[Grem] Így süllyedt válságba az anglikán egyház

[Emoke Greschik]

 *Így süllyedt válságba az anglikán egyház*

https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html
*Az anglikán püspökök és papok közül sokan** t eljesen egyedi megoldásokat
keresnek az emberek megszólítására, a katedrálisba rakott csúszdától a
kelta pogány vallással való összemosódásig. *
2019. augusztus 30. 15:17
<https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114125-Igy_sullyedt_valsagba_az_anglikan_egyhaz.html#>

Fotó: mandiner.hu

*Az angol fiatalok mindössze 2 százaléka tartja magát anglikánnak – de
gyakorlatilag minden értelemben szédületes léptekben omlik össze a VIII.
Henrik alapította államegyház. *Az anglikán püspökök és papok közül sokan
teljesen egyedi megoldásokat keresnek az emberek megszólítására, a
katedrálisba rakott csúszdától a kelta pogány vallással való összemosódásig.

Minden köve mesélni tudna – néhány hete azonban mégsem emiatt került be a
hírekbe, hanem azzal, hogy *a káplán két hónapra egy minigolfpályát
telepített a főhajóba*. Matthew Rushton szerint így lehet bevonzani még
több fiatalt a templomba, hiszen, ha a gyerekek bejönnek a minigolf miatt,
a szakrális környezet, az épület, és esetleg a lelkészekkel való
beszélgetés vonzóbbá teszi a templomba járást..

Hasonló ötlettel állt elő nem sokkal korábban a hasonló korú és szintén
patinás múltra visszatekintő *Norwich katedrálisának **vezetése is, amikor
egy csaknem 17 méter magas óriáscsúszdát telepítettek a főhajóba –* az
indoklás szerint azért, hogy így egyrészt könnyebben meg lehessen vizsgálni
az ritkaságszámba menő boltíves mennyezetet, valamint nem utolsósorban
beszélgetni lehet a lelkészekkel Istenről, hitről, vallásról.

Mindkét ötletet fogadta ellenkezés a helyi egyházközségek részéről, ami
egyfelől érthető, hiszen első hallásra tényleg hajmeresztő gondolatnak
tűnik egy vidámparkot telepíteni a templomba, pláne, ha műemlékről van szó
(még inkább, ha ilyen hosszas történelemre tekint vissza). Gondoljunk csak
bele, mi lenne, ha a Mátyás-templomban vagy az esztergomi Bazilikában
szembesülnénk egy libikókával.

*Az utóbbi években próbálkoznak már a kelta újpogány vallás és az
anglikanizmus bizarr szinkretizmusával is; ahogy a melegházasság és az azt
egyelőre el nem fogadó anglikán egyházi felfogás összeboronálására is
vannak kísérletek.*

A kezdeményezések azonban rávilágítanak arra is, hogy *az anglikán egyház
gyakorlatilag bármit megtesz azért, hogy be- illetve visszacsábítsa a
híveket a templomba.*

*A befogadó és elszakadó egyház*

Az Anglikán Egyház (Church of England – „Anglia Egyháza”) 1534-ben szakadt
el a római katolikus egyháztól, amikor III. Kelemen pápa megtagadta VIII.
Henrik angol király kérését Aragóniai Katalinnal való házassága
érvénytelenítésére (Henrik azért akart elválni, hogy elvehesse Boleyn
Annát). A király erre az Angol Egyház Védelmezőjének és Legfőbb Vezetőjének
nyilvánította magát, és különvált Rómától, ezzel elválhatott első
feleségétől, és elvehette a másodikat (akit később felségárulás és
hűtlenség miatt vérpadra küldött, és akit 4 további feleség követett a
királynéi trónon).


*VIII. Henrik*

Ami *az anglikán egyház*at illeti, egyszerre tartja magát katolikus, de
reformált egyháznak. Katolikus, mert tartja magát az első keresztény
zsinatok tanaihoz (a megtestesülés és a Szentháromság kérdésében),
alkalmazza a püspöki elöljárói rendszert, ugyanakkor számos elemet emeltek
át a lutheri evangélikus és a református vallási elvekből is.

