[Grem] Aktív közösségi élet kell a művelődés önműködővé válásához

2018. Sze. 25., K, 19:52:41 CEST

 *Önműködővé kell tenni a művelődést*
https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html
*A kutatások szerint egy térség jólléti mutatói azokon a területeken
kiemelkedőek, ahol aktív közösségi élet működik – mondta Závogyán Magdolna,
a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője.*
2018. szeptember 25. 10:17
<https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/111005-Onmukodove_kell_tenni_a_muvelodest.html#>
Fotó: Bodnár Patrícia / Magyar Hírlap

Nyár elején letették a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) alapkövét az
intézmény leendő, lakiteleki központjában, amelyet várhatóan 2020 tavaszán
nyitnak majd meg. A közművelődés háttérintézményeként működő NMI élére
Závogyán Magdolna korábbi kultúráért felelős helyettes államtitkár került
vissza. Az ügyvezető az elmúlt évek tapasztalatai mellett *a hazai
közművelődés terepeiről és céljairól is beszélt lapunknak.*

*– Milyen változásokat tapasztalt az intézetben az elmúlt években? *

– A NMI ma is országos háttérszervezet, amely a közművelődési területet
fogja össze. Sok eredmény született az utóbbi években, de a célkitűzések
változatlanok. Ma Magyarországon nem *az az elsődleges kérdés, hogy*an tudjuk
a magaskultúrát eljuttatni az átlagemberekhez vagy egy zsáktelepülés
polgáraihoz, hanem az, hogy *a közművelődés miként tud hozzájárulni a
társadalom és a gazdaság fejlődéséhez.*

*– Történetileg mennyire beágyazott ma a közművelődés? *

– * Ahhoz, hogy a magyar közművelődési struktúrát jól értsük, nem elég az
elmúlt években bekövetkezett átalakításokhoz visszanyúlni*. *Téves az a
gondolkodás, ami a magyar közművelődést 1949-től eredezteti, attól az
időszaktól, amikor egy tollvonással föloszlatták a civil szervezeteket, és
helyette a „templomokkal szemben” elkezdték fölépíteni a művelődési
házakat. **A valódi gyökerek a reformkorig nyúlnak, ezt mind az akkoriban
szép számban megtalálható olvasókörök és színjátszókörök, mind a település
múltjára épülő helytörténeti gyűjtemények, értéktárak és hagyományőrző
csoportok is bizonyítják.*

*– Miben fogható meg az 1949 előtti és azutáni idő közművelődése közötti
különbség? *

– *A feloszlatási**g a Kárpát-medencében tizenötezer-ötszáz civil szervezet
volt. Ezek kivétel nélkül mind alulról jövő szervezkedések voltak,
amelyeket többnyire a helyi lakosság kezdeményezett. *A rendszer jól
működött, és ezeknek a közösségeknek komoly megtartó ereje volt például
1918–20-ban is, a vesztes háború és Trianon után. 1949-ben azonban
megszüntették őket, a kommunista rendszer pedig helyette fölülről adott
intézményrendszerbe szervezett „köz”-művelődési alternatívát. A folyamat
eredménye az lett, hogy a kezdeményezőkészséget elfojtották, a
rendszerváltásig pedig felnőtt két olyan generáció, amely a saját
közösségi-közművelődési igényeire már az államtól és az önkormányzattól
várta a megoldást.

*– Hogyan lehetett így a rendszerváltáskor mindezt föléleszteni? *

– Amikor a rendszerváltás körül újra kellett értelmezni a közművelődést,*
világossá vált, hogy csak az 1949 előtti időhöz nyúlhatunk vissza. *Noha a
szocializmusból örökölt intézményesülés is lehet egy fejlődési irány, mégis
úgy gondoltuk, hogy* vissza kell adni a társadalomnak, főként a
kistelepüléseken, a nagyvárosok peremkerületeiben, valamint a lakótelepeken
élők számára az önszerveződés lehetőségét.* *Szükségét éreztük a cselekvő,
aktív közösségek szakmai megerősítésének.* Ennek az időszaknak egyik
kiemelkedő egyénisége volt Beke Pál, aki maga köré szervezte a közösségi
művelődésben gondolkodó értelmiséget. Többször jártunk vele
Franciaországban, hogy más példákat, nemzetközi mintákat is lássunk a
közművelődésre.

