[Grem] Jezsuita konferencia a mesterséges intelligenciáról

[Emoke Greschik]

 Jó, ha a McDonald’sban robotok szolgálnak ki? – Jezsuita konferencia a
mesterséges intelligenciáról
2018. október 13. szombat 19:59
https://www.magyarkurir.hu/hirek/jo-ha-mcdonald-sban-robotok-szolgalnak-ki-jezsuita-konferencia-mesterseges-intelligenciarol
A Management by Jesus, az Érme Üzleti Hálózat és a Szent Ignác Jezsuita
Szakkollégium „Mesterséges intelligencia: veszély vagy esély” címmel
rendezett konferenciát október 12-én Budapesten. A jezsuita.hu oldalon
Szőnyi Szilárd számolt be a szimpóziumról.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=91115&v=0&img=o_mbjcsik-768x291.jpg>

Robotokból álló személyzet a McDonald’sban, melynek tagjai minden vendégtől
a maga anyanyelvén, sőt akcentusával veszik fel a rendelést. A biológiai
törzsfejlődés helyébe lépő kulturális evolúció, s a nyomában sarjadó Élet
3.0, mely képes lesz újratervezni nem csupán a saját szoftverét, hanem a
hardverét is.* Egy világ, amelyben a mesterséges intelligencia annyira
elveszi az emberek munkáját, hogy dologtalan százmilliókkal kell
számolnunk, akik nem termelik ki eltartásuk árát. **Ilyen felvetésekkel
nyitotta meg Kiss Ulrich SJ a Mesterséges intelligencia: veszély vagy esély
című konferenciát a budapesti Városházán.* Előtte Bagdy Gábor
főpolgármester-helyettes, Vízi Elemér SJ provinciális és Tóth József, az
Érme Üzleti Hálózat vezetője köszöntötte a résztvevőket.

*A szimpózium a téma szakmai és etikai dilemmáira kereste a választ – de
mivel szélsebesen fejlődő, és kevés biztos fogódzót nyújtó területről van
szó, több vonatkozásban csak a kérdések azonosításáig juthatott el.* Igaz,
a mesterséges intelligencia már nem csupán a „spájzban”, hanem sokkal
beljebb van az otthonainkban, méghozzá a szó legszorosabb értelmében. Ahogy
ugyanis Kiss Ulrich fogalmazott: *„A mai robotok jóval többet tudnak, mint
az okos ház – például az LG HomeChat nevű háznagya megkérdezi a hűtőt,
friss-e még a tej. Nemleges válasz esetén be is szerzi, mint ahogy minden
készülékünket és a teljes hálózatot »nyaralás« üzemelési módba helyezi,* miután
elbúcsúzott tőlünk, ha megmondjuk neki, hogy egy hétre elutazunk.”

*A jövőben emellett feltehetőleg együtt kell élnünk az agyemulációkkal,
azaz -utánzatokkal; ezek a robotok nem programozás, hanem emberi agyak
beszkennelése, majd sokszorosítása révén jönnek létre.* Kiss Ulrich szerint*
itt már súlyos erkölcsi kérdések merülnek fel. Hiszen ezek a „lények” soha
nem éhesek, nem éreznek hideget, meleget, fájdalmat, nem lesznek betegek,
nem kell tisztálkodniuk vagy étkezniük. „A vállalatok nyilván felfigyelnek,
hiszen ezek mind előnyös tulajdonságok, ha dolgozókról van szó” *–
magyarázta az előadó, hozzátéve:* ez kecsegtető lehetőség az emberi tömegek
pótlására, azzal viszont, hogy optimalizáljuk a termelést, a tömeges
munkanélküliség révén világméretű társadalmi válságnak ágyazunk meg.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=91115&v=0&img=o_mbj1-1024x683.jpg>

„Bármennyire idegennek tűnik mindez, *arra hívom a vállalkozókat, hogy
merjenek álmodni, és játsszanak el a gondolattal: milyen lesz az életünk,
ha munkatársaink felét vagy éppenséggel többségét robotok teszik ki” –
összegezte előadását Kiss Ulrich.*

Az utána következő előadók a maguk szakterületének nézőpontjából vizsgálták
a kérdést, s az egyes felszólalók mondandójához opponensként a Szent Ignác
Jezsuita Szakkollégium hallgatói fűztek kiegészítést vagy kérdéseket.
Dunder Krisztián (Growww Digital) online üzletfejlesztéssel foglalkozó
szakember arról beszélt, hogy a számítógépes, okostelefonos világ mennyire
átszövi napjainkat. Szemléletes előadásában példákat mutatott arra, hogy az
eddigi szöveges internetes kommunikációt mennyire kezdi felváltani a
hangalapú vezérlés. A kivetítőn a közönség is láthatta és hallhatta, amint
a Google Duplex mesterséges intelligenciája különösebb fennakadások nélkül
fodrászhoz foglal időpontot, illetve étterembe asztalt, vagy miként lehet
egyetlen szóbeli utasítással elérni online alapú házimozi rendszerünknél,
hogy játsszon le egy zeneszámot a YouTube-ról.

