[Grem] !!! Nem kérünk a birodalmakból / Bencze Izabella

2018. Okt. 15., H, 15:25:32 CEST

Fú, Laci!

Fantasztikus, ahogy ezt itt levezeted!!
Számomra sok, eddig a történelemtanítás átpolitizálódottsága, majd pedig a
korunkban már szinte megszokottá vált PC jegyében született magyarázat
által fejemben kialakult káoszt sikerült felszámolnod!!
Több dolog is helyrekerült a virtuális puzzle-ban...!

Részemről hálásan köszönöm ezt, és minden eddigi hozzászólásodat valamint
Emőkének, hogy mindehhez biztosítja a „tárgyi és szellemi feltételeket”��

Szeretettel:

Ildikó

László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. okt. 14., V,
20:37):

> Kedves lista! Kis magyar történelem, legalábbis szerintem. (elnézést ennél
> rövidebben nem tudtam megírni.
> Valójában úgy kezdődött, hogy a z első 600 évben többnyire Magyarország
> volt a nagyhatalom, amely a saját birodalmi érdekei miatt időnként alaposan
> megkeserítette a szomszédok életét. Néha más nagyhatalmak is próbálkoztak
> Magyarországon, (a XI században a német-római császárság, a XII században
> Bizánc, a XIII században a mongolok, a XV. században az oszmánok), de
> összességében nem sok, vagy csak nagyon rövid ideig tartó eredményeket
> értek el. A helyzet a 16. században változik meg, amikor Magyarország két
> világbirodalom Oszmán török, Habsburg) ütközőpontjára kerül. Ez a két erő
> már kivédhetetlenül több darabra szakítja az országot. A XVII században a
> Habsburgok, hogy javítsák a saját hatékonyságukat, (pl a török ellen)
> megpróbálnak abszolutizmust bevezetni a saját uralmi területeiken. A
> töröktől is szorongatott magyar rendek azonban, a török hűbéres erdélyi
> fejedelemség és a vármegyei önkormányzatok segítségével ezt minden esetben
> megakadályozta. A sikeres felszabadító (I. Lipót szempontjából hódító)
> háború nyomán  végül majdnem sikerül a Habsburgoknak legyűrnie a magyar
> rendeket, de kitör a Rákóczi féle szabadságharc, ami megint kompromisszumos
> békével ért véget. 1723-ban a prgmatica Sanctio kimondja, hogy Mo önálló, a
> saját törvényei és intézményei által kormányozandó ország, amelyet a király
> személye köt a birodalom többi részéhez. Ami erőszakkal nem ment azt a
> Habsburgok békés úton mégis elérték (felvilágosodott abszolutizmus) II.
> József azonban túlzásokba esik az abszolutizmus felé vezető úton, mire a
> magyar rendek megint fellázadtak és rákényszerítették a kalapos királyt,
> hogy szinte minden rendeletét visszavonja. A napoleoni háborúk alatt teljes
> az összhang. Az utána következő devalváció azonban megint kiakasztja a
> nemességet. A király kénytelen összehívni az országgyűlést és elkezdődik a
> reformkor. 1848-ban a magyar nemesség vér és erőszak nélkül végrehajtja a
> feudalizmus eltörlését, illetve a polgári átalakulást. A Habsburgok
> megpróbálnak ellenállni, de vereséget szenvednek. Végül két nagyhatalom
> együttes ereje szükséges Mo legyőzéséhez. Az önkényuralom időszaka azonban
> annyira legyengíti a Habsburg birodalmat, hogy gyakorlatilag elveszíti a
> nagyhatalmi státusát, és kénytelen kiegyezni a magyarokkal. A dualizmus két
> egyenrangú állam szövetsége. Együtt Európa egyik nagyhatalma. Egy rendkívül
> szerencsétlen véletlen miatt (Európa számtalan ellentéte közül) az orosz
> cár és az OMM monarchia ellentétét Európa többi nagyhatalma felhasználja
> egy világháború kirobbantására. További szerencsétlen körülmények miatt
> (Ferenc József  1916. évi halála, és vagy Károly sikertelen
> békekezdeményezése, és vagy, hogy a Monarchia nem szenved vereséget pl
> 1915-ben) a vereség a Monarchia felbomlásával végződik. Mo-nak külön
> balszerencséjére egy gyenge bábkormány (Károlyi) Magyarországot
> feldarabolják részben Franciaország hatalmi és gazdasági érdekei, részben a
> szomszédok nacionalista mohósága miatt. A Trianoni béke a továbbiakban
> elvette Mo-tól azt a lehetőséget, hogy a saját sorsának alakulásába
> érdemben beleszólhasson. Ettől kezdve válik az ország nagyhatalmak
> játékszerévé. Az 1930-as évek végére Mo szükségképpen kerül a náci német 3.
> birodalom befolyása alá. A német függőség elkerülhetetlenné teszi a
> konfrontációt majd a vereséget az alábecsült Szovjetunioval. Sztálint
> egyébként nem érdekelte, hogy mit csinál Mo a háború alatt, már jóval a
> háború vége előtt elhatározta Mo leigázását.Az ország teljesen tehetetlenül
> szenvedte el, hogy a teljes pusztulás szélére sodorták. A német megszállást
> szovjet megszállás követte. A Szovjetunió végelgyengülését a nyugat
> kihasználta. 1985-ben feltételekkel kölcsönt adott Mo-nak. A legfontosabb
> feltétel a privatizáció elindítása volt. A kommunista pártelit privatizálta
> a magyar gazdaság működőképesebb részét, majd átjátszotta nyugati
> multinacionális cégeknek. A politikai rendszerváltás idejére (1990-es évek
> eleje) az eladósodás és a privatizáció megint teljesen kiszolgáltatott
> helyzetbe hozta az országot, ezúttal a nyugati pénztőke nagyhatalmával
> szemben. Az Eu-ba az olcsó munkaerő és a piacunk megszerzése érdekében
> vettek föl bennünket. Majdnem sikerült is teljesen bebetonozni egy
> másodrangú tagállami státusba az országot. Az utóbbi években pl. a
> visegrádi tagállamok teljesen váratlan összefogása és törekvése, hogy
> kiharcolják Közép-Európa egyenrangúságát a nyugat magországokkal jelent
> némi reményt, hogy mégsem maradunk teljesen alárendelt helyzetben. Brüsszel
> természetesen minden erejével ellenáll. Egyelőre itt tartunk.
>
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. okt. 14., V,
> 15:14):
>
>> Laci, légy szíves majd írd meg azt is röviden, hogy valójában mennyire és
>> mikor kerültünk nagyhatalmi marokba ...
>> Köszi,
>> Emőke
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181015/8f7d2884/attachment.html>