*Az egyház **szereti magát széleskörűnek és nyitottnak pozicionálni, ezt
lehetővé teszi az is, hogy szervezetén belül 3 főbb irányzat különül el és
dolgozik együtt: a katolikus hagyományokhoz jobban ragaszkodó
„anglo-katolikusok”, az evangélikusokhoz jobban húzó „evangélikus
anglikánok”, valamint a középutas liberálisok*. Mintegy 16 ezer templomot
és 42 katedrálist működtet, legfőbb vezetője a mai napig a mindenkori
uralkodó (jelenleg II. Erzsébet királynő), szervezeti és hitéleti
kérdésekben pedig a canterbury-i érseké (jelenleg Justin Welby) az utolsó
szó.

*Az egyház emellett szorosan kapcsolódik az államapparátushoz is, iskolákat
tartanak fenn, és a brit felsőház (Lordok Háza) soraiban is 26 püspök ülhet*.
Mindezekből talán kiderült, hogy az anglikán egyház, annak ellenére, hogy –
némi jóindulattal – egyetlen országra korlátozódik, meglehetősen nagy
hatalommal és hatáskörrel rendelkezik, amit azonban egyre többen
kérdőjeleznek meg. Az egyház ugyanis komoly generációs válságot él át, és
ebben keresendő annak oka is, hogy miért találunk itt-ott vidámparkot a
templomokban.

*Bulis csúszda Norwich katedrálisában*

*Csökkenő lélek-szám*

2017-ben, csaknem 4000 fő részvételével készítettek közvélemény-kutatást az
Egyesült Királyság hitéletéről, amiből kiderült, hogy *alig 15 év alatt a
szigetország hatalmas lépést tett a szekularizáció felé, főleg, ami az
utánpótlást illeti. Eleve az összlakosság több mint fele (52%) mondja
magáról, hogy egyáltalán nem követ semmilyen vallást, ez 15 évvel ezelőtt
még csak 41%-ra volt érvényes. A fiatalok közt még komolyabb a szakítás a
vallásokkal, a 24 év alattiak csaknem 70%-a mondja vallástalannak magát.
Angliában *legnagyobb arányban az anglikán vallást követik*, 2017-ben
azonban számuk már csak a lakosság 14%-át éri el (15 évvel korábban
31%-uk), közülük is a legtöbben 65 év fölöttiek*, akik közt szintén
jelentősen megnőtt azok száma, akik elmaradoznak a templomból.

A fiatalok alig 2%-a tartja magát hívő anglikánnak. Jelentős a különbség
azok között is, akik vallásosnak, illetve rendszeres templomba járóknak
mondják magukat, az anglikán hívők egyötöde (1.1 millióan) megy havonta
egynél többször istentiszteletre (természetesen az esküvőkön és temetéseken
kívül). A felmérésből az is kiderült, hogy a legnagyobb visszaesés az
anglikán egyházban figyelhető meg, míg a többi felekezetnél többé-kevésbé
stabil maradt a hívők száma*. A népesség 8%-át kitevő katolikusoknál ez
valamivel jobb arány, náluk a hívők kétötöde vesz részt rendszeresen misén.
**Aggasztó – egyben az anglikánokhoz hasonló – a Skóciában végzett felmérés
is. A skótok 56%-a nem követ semmilyen vallást, a Skót Egyházhoz tartozónak
18% mondta magát, de közülük is csak minden negyedik vesz részt havonta
többször is az istentiszteleten.*

*Durham katedrálisa*

Nem elhanyagolható az sem, hogy míg a keresztény felekezetek tagjainak
száma folyamatosan csökken, *közben a más vallásokhoz tartozóké emelkedett.
1983-ban csak 2%-nyi brit volt nem-keresztény vallású, míg 2017-re már 8%.*


* A 2011-es brit népszámlálás idején Angliában és Wales-ben 2.71 millió
muszlim élt, 817 ezer hindu mellett, a következő legnépesebb vallások pedig
a szikh, a zsidó és a buddhista voltak.*

*Hova tovább?*

Elemzők rámutatnak: a fenti számok jelentős visszaesést mutatnak az
anglikán és a skóciai egyházak híveinél, különösen a fiatalok között –
ugyanakkor minden korosztály esetében a legnagyobb szám a vallástalanok
arányát mutatja. *Az, hogy az angliai társadalom egyre inkább a liberális
elvek és célok felé nyit, fordított arányosságot hozott a vallásosságba,
minél többen válnak „nyitottá”, annál többen hagyják el a hit egyházi
kereteit.*