És* mivel ma már a technika alkalmas arra, hogy az emberi álomról – igaz,
elmosódott – képet vetítsen ki, innen már csak kis ugrás, hogy egy-egy
sporteseményt ne csupán a helyszínen tartózkodók nézhessenek életnagyságban
és 3D-ben. Dunder Krisztián szerint nincs messze az idő, amikor például a
futball-világbajnokság döntőjét hologramjátékosok jóvoltából a világ akár
összes stadionjában személyesen élvezhetjük*. Az pedig már nagyon is a
jelen, hogy *a digitális marketing keretében **bármely szolgáltató egy
tömegrendezvény résztvevőinek nagy részét – még kikapcsolt telefon mellett
is – azonosítja a tartózkodási helyük alapján, és célzott reklámokkal
találja meg őket.*

*A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai
Karának tanára, Koller Miklós* a robotika mai állásáról beszámolva *eloszlatta
**azt a képzetet, hogy a mesterséges lények öntudatra ébredésétől kellene
tartani**, és attól, hogy hamarosan alkotóik ellen fordulhatnak*. Mint
mondta, a filmekben gyakorta fenyegetésként megfogalmazott eshetőséggel még
jó ideig nem kell számolni, sőt e tudományág még annyira gyerekcipőben jár,
hogy a robotok elsősorban statikus, kiszámítható környezetben, célfeladatot
végezve képesek működni. Amint dinamikus, változó környezetbe kerülnek, a
beléjük táplálható véges számú válaszlehetőség, *a valódi körülmények
pontos szimulálásának nehézsége és sok más tényező határt szab **a
lehetőségeiknek.*

Ezt példázza egy minapi szakmai versenyen megszabott feladat is: a
résztvevőknek olyan humanoid szerkezetet kellett alkotniuk, amely képes egy
haszongépjárművel megközelíteni egy helyszínt, kiszállni, törmeléken
áthaladva kulccsal kinyitni egy ajtót, majd elzárni egy szivárgó szelepet,
tűzoltótömlőt csatlakoztatni egy csaphoz, illetve felmenni a lépcsőn. A
legtöbb versenyző alkotása valamilyen szinten végrehajtotta a feladatot, de
sajátos módon a legnehezebbnek az olyan, viszonylag egyszerű mozdulatsor
bizonyult, mint kiszállni a járműből.

A szintén *a Pázmányról érkező Horváth András azzal kezdte előadását,
hogyan is érdemes meghatározni, mi az intelligencia.* „A tankönyvi
definíció szerint komplex tulajdonság, melynek birtokában valaki vagy
valami új információra és képességre tesz szert. Jobban szeretem azonban* a
néhai Stephen Hawking
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/-csillagokat-nezzetek-ne-labatokat-elhunyt-stephen-hawking-korunk-egyik-legnagyobb-fizikusa>
meghatározását: eszerint az intelligencia a változáshoz való alkalmazkodás
képessége.*” Az előadó jelezte, *a mesterséges intelligencia egy rendkívül
gyorsan változó terület: az öt évvel ezelőtti csúcsmodell okostelefon ma
már elavultnak számít, sőt az is csupán bő tíz esztendeje történt, hogy egy
számítógépes program, a Deep Blue a történelemben először
versenykörülmények között legyőzött egy regnáló sakkvilágbajnokot, Garri
Kaszparovot. „*Ezzel együtt a legintelligensebb gép is csak azt tudja, amit
az ember beleprogramozott. Mert a Deep Blue hiába képes óránként akár több
százezer korábbi parti eredményét elemezni,* igazából az volna minőségi
ugrás, ha olyan sakkállásokat is meg tudna oldani, amelyekre nem
készítettük fel” – hangsúlyozta Horváth András.*

A nagy számok törvénye egyébként más, robbanásszerűen fejlődő területeken
is érvényesül: a kismilliónyi adat analizálása ma már ahhoz is hozzásegíti
a számítógépet, hogy a stílusjegyek alapján megmondja, egy-egy festmény
kinek az alkotása. *A Google pedig 200 millió emberen tesztelte és
tökéletesítette arcfelismerő programját – jóval több személyen, mint
amennyivel egy ember az egész élete során találkozik. *Mármost kérdés –
vetette fel az opponens –, hogy a gépek az emberi mimika alapján képesek-e
diagnosztizálni mondjuk egyes pszichiátriai betegségeket. Mint kiderült, *a
Pázmányon épp most folyik egy ilyen program, melyben Horváth András nem
annyira veszélyeket, mint inkább a kórisme hatékony felállításának
lehetőségét látja.* Az ok-okozati viszonyok felismerése azonban ma még
nehéz feladat a gépnek. „1993-ban az Egyesült Államokban hirtelen megnőtt
az ufóészlelések száma. Történetesen abban az évben mutatták be az X-akták
című tévésorozatot. Nekünk lehet véleményünk arról, hogy ez áll-e a
jelenség hátterében, avagy esetleg a földönkívüliek észlelték a róluk szóló
filmeket, ezért felkerestek minket megnézni, kik is vagyunk. A számítógép
azonban magától nem fog tudni rangsort felállítani a két lehetséges opció
között” – mondta Horváth András.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=91115&v=0&img=o_mbj2-1024x683.jpg>