*– A francia rendszer mennyiben hasonlít a magyarhoz?*

– Általános tapasztalatunk, hogy a közművelődésre nincsen európai modell,
vagy a szociális területhez, vagy az ifjúságügyhöz sorolják, egyes
tevékenységekben a skandináv országok népfőiskolái hasonlóak. A francia
közművelődésben vannak országos szervezetek, és azoknak vannak regionális
és települési szintjei: a kormányuk a támogatást az országos civil
szervezeteknek adja, azok pedig leosztják helyi szintre.

*– Mi jellemzi itthon, az intézetben az elmúlt évek munkáját? *

– * Az a helyzet állt elő 2012-re, hogy háromezer-egyszáztizenöt
településből kétezerben már nem volt közművelődési szakember, **aki helyi
szinten kovásszá válhatott volna, **kevés volt a normatíva és sürgető a
szakmai összefogás.* Szerencsénk volt, mert *ekkor született meg a
hungarikumtörvény, melynek alapját a települési értéktárak adják.* A megyei
közművelődési feladatellátást hálózatba szervezte a kormányzat intézményünk
megalapításával, így kialakulhatott egy szakmailag egységes, de a megyei
sajátosságokra is reflektáló megyei közművelődési szolgáltatási rendszer.
Elindíthattuk az első „Látóutakat”, azaz, a szakmai munka során felszínre
kerülő jó példák alapján *mintaprojekteket állítottunk össze. *Mindeközben
dolgoztunk a szakma és a módszertan megújításán is, de éreztük a
szakemberhiányt, s azt is, hogy az érettségizett és felsőfokú végzettséggel
rendelkező munkanélküliek a hagyományos közfoglalkoztatásban dolgoztak a
településeken. Ebből a kettősségből s*zületett meg a kulturális
közfoglalkoztatás terve.*

*– Hogyan ítéli meg, elérte a céljait a kulturális közfoglalkoztatás? *

– Igen, *a 2013-ban indult komplex szakmai program sikeres volt. Egy évvel
később hatezer-száz kulturális közfoglalkoztatott dolgozott már több mint
kétezer településen, *akiket módszertanilag is segítettük, miközben zajlott
a hungarikumtörvény alapján a helyi értékek gyűjtése is. Öt év alatt
harmincegyezer ember dolgozott ezen a területen, közülük mintegy
kilencezren már elhelyezkedtek az elsődleges munkaerőpiacon. A tavalyi évre
a hangsúly a kulturális alapellátásra került. A helyi hagyományok
továbbéltetését többek között olyan támogatási források segítik, mint a
Csoóri Sándor Alap ötmilliárdos költségvetése. Kiemelkedő változás volt,
hogy a fejenként ezeregyszáznegyven forintos kulturális normatívát 2015-től
1,2 millió forintos minimum normatívára módosította a kormány
településenként, ami idén már 1,8 millió, és a cél az, hogy az összeg addig
emelkedjen, amiből már fenn lehet tartani egy státust a közművelődési
szakember számára. Ehhez jó szakemberekre, jó hálózatra és nyitott helyi
társadalomra van szükség.

