[Grem] Dr. Speidl Bianka nemz. szintű iszlámkutató / a nők az iszlámban, Európa - 'Két dudás egy csárdában nem fér meg'

2019. Ápr. 28., V, 19:28:07 CEST

 „A belső iránytűm vezet” – Beszélgetés dr. Speidl Bianka iszlámkutatóval
Horváth-Sántha Hanga <https://kepmas.hu/horvath-santha-hanga>
https://kepmas.hu/a-belso-iranytum-vezet-beszelgetes-dr-speidl-bianka-iszlamkutatoval?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=548364-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20045%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%20045

*Kamaszként térképeket rajzolt, útleírásokat olvasott, és Albert Schweitzer
volt a példaképe. Sommerset Maugham regényeit szerette a legjobban, hiszen
utazni úgy jó, ha ott éljük a hétköznapokat is. Erre nyílt alkalma, amikor
arab szakosként a képzés kötelező része volt, hogy egy vagy több évet az
iszlám világban töltsön. Nagy lelkesedéssel vetette bele magát a
nyelvtanulásba, mintha megérezte volna, hogy milyen jelentőségű lesz majd
valamikor ennek a kultúrának és vallásnak a mélyebb ismerete Európa
szempontjából is. Nem, kedves Olvasó, nem egy férfiről van szó. Ő dr.
Speidl Bianka, hazánk nemzetközi mércével is kimagasló kutatója.*
[image: dr. Speidl Bianka - Kép: Szőnyi István]
dr. Speidl Bianka - Kép: Szőnyi István. A fotó Magyar családok a
damaszkuszi keresztény gyermekekért jótékonysági gálán készült.
h

*– Mi keltette fel érdeklődésedet az iszlám világ iránt olyan fiatalon?*
–* Fiatalon, azt hiszem, a kalandvágy volt bennem erős. Utazni akartam,
lehetőleg messzire és hosszú időre.* *Első utam Tunéziába* vezetett, ahol
kilenc hónapot töltöttem. *Először az arab nyelv nyűgözött le, a nyelvtani
szerkezete, a logikája, a képi világa.* Az persze sokkoló volt, hogy a
beszélt nyelv milyen mértékben különbözik a klasszikus arabtól, ezért
*valahányszor
új országba utaztam, mindig egy félig-meddig új nyelvet kellett
megtanulnom.*

*– Inspiráló volt ez az első utazás? Tunéziáról a tengerpart és a pálmafák
juthattak akkoriban az ember eszébe…*
– *Tuniszban egy háromszázötven fős lánykollégiumban laktam, konnektor nem
volt a falban, összesen csak tizenkét WC és kilenc zuhany állt
rendelkezésünkre, este 10 és éjjel 1 között folyt csak a csapból meleg víz.
Spártainak nevezhetném*. Hetente-kéthetente telefonáltam haza, kártyás
fülkéből. Nem volt jó élmény, de én *fiatal voltam és elszánt*. Utólag
rájöttem: ha igazán meg akarunk ismerni valamit, akkor az olyan, mint
amikor veszünk egy hatalmas levegőt, lebukunk a víz alá, és amikor már
majdnem megfulladunk, még számolunk tízig, és csak akkor jövünk a felszínre.

*Ma már nem tudunk így utazni, hiszen percenként válthatunk üzenetet
barátainkkal*;* az élmény nem megy mélyre, mert folyton megosztjuk*,
kibeszéljük, ami feszít, és mentőövek után kapkodunk. Én *hálás vagyok,
hogy számomra egyetlen mentőöv létezett: a vasárnapi szentmise, amit
franciául tartottak, én pedig egy szót se tudtam franciául, de minden
vasárnap ott voltam, a kollégista lányok legnagyobb döbbenetére.*

*Ők ugyanis nem gondolták, hogy létezik még fiatal, európai nő, aki
templomba jár. **Lettek közöttük jó barátaim, akik meghívtak, hogy egyek
velük, klasszikus arab nyelven próbáltak velem beszélni – ami nekik is
nehéz volt.*

*Sokan vallásosak voltak, imádkoztak, pedig akkor még szekuláris kormányzat
volt hatalmon. *A vallást évtizedek alatt sem lehetett magánüggyé tenni a
hatalom minden igyekezete ellenére sem. Ezt látjuk az Európába érkezők
esetében is.

