyet, bár a szőlőművelést az új tulajdonosok is folytatták. 1873-ban
> Podmaniczky János birtokolta, tőle lánya, Vigyázó Sándorné Zsuzsa örökölte.
> Folyt az állattenyésztés, a gazdálkodás, egészen addig, amíg 1928-ban a
> család ki nem halt: ekkor a 802 holdas birtokot a Magyar Tudományos
> Akadémiának adományozták. Az Akadémia kiadta bérbe különféle gazdálkodóknak,
> akik mindannyian mezőgazdasági tevékenységet folytattak, a Ferihegy név
> azonban az egymást követő bérlők ellenére végig megmaradt.
>
>   Így lett belőle repülőtér
> 
> Az 1940-es évek elején kezdtek el repülőteret építeni Ferihegyen ifjabb
> Dávid Károly tervei alapján. A dombokat, azaz a „hegyet” elegyengették, így
> jött létre a ma is ismert táj a hozzá vezető gyorsforgalmi úttal. A fentről
> repülőgépet formázó épületrendszert, ami 1943-tól bonyolított légi
> forgalmat, a második világháború során rengeteg találat érte, ezért Ferihegy
> néven újraépítették, immár szovjet irányítás alatt. 1950-re el is készültek
> a hároméves tervvel, az ünnepélyes átadást követően pedig a Budapest
> Ferihegy Nemzetközi Repülőteret a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.
> működtette. A Malév 1954-ben alakult meg, ekkor került a repülőtér magyar
> tulajdonba, és indultak járatok a nyugati országokba is. A repülőtér neve
> 2011-ben változott meg, ekkor egy másik Feri, Liszt Ferenc szorította
> háttérbe Mayerffy Ferencet. 
> 
> Mayerffy Xavér Ferenc, a Ferihegy névadója
> 
>  
> 
>  
> 
> 
> 
> --
> 
> 
>