*– Milyen további célok vannak még? *

* – A következő lépésben szeretnénk a 2012 és 2018 közötti tapasztalatok
alapján a szakmai feladatellátást kiterjeszteni a Kárpát-medencére is. A
módszertan ugyanaz lesz, a települések aktív, cselekvő, közösségi
szemléletű tagjaival fölmérjük, hogy milyen aktivitások vannak helyben, és
milyen közösségi múltra lehet építkezni.*

*– Mi teszi egy falu vagy egy kisváros számára vonzóvá a
közösségszervezést? *

– Többek között az, hogy hamar érzékelhetők az eredmények, és *a közösségi
lét megélése az embereket is boldoggá teszi. *Saját kutatásaink
világítottak rá arra, hogy egy térség objektív fejlettségi indexe nem
szükségszerűen van fedésben azzal, hogy a lakosság hogy érzi magát az adott
településen. *A jólléti mutatók azokon a területeken voltak kiemelkedőek
ahol aktív közösségi életet regisztrált a közművelődési statisztika, holott
egyébként a terület gazdasági fejlettségi indexe alacsony volt.*

*– Milyen nehézségekkel kell megküzdeni helyi és országos szinten? *

– A rendszerváltás és az uniós beruházások is *hamis teljesítménykényszer*be
terelték a népművelőket, a szakma érdeke ugyanakkor mégiscsak az, hogy
minél aktívabb közösségeink legyenek, s ne azon legyen a szakmai hangsúly,
hogy mennyien vannak a rendezvényen. Mert nem létszám* a lényeg, hanem az,
hogy a jelenlévők, ha kevesen is vannak, de aktívak legyenek, és a
közösségi művelődés önműködővé alakuljon.* Egy népművelőnek nem a
bábszakkör vezetőjeként vagy kórusvezetőként kell működnie, hanem össze is
kell fogni ezeket a tevékenységeket. Az ő feladata a közösségek szervezése,
megerősítése, támogatása.

*– Vannak mostanra alap- és mesterszakok a közművelődési szakemberek
felsőfokú képzésére. Van stratégia arra, hogy a hallgatókat ne szívja el a
nagyvárosi munkaerőpiac, hanem visszatérjenek a saját közösségükbe? *

– A tavaly elfogadott törvény kimondja, hogy 2021-ig minden településen
kötelezően dolgoznia kell egy minimum középfokú végzettségű közművelődési
szakembernek, mint ahogy az is előírás, hogy a nagyobb településeken a
szakemberek hány százaléka legyen diplomás végzettségű*. Fontos, milyen
szemléletben kerülnek ki az egyetemről, ezért kifejezetten célunk, hogy a
hallgatók megismerjék a vidéket, és érzékennyé váljanak a kistelepülési
kihívásokra is.*

*– Júniusban letették a Nemzeti Művelődési Intézet új székhelyének
alapkövét Lakiteleken. Miért volt ez fontos? *

– A NMI ható- és feladatköre Budapesten kívüli, ezért indokolatlan, hogy
Budapesten legyen a központ. Lakitelek mellett szól többek között, hogy a
lakiteleki szellemiség és értékrend jól tükrözi az intézet célját és
stratégiáját is.

*– Mikorra tervezik a költözést? *

– Jövő év végére várható a lakiteleki építkezés befejezése és átadása,
tehát számításaim szerint *leghamarabb 2020 tavaszán költözhetünk.*

*– Tegyük fel, hogy valaki úgy dönt, hogy otthonában, egy pár száz fős
településen elindít bármilyen közösségi tevékenységet. Kihez forduljon
segítségért? *

* – A területileg illetékes megyei irodáinkban dolgozó munkatársainkhoz
bárki bátran fordulhat. Ők minden esetben tudnak módszertani segítséget
adni. Az elmúlt években többek között módszertani segédanyagokat dolgoztunk
ki az értékfeltáráshoz, a közösségépítéshez, ifjúsági csoportok
mentorálásához, valamint a kulturális gazdaságfejlesztő tevékenységek
elindításához. *A Kárpát-medencei jó gyakorlatokat és az általunk indított
speciális tanulmányutak, a „Látóutak” tapasztalatait ez idáig a Szín
Közösségi Művelődés folyóirat lapszámaiban, másrészt az érzékenyítő
kisfilmek formájában adtuk közre. Reményeink szerint a most induló sorozat
segítségével még szélesebb körben kapnak nyilvánosságot a közművelődés
értékorientált jó gyakorlatai és közösségei.
Vitéz Anita / Magyar Hírlap
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180925/339c3755/attachment.html>