*Dr. Speidl Bianka angol-arab-történelem szakon szerzett bölcsészdiplomát,
majd Angliában doktorált,* méghozzá nem akármilyen témában: *disszertációjában
a szélsőséges sííta Hezbollah szellemi atyjának hatalomelmélete kapcsán
tárta fel, hogyan különböztetik meg a muszlim vallásjogászok a jogos és a
jogtalan erőszakot*. *Tanulmányait bőséges terepismerettel bővítette, élt
Tunéziában, Szíriában és Libanonban is.* Ezzel a háttérrel azon kevés hazai
(és európai) szakértő közé tartozik, aki *tényleg tudja, miről beszél,
amikor az iszlámról van szó –* akár az európai integráció, akár egy
dzsihádista merénylet vagy a közel-keleti biztonságpolitika kapcsán.*
Mindezt pedig magyarul, angolul, arabul vagy éppenséggel olaszul.*
<https://kepmas.hu/sites/default/files/thumbnails/image/2019/04/18/interjukeresztenymenekultekkellibanonban.jpg>

*Interjú keresztény menekültekkel Libanonban* – Kép: Speidl Bianka

*– Mit tapasztaltál nőként ezekben az országokban?*
– Először is azt, hogy *minden ország más. A tunéziaiak hírhedt
molesztálók, még sétálni se tudtam egyedül**. Szíriában előfordult, hogy
éjjel gyalogoltam haza, mégpedig a hírhedt, azóta földig rombolt palesztin
negyedben, de senki se bántott, meg se szólított.* *Libanonban városonként,
sőt kerületenként változik, mit lehet és mit nem.*

*Az európai nő, ha határozott és erkölcsös*,* az arab világban afféle
tiszteletbeli férfinek számít.*

Másként viselkednek vele, mint saját lányaikkal, feleségükkel, őket ugyanis
védelmezik és korlátozzák, hiszen *az iszlámban mindenkinek a neki „megírt”
szerep szerint kell viselkednie. A nők helyzete régiónként és családonként
változó, de olyan szabadságról, amiben nekünk részünk van, ők csak
álmodozhatnak.*

*– Az elmúlt két év folyamán immár negyedszer utazol Szíriába, ahonnan még
mindig tömegesen menekülnek emberek, és ahol pusztulás, nyomor fogad és
számos biztonsági kockázat is leselkedik rád. Miért mész?*

– *Tizenhét éve járok Szíriába. Sok barátom él ott, keresztények,
szunniták, alaviták. Mindannyian otthon maradtak és otthon is akarnak
maradni.*

Őket még 2002-ben ismertem meg, amikor ösztöndíjjal tanultam egy évig
Damaszkuszban. A legnehezebb években is kapcsolatban voltunk, *egyikükből
sem lett illegális bevándorló. **A sorsukat együttérzéssel követem; tavaly
nyáron közel hatmillió forint értékű adományt adhattam át a damaszkuszi
keresztény gyermekek megsegítésére*, *hála az adakozó és nyíltszívű magyar
családoknak, akiket megszólított a kezdeményezésem*. *A magyar kormányzat
azzal, hogy a helyi közösségeket erősíti, a lehető legtöbbet teszi.* *Az
otthon maradottakat ugyanis nemcsak nyolc éves borzalmas háború, hanem
gazdasági szankciók is sújtják, amelyek csupán a kivándorlást ösztönzik.*

*Sokakat ismerek, akik csak most kezdik fontolgatni a gazdasági migrációt,
mert nem látják a perspektívát, az újrakezdés lehetőségét*. *Ezekkel a
szankciókkal **egy sokat szenvedett népet büntetnek és ösztönzik a
kivándorlást.* Ami a biztonságot illeti: csak a kormány által ellenőrzött
területeken járok, ahol nagyon sok a belső ellenőrzés, de a biztonság
gyakorlatilag helyreállt. Hallgatok a helyiekre, és mindig minden szabályt
betartok.
<https://kepmas.hu/sites/default/files/thumbnails/image/2019/04/18/setaalerombolthomsbanhelyikeresztenyekkel_0.jpg>

*Séta a lerombolt Homsban helyi keresztényekkel *– Kép: Speidl Bianka

*– Számos helyen jártunk már együtt terepen, Macedóniában, Szerbiában,
Görögországban, Törökországban. Egyik esti sétánk alkalmával egy magát
szírnek mondó férfi megszólított, mire te olyan keresztkérdést tettél fel
neki arab nyelven, amitől az illető a szélnél is sebesebben elillant a
helyszínről. A félelemnek van helye az életedben? – Ami rajtam múlik, attól
nem félek. Bízom a józanságomban és az erkölcsi ítélő képességemben. *Úgy
érzem, ha a magam érdekében átlépnék bizonyos határokat, akkor elveszteném
a belső iránytűmet, engem pedig csak az vezet. *Szigorú az értékrendem, ez
a legfontosabb családi örökségem*.* A szüleimnek végtelenül hálás vagyok,
hogy egyszem leánygyermekükként minden választásomban, döntésemben
támogattak. Persze felmerül a kérdés, hogy mi van, ha veszélyes helyzetbe
kerülök. Egyrészt nem kísértem az Istent, azaz csak akkor fogok bele
bármibe, ha legalább elméletileg biztonságos*. Másrészt, *ha a félelem
irányítana, akkor el kellene búcsúznom a hivatásomtól.*

*A hivatásom az, hogy elősegítsem a világ előítéletmentes, racionális
megismerésé*t. *Ezért vallom, hogy aki szír, annak a legjobb, ha Szíriában
él. Ezt elmondtam, nekik is.*

