[Grem] A Harari-jelenség
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2018. Okt. 2., K, 20:31:10 CEST
Sztárértelmiségiekről, avagy a Harari-jelenségről
<http://mandiner.hu/cikk/20181002_t_szabo_csaba_sztarertelmisegiekrol_avagy_a_hariri_jelensegrol>
2018. október 2. 09:48
T. Szabó Csaba
Maszol.ro
<http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/102407-t-szabo-csaba-sztarertelmisegiek-avagy-a-harari-jelensegr-l?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810>
http://mandiner.hu/cikk/20181002_t_szabo_csaba_sztarertelmisegiekrol_avagy_a_hariri_jelensegrol
*Kötetét Angela Merkel, Barack Obama vagy éppen Emmanuel Macron szorongatja
fotókon, díszelőadásait nem nemzetközi történész-konferenciákon, hanem a
világgazdasági fórumon tartja. *
„*Yuval Noah Harari izraeli történész ma alighanem a világ legismertebb,
legfelkapottabb sztárértelmiségije és minden kétséget kizáróan, a
legolvasottabb kortárs történész. 2011-ben megjelent kötete a Homo Sapiens
az emberiség történetét foglalja össze egyetlen kötetben és alig hét év
alatt nyolcmillió példányban kelt el.* Kevés olyan történész van még,
akinek könyvét milliós példányszámban tudják eladni. Harrari azóta két
újabb kötetet is piacra dobott (Homo Deus és 21 lecke a 21. század
számára), mindkettő hasonló sikert aratva a nagyközönség körében. A kérdés
azonnal felmerül: mi a titka Hararinak? Mitől lesz ma egy történész ennyire
népszerű és mi az előnye valamint hátránya annak, ha egy közértelmiségi
globális szereplővé és »influencerré«, generációk gondolkodását meghatározó
személyiséggé válik?
*Doktori tanulmányait követően visszatért Izraelbe, ahol főleg középkori és
hadtörténeti témájú, kevésbé ismert kötetein dolgozott 2004 és 2008 között.
Izraelben több posztdoktorális ösztöndíjban részesült és a jeruzsálemi
Héber Egyetem oktatója lett. Hadtörténeti munkái a szűkebb, szakmai
körökben ha minden igaz, ismert és elismert dolgozatoknak számítottak
akkor. *Eddig tehát Harari élete és tudományos pályafutása nem sokban
különbözne bármelyik, Oxfordban végzett kutatóétól. *Külföldi tanulmányai
után hazatért és otthon kamatoztatta tudását. Neki azért mázlija volt, hisz
egykori alma matere visszafogadta több évnyi távollét után.* Mifelénk,
közép-kelet európai viszonylatban ez sokkal nehezebben menne például.
*Ám 2008 és 2011 között Haririval történt valami.* A szaktörténészi
munkától eltávolodva, egykori oxfordi és az angolszász történészoktatásra
jellemző globális történelem-szemléletet kiaknázva, az akkor *még csak
harmincas évei elején járó történész úgy döntött, hogy „világhírnévre” tör.
*Mint a mesékben. Nem tudni persze, hogy 2011-ben héber nyelven megjelent
Homo Sapiens című munkájával a szerző valóban már a globális piacra
készült-e, bár a kötet tartalmát és üzeneteit nézve elég nagy a
valószínűsége ennek. A kötet első angol kiadása 2014-ben jelent meg a
Harvill Secker kiadónál, és ezzel berobbant a nemzetközi piacra. A kötet
népszerűségét három fő komponens adja: a téma (világtörténelem röviden,
botrányos és meghökkentő kijelentésekkel és grandiózus, mindenkire
vonatkozó kérdésekkel), a kiadó (globális piac, több száz könyvesboltban
jelen van) és egy férj, aki órákat tölt naponta azzal, hogy Harari imázsát
a kortárs marketing-fogások és szabályokat követve építse, ápolja.
*A kötet csúsztatásait, felsorolhatatlanul sok aprócska hibáit, logikai
buktatóit és ugrásait* meglehet* csak a történészek vagy a felsorolt
tudományágakban jártas szakemberek fogják észrevenni. **Hariri
értelemszerűen 2011 óta nem** nekik *– nem nekünk, történészeknek –* ír
már.* Legalábbis nem elsősorban nekünk, *hanem a globális nagyközönségnek*.
Ki mert lépni a szakmai elefántcsonttoronyból, ám ezzel ugyanakkor el is
szakadt történészi köreitől és szűk szakmájától. *Harmadik kötetét Angela
Merkel, Barack Obama vagy éppen Emmanuel Macron szorongatja fotókon,
díszelőadásait nem** nemzetközi történész-konferenciákon,* *hanem a
világgazdasági fórumon tartja. Politikai, filozófiai guru lett, az új
baloldali nyugati ifjúság egyik szellemi titánja.*”
*Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el
<http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/102407-t-szabo-csaba-sztarertelmisegiek-avagy-a-harari-jelensegr-l?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201810>.*
<http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/102407-t-szabo-csaba-sztarertelmisegiek-avagy-a-harari-jelensegr-l>
külföld <http://mandiner.hu/tag/kulfold/> | vélemény
<http://mandiner.hu/tag/velemeny/> | tö <http://mandiner.hu/tag/tortenelem/>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181002/fdeefcb5/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról