[Grem] Ma Assissi Szt.Klára ünnepe - a szent szegénység

[Emoke Greschik]

 Assisi Szent Klára szűz
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2019. augusztus 11.,
vasárnap | 13:00
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/assisi-szent-klara-szuz
11
„Szent Ferenc kicsiny palántája” a klarisszák rendjének alapítója volt.
Regulája mellett végrendelete, valamint négy Prágai Szent Ágneshez írt és
egy Ermentridus nővérhez írott levele maradt fenn.

*Klára Assisiben született a 12. század végén. Családja az ősi és gazdag
Offreducci-Favarone nemzetséghez tartozott, palotájuk Assisi központjában,
a San Rufinóról elnevezett székesegyház terének egyik oldalán állt.*

*Klára két unokaöccse, Silvestro és Rufino Ferenc követői lettek a
szegénység útján. 1210-ben Klára meghallotta Ferencet, amint a dóm mellett
prédikált. Szavai, melyekkel a megfeszített Krisztus radikális követéséről
beszélt, megindították Klárát. Ferenchez fordult tanácsért, mit tegyen. *A
régebbi legenda elmondja:* „Szent Ferenc atyánk a világ elhagyására
buzdította. Élénk érveléssel mutatta meg neki, **hogy milyen ostoba a világ
reménysége, milyen álnok a világi dicsőség,* *és arra tanította,** hogy a
szüzesség drágagyöngyét őrizze meg annak a csodálatos Vőlegénynek, aki az
emberek iránti szeretetéből lett emberré.”*

Ferenc azt tanácsolta Klárának, hogy virágvasárnap (1211. március 18-án)
ünnepi öltözékben menjen a székesegyházba misére. A püspököt értesítették
Klára tervéről, ezért miután megszentelte a pálmaágakat a körmenet előtt,
lejött a szentély lépcsőjén, és egy ágat a lépcső aljában álló Klára kezébe
adott, jelezvén ezzel, hogy a maga részéről hozzájárul kolostorba
vonulásához.

*Klára tudta, hogy a családja minden erejével ellenezni fogja kolostorba
lépését, ezért egy barátnője kíséretében megszökött szülei házából. Maguk
mögött hagyták a várost, és lefelé ereszkedtek a Porciunkula-kápolna felé.
E kápolnában Klára letette minden ékességét, és Szent Ferenc kezéből magára
öltötte a bűnbánók szürke ruháját, fátylát, és derekára kötötte a bűnbánat
kötelét.*

*Szent Klára öltözéke*

A rokonok teljesen elképedtek, amikor másnap kiderült, hogy mit tett Klára,
aki akkor már a Bastia melletti Szent Pál bencés apácakolostorban volt,
ahova az éjszaka folyamán Ferenc elvitte. *Családja minden módon vissza
akarta vinni Klárát a városba, de nem tudta eltántorítani szándékától.
Mikor már sokáig húzódott a meddő vita, Klára az egyik kezével megragadta
az oltárterítőt – ezzel a régi szokás szerint menedékjogot kért a
templomtól –, másik kezével pedig lekapta fejéről a kendőt, s a rokonok
meglátták lenyírt fejét. Ebből megtudhatták, hogy Klára visszavonhatatlanul
Istennek szentelte magát.*

Ezt követően az apácák úgy határoztak, hogy a várható zaklatások miatt jobb
lesz, ha Klára és barátnője elhagyják a zárdát. A Panso melletti San
Angelo-kolostorba mentek, ahol Klára húga, Ágnes is csatlakozott hozzájuk.
Az apácák itt is féltek, ezért április végén útjukra bocsátották a
„szökevényeket”. *Ferenc ekkor úgy határozott, hogy véglegesen az Assisi
melletti San Damiano-kápolna mellett telepíti le őket. Itt alakult meg a
ferences apácák első kolostora.*

*Ismeretlen olasz mester: Szent Klára-oltárkép (13. század)*

Klára haláláig a kolostor lelkianyja volt. Sokan határozták el, hogy
csatlakoznak hozzá. Nemcsak a legkisebb húga, Beatrice, hanem édesanyja,
Hortulana asszony is felvételét kérte a kolostorba, amikor megözvegyült.