Az anglikán egyház evangelizációért felelős egyik vezetője kijelentette: *a
magát korábban automatikusan hívőnek,* illetve anglikánnak *tartó
társadalom* *jól érzékelhetően váltott egy olyan korra, amikor az emberek
megválasztják, hogy hisznek-e vagy sem. *Felhívta ugyanakkor a figyelmet
arra is, hogy *nem szűnt meg a hitkeresés jelensége, a fiatalok még mindig
aktívan keresik a válaszokat az élet nagy kérdéseire, amiben a vallás és az
egyházak nagy szerepet játszhatnak, ha jól reagálnak. *Ez ma az egyház
(nemcsak az anglikán, de a skót és a katolikus is) legnagyobb kihívása:
lépést tartani a változó társadalmi értékrenddel, vagy inkább az
„érték-trenddel”. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyház azt mondja,
amit az emberek hallani akarnak, sokkal inkább az aktuális társadalmi
kérdésekben való párbeszédben, illetve nem utolsósorban a technikai
vívmányok „jó használatában” mutatkozhat meg – ezzel az anglikán egyház már
kísérletezik. Ilyen a – Magyarországon a budapesti Mária utcai jezsuita
(katolikus!) templomban bevezetett –, úgynevezett „bankkártyás
perselyezés”, vagy az online, a közösségi médiában megélt hitélet *(videók,
podcastok, istentiszteletek közvetítései) amivel – bár elsőre meghökkentően
hangzik – ma már 1.2 millió anglikán hívő él. *

Ami a társadalmi kérdéseket illeti, a nyitottság egyik jeleként értékelték
sokan azt is, hogy idén júniusban az anglikán egyház kinevezte első fekete
női püspökét. A jamaikai születésű Dr. Rose Hudson-Wilkin igen magas
pozíciókban állt eddig is az anglikán egyház élvonalában. Nemcsak a brit
alsóház elnökének – az egyedi stílusa miatt méltán népszerű John Bercow-nak
– káplánja, de hasonló feladatokat lát el a királynő mellett is, valamint a
szertartás egyes részeiért felelt Harry herceg és Meghan Markle esküvőjén
is. Az, hogy Dover püspöke lett, nemcsak az ő karrierjének eddigi
legfontosabb állomása, de egyben az anglikán egyház számára is komoly lépés
a kisebbségi származású lelkészek elfogadásában. Mert bár utóbbiak száma
folyamatosan nő, a vezető tisztségek között elenyészik a számuk, 2017-ben
az egyházi elöljárók 94,8%-a vallotta magát „fehér britnek”.

Justin Welby canterbury-i érsek szerint még jócskán van tennivaló e téren
is, mint ahogy az anglikán egyházat sem elkerülő gyermekmolesztálások
felderítésében és kezelésében is.

A hívek egyre csökkenő száma kapcsán egyben az anglikán egyháznak az
államban játszott szerepe is megkérdőjeleződik. A nem-hívők érdekeit
képviselő Humanists UK párt szerint azzal, hogy a fiatal felnőttek
mindössze 2%-a vallja magát anglikánnak, feltehető az a kérdés, hogy az
állami iskolák egyharmadát miért az egyház tartja fenn, hogy miért kötelező
az iskolákban az anglikán hittan, illetve hogy miért van még mindig annyi
világi privilégiuma az egyháznak, ideértve a Lordok Házában ülő (azaz a
törvényhozásban részt vevő) püspököket.

*A humanisták szerint a vallásosság arányainak felmérése alapján ideje
újragondolni állam és egyház kapcsolatát. Ha ez a kezdeményezés szélesebb
körben is lendületet kap, az anglikán egyház joggal aggódhat befolyása
miatt, de ezek csak a fizikai dolgok, a hívő népesség drasztikus csökkenése
komoly társadalmi változásokat vetít előre. Mindezek tükrében pedig már
egyáltalán nem meglepetés, hogy a templomok minden lehetőséget megragadnak
a fiatalok megszólítására – már csak az a kérdés, hogy mennyire jó taktika
vidámparkot csinálni egy gótikus katedrálisból.*

* Matsuzaki Diána Sayuri*
mandiner.hu

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190830/e11d3f66/attachment.html>