[Grem] Böjte Cs. mai (aug.4-i) evang. elmélkedése

[Emoke Greschik]

 Teréz anya mondta: Isten nem az ő szegényeit képtelen jóllakatni, hanem a
gazdagokat! Mérhetetlen kapzsiságunkban tönkre tesszük a világot!! A
tévéből, a rádióból harsog a reklám  "nekünk jogunk van hozzá, nekünk jár"
és az ember mint megbabonázott alvajáró megy és mindent felvásárol! Már
nincs hova tenni az új dolgokat, de nem baj, építünk még nagyobb házakat,
raktárakat, lerakatokat! A kapzsiság, a fölösleges pazarlás mint a modern
kor ragályos rákos daganata terjed, szétmarja a világunkat!  A  felelős
politikusok megtesznek mindent, hogy a "szent növekedés" ne csak
fenntartható legyen, de szépen tovább burjánozzon és a kapzsiság ez az
óriási daganat megtámad, és mi vakok, nem létünket veszélyeztető gyilkos
kórt látunk benne, hanem az önmegvalósitásunkra vezető lehetőséget, a
létezésünk kiteljesedését!  "Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled
lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? Így jár az, aki vagyont halmoz fel
magának ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék."  Nézzük a csatolt
tudósítást: "Az orosz Légi Tűzvédelmi Központ legújabb jelentése szerint
szerint csaknem 2,8 millió hektáron lángol az erdő Szibériában. ....
Becslések szerint eddig több, mint 1 millió állat pusztult el a tűzben,
sokan szörnyű kínok között."  Határozzuk el, hogy ezentúl csak annyit
teszek a tányéromba, amennyire valóban létem fenntartásához szükségem van!
Ami fölösleges, az bűn!!!! Szomorú szívvel, Csaba t.  *Szibéria lángokban,
az állatok ordítanak
<https://www.allatierdekessegek.com/post/sziberia?fbclid=IwAR22WxnpwFG9MvdVdlDY-hszYQcmRfF_OuYtFmjUkKyf01mgMtFi19gGrnU>*
Abban
az időben valaki odalépett Jézushoz a tömegből és megszólította: Mester,
mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. De ő
elutasította: Ember, ki hatalmazott fel rá, hogy bírótok legyek és elosszam
örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és óvakodjatok minden
kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember
élete.  Példabeszédet
is mondott nekik: Egy gazdag embernek bőséges termést hozott a földje. Így
okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet. Tudom
már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd
a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak:
Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! Ám
az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet.
Amit gyűjtöttél, kire marad? Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának
ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190804/aa09ee3b/attachment.html>