[Grem] Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) alakult Budapesten

[Emoke Greschik]

 Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) alakult Budapesten

http://civilosszefogas.hu/eucet-europai-unios-civil-egyuttmukodesi-tanacs-alakult-budapesten/
<http://civilosszefogas.hu/eucet-europai-unios-civil-egyuttmukodesi-tanacs-alakult-budapesten/#respond>
Írta: Gecse Géza – 2019.04.26.
ifj. Lomnici Zoltán előadása (Fotó:Gecse Géza/Felvidék.ma)
*Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a keresztény kultúra
megerősítésére. Erős Európát szeretnénk és egy jó irányba tett lépés az
európai polgári kezdeményezés intézményének az újragondolása – olvashatjuk
a csütörtökön elfogadott EuCET zárónyilatkozatában, amely a káros
föderalista, sőt szuperföderalista törekvések megakadályozását és a civil
önvédelem képviseletének hangsúlyozását tartja fontosnak kiemelni. A most
megszületett fontos platform, az EuCET az Európai Uniós Civil
Együttműködési Tanács Európa nemzeteinek az önvédelme érdekében alakult*.

A csütörtöki konferenciát követően a zárónyilatkozat elfogadására, amelyet
egyhangúlag hagytak jóvá az egybegyűltek, *ifj. Lomnici Zoltán*, a CÖF-CÖKA
szóvivőjének összefoglalója után került sor.

Ezen a napon kora reggeltől tizenöt ország civil szervezeteinek a
képviselői, illetve szellemi honvédők gyűltek össze Budapesten a Benczúr
Szállóban a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú
Alapítvány, a CÖKA kezdeményezésére.

Kezdeményezésük célja, fogalmazott délelőtt nyitóbeszédében *Csizmadia
László*, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke, *hogy hatékonyabban
juttassák el az európai civil kezdeményezéseket az Európai Unió
szervezeteihez és különösen a döntéshozókhoz.* Az EuCET létrehozásának
alapjául szolgál az az együttműködés, amelyet a lengyel Gazeta Polska
Klubokkal és a határon túli magyar ernyőszervezettekkel közösen Civil
Együttműködési Tanácskozásként ők már 2011-ben Civil Együttműködési
Tanácskozásként létrehoztak, melynek keretében* tavaly határozták el az
EuCET megalakítását.*
A közönség egy része (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

Több mint hatvanezer civil szervezet 284 milliárd forint támogatáshoz
jutott az elmúlt évben és a Nemzeti Együttműködési Alap például az idén
csupán pályázatokra 6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, amelynek
összegét jövőre 7,2 milliárdra emelik. Mindez arról tanúskodik – *állapította
meg Szalay-Bobrovniczky Vince*, a Miniszterelnökség civil társadalmi
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, *hogy Magyarországon a civil
szervezetek élnek és virulnak.*

A magyar kormány elkötelezett a nemzetállamok Európája mellett és úgy
gondolja, hogy növelni kellene az Európai Tanács hatáskörét az Európai
Bizottsággal szemben – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Lengyelországból, Franciaországból, Finnországból, Németországból,
Macedóniából, Svédországból, Szerbiából, Romániából és Szlovákiából
érkeztek vendégek.
Előadásában első határon túli magyarként Romániából *Bodó Barna*, a Civil
Együttműködési Tanács alapító tagja az Európai Unió elbürokratizálódásának
veszélyeire hívta fel a figyelmet, arra, hogy az „egy harmincezer
eurokratát foglalkoztató bürokratikus gépezet”, amely mindmáig nem
alakított ki intézményes kisebbségpolitikát.

*Bodó Barna szerint az Európai Unión belül az egyenlőség kritériuma a
diszkrimináció tilalmának a gyakorlatban való érvényesülését jelenti ma és
a mai helyzetben a kisebbségi jogok kontextusában nem várható jelentős
előrelépés! Az Európai Unió feltételrendszere hosszabb távon nem teszi
lehetővé a kisebbségi kérdés rendezését, a teljes jogegyenlőséget.*

Új intézmények szükségesek, miközben a meglévőket tovább kell fejleszteni,
amennyiben az európai identitással és nemzettudattal is összeegyeztethető
kisebbségpolitikát kívánunk megvalósítani!

– hangsúlyozta előadásában a Temesváron élő politológus, aki szerint *
„változásra** nincs remény, amennyiben a sokak által óhajtott struktúra a
nemzetek Európája lesz*”. Szerinte* változást az hozna, amennyiben ehelyett
„a közösségek Európája jönne létre”.*
Bodó Barna és Duray Miklós (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

*Szlovákiából egyedüliként *(a szervezők nem árulták el, hogy az eredetileg
tervezett szlovák vendég miért nem vett végül részt a konferencián) a
határon túli magyarok közül másik előadóként,* és egyben utolsó
hozzászólóként Duray Miklós, a 2001-ben megalapított Szövetség a Közös
Célokért Társulás elnöke a közösségszervezés fontosságára hívta fel a
jelenlévők figyelmét. Saját életéből felsorakoztatott példákkal támasztotta
alá, hogy még a kommunista Csehszlovákia fennállása során is milyen nagy
jelentősége volt a közösségi szervezőmunkának, amelyet viszont pont – a
szabadság, vagy másként nevezve: a rendszerváltás-**rendszerváltozás
beköszönte után – „sikerült” a Felvidéken atomizálni*! Részben ennek is
eredménye az ottani magyar társadalom mai állapota – állapította meg Duray
Miklós, aki szerint:

„Sajátos, hogy a személyi érdektől mentes közösségi együttműködés, ami a
kommunista rendszerben sok fenyegetettség ellenére működött, a demokrácia
beköszöntével lefagyott.”

Érdekes volt, ahogy Duray Miklós „a magát a két világháború között
kommunistának valló” Fábry Zoltánnak az 1946-os, „A vádlott megszólal” című
memorandumát idézve gróf Esterházy János munkásságát méltató, később a
sztálini és csehszlovákiai államterrort megtapasztaló, máig nem
rehabilitált alakját idézve, ugyanakkor a nagyhét első napján fellángoló
Notre Dame-székesegyházra is, mint figyelmeztetésre utalva megállapította,
hogy *a hagyományokat:*

„újjá, de nem újra és nem mássá kell építeni! A keretet ezen értékeknek
elkötelezett közösség által kell megszilárdítani!” – fogalmazott Duray
Miklós.

Forrás:
https://felvidek.ma/2019/04/eucet-europai-unios-civil-egyuttmukodesi-tanacs-alakult-budapesten/
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190426/4822ee1c/attachment.html>