Édesanyám a második világháborúban született, 1944-ben, amikor Nyíregyházát
bombázták, és súlyos retinasérülés miatt megvakult. A nagyszüleim megéltek
két háborút, egy forradalmat, kitelepítést, vagyonelkobzást,
házkutatásokat. Ilyen háttérrel *azt mertem a szíreknek mondani, hogy igen,
a földi pokol, ami ott történt – de abban a pillanatban, amikor áldozatként
tekintenek magukra, sőt, a világon egyedülálló áldozatként, akkor
elvesznek. Meglepő vagy sem, elfogadták.*
<https://kepmas.hu/sites/default/files/thumbnails/image/2019/04/18/menekultgyermekekkellibanonban.jpg>
*Menekült gyermekekkel Libanonban* – Kép: Speidl Bianka

 *– Hívő keresztényként miként vélekedsz a történelmi egyházaink előtt álló
feladatokról, ami az Európában egyre erősödő iszlám jelenlétét illeti?*
– Mostanában *arról beszélek előadásaimban – ha meghívnak valahová –, * *hogy
mire válasz az iszlám Európában*. Azt kell mondanom, hogy* sajnos sok
mindenre. **Minden vallás három összetevője a spiritualitás, a hitélet és a
gyakorlat. **A hitélet alatt a liturgián való rendszeres részvételt,
bizonyos szabályok és előírások betartását értem, amelyek a nagyszüleink
hétköznapjait még teljesen meghatározták*. *Mára** a kereszténység**,
legalábbis annak nyugati változata egy elitista, jótékonykodó filozófiává
silányult.* Nem mindenütt és nem mindenki számára, de *az általános trendek*ről
is beszélnünk kell.

*A keresztény kultúra* *ugyanis messze nem egyenlő a
kultúrkereszténységgel.* *Ez egy csapda, ami miatt a nyugat-európai,
középosztálybeli keresztények migrációpártiak.*

*Habib Malik libanoni keresztény történész**től* olvastam *a következő
gondolatot: egy vallás helyét nem veheti át egy ideológia, egy vallás
helyét csak egy másik vallás veheti át. * Ezt a megállapítást teljes
mértékben alátámasztják azok az indokok, amiket az iszlámra áttérő
emberektől hallottam. *Ha a szabálykövetést, fegyelmet és liturgiát
kisöprik a nyugati kereszténységből, és egy ezoterikus-humanista
jótékonyságba menekülnek, akkor az lelki öngyilkosság.* *Ugyanis* nemcsak a
spiritualitás határozza meg a gyakorlatot, hanem *a vallásgyakorlat is
meghatározza a lelkiséget*.
<https://kepmas.hu/sites/default/files/thumbnails/image/2019/04/18/ameggyilkoltfransvanderlugtsirjanalhomszban.jpg>

*A meggyilkolt Frans Van Der Lugt jezsuita sírjánál, aki 2014-ben
kétségbeesett üzenetet küldött a világnak az ostromlott Homszban dúló
éhínségről* – Kép: Speidl Bianka

 *– Huntington vagy Fukuyama világát éli jelenleg Európa? A civilizációk
összecsapásának vagyunk szemtanúi, vagy tényleg vége az európai
történelemnek?*
–* Eltérő vallások és eltérő kultúrák egymás kihívói. Ahogy a magyar szólás
tartja: két dudás egy csárdában nem fér meg. **A tereket amennyire lehet,
el kell különíteni, és a kapcsolatokat le kell szabályozni. Az erőviszonyok
folyamatosan változnak, ez egy dinamikus játszma. Senki sem bízhatja el
magát.*

Egyes nyugat-európai országok vezetői a gyarmati hagyományokban bízva
biztosak abban, hogy kontrollálni tudják a bevándorolt tömegeket. Egyre
gyakrabban érik őket meglepetések.

Úgy érzem, az emberek életösztöne nem a konfrontáció irányába hat még akkor
sem, ha egyébként nem szívlelik egymást. Viszont vészterhes azt gondolni,
hogy az értékek tagadása teremti meg az együttműködés közegét. Nem hiszek
az elméletekben, a praktikus, racionális megoldásokban annál inkább. *Robert
Frost*ot idézve *„A jó szomszédság záloga a jó kerítés.”*

*– Játszhat-e Közép-Kelet-Európa jelentősebb szerepet az európai porondon?
– Az, ami a klasszikus európai kultúráról eszünkbe jut utcák, terek,
épületek, öltözködés, művészet, stílus vonatkozásában, az* *Nyugat-Európa
városaiban már elveszett, s lassan a falvaiban is*.* A most születők
számára Európa a Lajtán innen fog kezdődni.*
Dr. Speidl Bianka <https://kepmas.hu/dr-speidl-bianka>, iszlámkutató
<https://kepmas.hu/iszlamkutato>, interjú <https://kepmas.hu/interju>,
Szíria <https://kepmas.hu/sziria>, Iszlám Állam
<https://kepmas.hu/iszlam-allam>, migráció <https://kepmas.hu/migracio>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190428/756bd8bb/attachment.html>