Klára nagy elszántsággal kezdte kolostori életét, és nagyon sokat követelt
önmagától, annyira, hogy Szent Ferencnek kellett közbelépnie, és a
vezeklésnek korlátot szabnia. Nővéreitől azonban nem kívánta meg ezt a
szigort, sőt, állandóan mérsékletre és józanságra intette őket.

A kolostor csendjében, kiszakítva a világ forgatagából, *abból a
felismerésből formálta meg az életet, hogy a szerzetesek az egész
titokzatos test minden tagjáért felelősek, életük összefügg az összes
keresztény életével, és sokaknak segítségére vannak*. Ezzel elzárt
szegénységük apostoli távlatokat nyert.

*A kolostorban igazi szegénység uralkodott. Így írt Klára Prágai Szent
Ágnesnek: „Ó, boldog Szegénység! Örök gazdagságot rejt magában azok
számára, akik szeretettel ölelik magukhoz! Ó, szent Szegénység! Isten a
mennyek országát ígéri és a boldog élet hervadhatatlan koszorúját adja
annak, aki birtokolja a szegénységet, és törekszik utána. Ó, Szegénység,
mennyire tetszel Istennek! Az Úr Jézus Krisztus, ki a mennyet és a földet
kormányozza és vezérli, aki szólt, és mindenek lettek, páratlanul magához
ölelt!”*
Klárának hosszasan meg kellett küzdenie ezért a szegénységért. A IV.
lateráni zsinat ugyanis 1215-ben úgy rendelkezett, hogy az új szerzetesi
közösségnek a már meglevő regulák közül kell kiválasztaniuk életszabályukat*.
Kláráék számára legkézenfekvőbb a bencés apácák regulája lett volna, de ez
a regula azt a szegénységet, amelyet Klára Ferenctől megismert, nem
biztosította. Ferenc olyan regulát adott testvéreinek és nővéreinek is,
amely szerint nemcsak egyenként, hanem közösségben sem birtokolhatnak
semmit, és megélhetésükért koldulniuk kell. *Ahhoz, hogy törvényesen
élhessenek ebben a formában, *Klárának meg kellett szereznie a pápai
jóváhagyást. Ezért harcolt a szó szoros értelmében mindhalálig. Nem
türelmetlenkedett, nem lázadozott, de harcolt, nagyon következetesen.*


*III. Ince pápa végül megadta a klarissza apácáknak a szegénység
privilégiumát, ami annyit jelentett, hogy a ferences nővéreket senki nem
kényszeríthette arra, hogy vagyonuk legyen. A regula jóváhagyását pedig IV.
Incétől kapták meg, aki maga vitte el azt Klára halálos ágyához 1253.
augusztus 9-én. Klára életének legnagyobb öröme volt ez.*

I*V. Ince pápa *két alkalommal is felkereste Klárát. Megrendítő
találkozások voltak ezek a pápa és a szegény, ágyban fekvő apáca között.
(Klára 1244-től kezdve szinte folyamatosan ágyban fekvő beteg volt.) A
pápai udvarból leginkább Hugolino bíboros ismerte fel a szent jelentőségét,
az a Hugolino, aki később IX. Gergely pápa lett. Í*gy írt Klárának: „Rád
bízom a lelkemet, és úgy ajánlom a gondjaidba, ahogyan Krisztus a kereszten
Atyjának ajánlotta a lelkét. *Az ítélet napján majd számot adsz róla, ha
nem fogsz gondoskodón törődni a lelkemmel. Én ugyanis bizonyos vagyok
abban, hogy eléred a legfőbb Bírónál azt, amit állhatatos önátadásoddal és
számtalan könnyeddel kérsz.”

*Heiligenkreuzi mester: Szent Klára halála (1410)*

Miután *Klára 1253. augusztus 11-én meghalt, a pápa Perugiából bíborosaival
együtt eljött a temetésére. 1255. augusztus 15-én avatták szentté*. Ünnepét
azonnal felvették a római naptárba, augusztus 12-ére. 1969 óta augusztus
11-én ünnepeljük.

*Jóságos Istenünk, te az evangéliumi szegénység szeretetét oltottad Szent
Klára szívébe. Közbenjárására add, hogy mi is kövessük a szegény és
alázatos Krisztust, és így eljussunk színed látására a mennybe. A mi Urunk,
Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

Források
Diós István: *A szentek élete*
Puskely Mária: *A keresztény Európa szellemi gyökerei. Az öreg földrész
hagiográfiája*

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190811/55e21696/attachment.html>