[Grem] A Facebook tömegesen lehallgatta az okostelefonokon keresztül a felhasználóit, továbbadta a felvételeket - leplezte le az Ír Adatvédelmi Bizottság

[Emoke Greschik]

 A Nagy Testvér figyel téged!
A Facebook tömegesen lehallgatta az okostelefonokon keresztül a
felhasználóit. Ráadásul külsős cégeknek is átadta a felvételeket, amelyek
leiratokat készítettek a beszélgetésekről. Ezt a gyakorlatot leplezte le az
Ír Adatvédelmi Bizottság.
2019. augusztus 23. 09:23
<https://gondola.hu/cikkek/114067-A_Nagy_Testver_figyel_teged_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114067-A_Nagy_Testver_figyel_teged_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114067-A_Nagy_Testver_figyel_teged_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114067-A_Nagy_Testver_figyel_teged_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114067-A_Nagy_Testver_figyel_teged_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114067-A_Nagy_Testver_figyel_teged_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114067-A_Nagy_Testver_figyel_teged_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114067-A_Nagy_Testver_figyel_teged_.html#>
Fotó: study.com

Hetven éve jelent meg George Orwell 1984 című regénye, amelyben egy olyan
totalitárius rendszert írt le, amely az egész civilizációt leigázza. A mű
egyik szállóigévé vált mondata, hogy „a Nagy Testvér figyel!”. Szinte
biztos, hogy az író is meglepődne azon, 2019-re milyen új értelmet nyert ez
a mondat.


*Horváth József hirado.hu <http://hirado.hu>*

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az állampolgároknak,
vállalkozásoknak, sőt országoknak már nem csak a klasszikus
titkos­szolgálatoktól kell „tartaniuk”, amikor magánéletük, üzleti
tevékenységük titkait féltik. Az informatika robbanásszerű fejlődése olyan
új kihívásokat teremt, amelyek már az emberi társadalom alapjait is
érintik. Persze a technika áldásait is élvezzük, de veszélyeivel még alig
vagyunk tisztában.

Éppen a fejlődés hihetetlen gyorsasága, illetve üzleti érdekek miatt is
vesszük kényszerűségből és tájékozatlanságból is tudomásul, hogy ma már
sok-sok Nagy Testvér figyel bennünket. Ráadásul jórészt úgy, hogy mi magunk
tálcán kínáljuk fel a lehetőséget.

Az elmúlt években a számítástechnika egyre inkább beköltözött a
mindennapjainkba. Már nemcsak számítógépeink, telefonjaink használata
során, hanem autóink, sőt otthonaink működtetése is lassan
elképzelhetetlenné válik számítógépek, szenzorok, kamerák nélkül, amelyek
persze kényelmesebbé, biztonságosabbá tehetik a közlekedést,
megkönnyíthetik a háztartási munkát. De ennek ára van.

Amikor egy család úgy dönt, hogy „okossá” teszi az otthonát, akkor az lebeg
a szemük előtt, hogy a lakásban lévő alrendszereket összekapcsolva
távolról, akár okostelefonon keresztül irányítani tudják az otthonuk
működését. A hűtés-fűtési rendszert, a garázs­ajtót, a redőnyöket, a
háztartási gépeket, a biztonsági rendszereket. Így mire hazatér a család,
ki lesz takarítva, megsül a hús, optimális lesz a klíma, felgyullad a
villany, bekapcsol a tévé. Illetve távolról bármikor ellenőrizhető, hogy a
kutya nem rágta-e meg a papucsot, a gyerekek nem fordítják-e fel éppen
fenekestül a lakást vagy nem jár-e betörő az otthonukban. Ezek kétségkívül
vonzó lehetőségek. Ám ezzel párhuzamosan a kockázatokat is növeltük. Nagyon
nehéz azt garantálni, hogy illetéktelenek ne törjék fel az otthoni
rendszerünket és ne éljenek vissza az így megszerzett információkkal.

Már réges-régen nem csak attól kell tartani, hogy a Nagy Testvér
titkosszolgálata figyel. A fenyegetés sokkal többirányúvá vált. Egyszerű
üzleti-marketing adatgyűjtéstől kezdve a kukkoló perverz embereken át,
betörésre szakosodott bandák vagy zsaroló szervezett bűnözők, külföldi
állami vagy multinacionális cégeknek dolgozó magán-titkosszolgálatokig
nagyon hosszú lehet a sor. Tudom, hogy ilyenkor az emberek többsége
legyint, hiszen miért pont őt vagy a családját figyelné meg bárki is? Pedig
a motiváció a véletlen leskelődőtől az új beosztásba kerüléssel
titokhordozóvá váláson át végtelen lehet, és szinte pillanatok alatt
változhat.