A soron következő *előadó, Uzsák Éva munkaerőpiaci szempontból taglalta a
kérdést.* A humánerőforrás-szakember hangsúlyozta: az alacsony
munkanélküliség, az emelkedő fizetések és a tehetségekért folyó globális
verseny *miatt egyre nagyobb a nyomás a vállalatokon, hogy megtalálják a
számukra legjobb dolgozókat. Különösen úgy, hogy csökken az elkötelezettség
és a lojalitás a munkavállalókban. **Sokan eleve csak néhány évre terveznek
elszegődni egy munkahelyre, kevesen tűrik az unalmas, repetitív munkát *–*
melyet ráadásul egyre inkább gépek látnak el *–, egy idő után új és új
élményekre vágynak,* ezért mind nagyobb a fluktuáció.* *Ilyen körülmények
között segíthet a mesterséges intelligencia, hogy egyrészt becsatornázza a
legalkalmasabb jelölteket, másrészt a pályázóknak segítsen „minél
gördülékenyebben eljutni abba a székbe, ahol aztán egy hús-vér ember fog
beszélgetni velük az állásról”* – *fejtegette Uzsák Éva, hogyan segíthet a
gép a munkaerőpiac humanizálásában. Kényelmesebb este vagy hétvégén
érdeklődni a munka részletei iránt? Erre szolgál a chatbot nevű alkalmazás,
mely a nap 24 órájában írásban válaszol bármilyen kérdésre. Kényelmesebb
helyszín az állásinterjúra egy iroda helyett a közeli park? Erre kínál
megoldást a videóinterjú, melynek segítségével a jelentkező a számára
komfortos környezetben mutathatja be magát.*

A továbbiakban *Faddi Gábor programtervező matematikus arról beszélt, hogy
a gép szolgálja az embert, és ne fordítva,* valamint hogy *mik a
mesterséges intelligencia előnyei és veszélyei. Kisebb hibaszázalék,
növekvő minőség, biztonságosabb munkakörnyezet és hasonló tényezők állnak
az egyik oldalon,* *a másikon azonban többek között az szerepel, hogy a gép
leginkább előre meghatározott feladatokra alkalmas, ad hoc tevékenységekre
kevésbé*.

Gájer László* katolikus** és* Béres Tamás *evangélikus **teológus ezután
Kiss Ulrich moderálásával kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg a téma
etikai vetületeit.* A felek hangsúlyozták, hogy* kultúránkban az embernek
kitüntetett szerepe van a teremtésben, s önreflexiós képessége, erkölcsi
tudata, felelőssége csak neki lehet*,* a gépnek nem.*

*„Tegyük fel, a tudomány valamikor eljut odáig, hogy 100 százalékban le tud
másolni egy embert, a maga gondolataival, érzelmeivel, egészen addig, hogy
nem tudom eldönteni, élő személyről vagy gépről van-e szó. Nos, a másolatot
ez esetben sem nevezhetnénk a szó igazi értelmében embernek” *– magyarázta
Gájer László. Béres Tamás ugyanakkor úgy vélte: elképzelhető, hogy a
mesterséges intelligencia algoritmusa egyszer olyan fokú komplexitást ér
el, amikor már nem leszünk képesek átlátni a működését, és hogy mit miért
tesz – vagyis ha nem is emberként, de kvázi emberszerűen cselekszik. Ekkor
pedig szerinte akár metaforikusan az így működő gépre rá lehet mondani,
hogy humanoid módon cselekszik. Emellett *szükség lehet olyan ipari
sztenderdek felállítására, amelyek valamiféle erkölcsi kódexet adnak* *a
géphez, annak megállapítására, hogy az mit tehet és mit nem.*

A záróelőadásban Tóth L. Viktor csillagász a világegyetem működésének
összefüggéseibe helyezte a mesterséges intelligencia kérdését, azt
taglalva, hogy kimutatható-e valamiféle értelem, illetve rendezőelv az
univerzumban. Kiss Ulrich pedig búcsúzásként bejelentette:* a téma égető
voltára való tekintettel a Management by Jesus, az Érme Üzleti Hálózat és a
Szent Ignác Szakkollégium műhelymunkában tervezi folytatni a terület
vizsgálatát – hogy immár ne csak kérdések, hanem válaszok is
megszülethessenek a legnagyobb dilemmákra*.

Forrás és fotó: Jezsuita.hu
<https://jezsuita.hu/merlegen-a-mesterseges-intelligencia-jo-e-ha-a-mcdonaldsban-robotok-szolgalnak-ki/>

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181013/11385315/attachment.html>