Ez a veszély nemcsak az otthonunkat, a magánszféránkat fenyegeti, hanem
vállalatok okosirodáit, sőt az állam adatbázisait, kommunikációs
rendszereit is. A legutóbb napvilágot látott prognózis szerint csak az
Egyesült Államokban 25 milliárd eszköz fog kapcsolódni az internethez
2020-ra az okos rendszereken keresztül. Az intelligens informatikai
rendszerek mellett legalább ilyen kockázatot jelent az internetes közösségi
háló is. A nemrég kirobbant botrány világossá tette, hogy a Facebook
tömegesen lehallgatta az okostelefonokon keresztül a felhasználóit.
Ráadásul külsős cégeknek is átadta a felvételeket, amelyek leiratokat
készítettek a beszélgetésekről. Ezt a gyakorlatot leplezte le az Ír
Adatvédelmi Bizottság.


*Kép: redbubble.com <http://redbubble.com>*

Először is szögezzük le, ha egy állam titkosszolgálata engedély nélkül
rögzít beszélgetéseket, és ez kiderül, akkor abba minimum a szolgálat
vezetése, de inkább miniszterek buknak bele. 2018-ban Mark Zuckerberg még
összeesküvés-elméletnek nevezte, hogy cége lehallgatná a felhasználóit,
most pedig a botrány ellenére sincsenek következmények.

A fentiek alapján joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit lehet tenni.
Vannak, akik úgy döntenek, hogy tudatosan kizárják magukat a technika
legújabb vívmányaiból. De borzasztóan nehéz így élni, izolálódni a
társadalom, a gazdaság minden területén megjelenő informatikai
kényszerektől.

Ezt megtehette Oszama bin Laden, aki többek között azért tudott hosszú
évekre eltűnni a titkos­szolgálatok szeme elől, mert semmilyen elektronikai
készüléket nem tűrt meg maga mellett, és a kommunikációját is leszűkítette
a papír-küldönc módszerre. De hasonló irányt választott a Snowden-botrány
után az orosz titkosszolgálat is: papíralapú dossziék, mechanikus írógépek.
Persze az Egyesült Államokban is analóg módon kezelik a kiemelten érzékeny
nemzetbiztonsági információkat.

De az emberek, a vállalatok túlnyomó többsége ma már nem teheti meg, hogy
ne használja a legmodernebb informatikai eszközöket, a közösségi hálót.
Ezért elkerülhetetlen lesz a titkosszolgálatok feladatainak az
újragondolása is. Hiszen az elhárításnak a klasszikus feladatai mellett –
kémelhárítás, terrorelhárítás, szervezett bűnözés elleni küzdelem – fel
kell készülnie az információbiztonságot fenyegető veszélyekre is. Először
is az állam működéséhez szükséges adatok, információk védelme érdekében.
Másodszor a védett vezetők biztonságos kommunikációjának, közlekedésének,
magánéletének védelmére az új fenyegetésekkel szemben is.

A tudományos kutatóintézetek titkainak védelme szintén teljesen új
megközelítést kíván. Mindezeken túl a családok, a magánélet jogának
garantálása is egyre markánsabb feladatként jelenik meg a közeli jövőben.
Akár a közösségi alkalmazások túlkapásait tekintjük, akár az informatikai
rendszerek térhódítását, azok sajátos rendszerekké való összekapcsolódását
vizsgáljuk, a védelem, a biztonság iránti igény egyre fontosabbá fog válni.

Hiszen már nemcsak a klasszikus titkosszolgálati fenyegetéssel kell
számolni, hanem az okoseszközökkel visszaélés lehetősége hatványozottan
megnöveli a veszélyforrásokat. Bűnözők, üzleti vállalkozások, sértett
munkatársak, volt házastársak vagy leskelődők is hozzáférhetnek
titkainkhoz. Ezt pedig aktív ellenőrzéssel, tesztelésekkel, biztonsági
rendszerek kiépítésével meg kell akadályozni. De legalább ilyen fontos az
emberek felvilágosítása, hogy ne álljanak magányosan, kiszolgáltatottan az
új fenyegetésekkel szemben.

Az egyik kedvenc költőmet, Nagy Lászlót megkérdezte egy riporter 1978-as
halála előtt, hogy mit üzen a jövő olvasóinak, amire így válaszolt: „Ha
lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket.” Azt hiszem, hogy a XXI.
századi technikai-informatikai robbanás potenciális veszélyei már ezt
fenyegetik.

*Horváth József titkosszolgálati szakértő*
magyarnemzet.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190823/7519171f/attachment.html>