[Grem] Fw: Amit a törökről tudni illik...

László Baják laszlo.bajak at gmail.com
2018. Nov. 25., V, 22:36:02 CET


Nem túl objektív, inkább sok szempontból torzító írás.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Almásy László Attila <almasy.l.a at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2018. nov.
25., V, 22:08):

>
>
>
> Kaptam, küldöm. Üdv.: Almásy László Attila
>
>
>
>
>
>                                                       *Szulejmán szultán* (Kulcsár
> Árpád történész)
>
> Az iskolákban nem tanítják,  a 150 évről rózsás képek alakultak ki mára!
> Ismerjük meg mi is az igazság!  Budáról ellopott iratokat  az isztambuli
> múzeumban magyar kutató nem kutathatja! Az anyagokat nem adják át a mai
> percig.
>
> *Kiegészítés**:*
>
> - A török uralom alatt Magyarország népessége kb. 4 millióról 1,5 millió
> főre csökkent.
>
> - A 8. pont miatti szemlélet eredménye, hogy a török katonák kisajtoltak a
> meghódítottakból annyi  jövedelmet, amennyit csak tudtak.
>
> - A török hadsereg téli ruhával nem rendelkezett, ezért felénk csak jó
> időben tudott hadat viselni. A fel- és visszavonulási sebességet ismerve,
> észak felé nem tudott már lényegesen messzebb hódítani, mert a közeledő
> őszi rossz idő miatt vissza kellett vonulniuk délre, csak a rendfenntartó
> embereik maradtak itt. A szultán minden évben más felé hódított. A
> Habsburgok ellenfelei (Velenceiek, franciák stb) is befolyásolták a
> szultánt, hogy mikor indítson háborút ellenünk.
>
>
> -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
>
> *Tíz tény, amit talán nem tudott Szulejmán szultánról*
>
> Szigetváron, a török ostrom 450. évfordulóján nem a hős várvédő Zrínyi
> Miklósnak, hanem elsősorban a hódítóként érkező Szulejmán szultánnak
> kívánnak - több sajtóhír szerint török és magyar kormányzati támogatással -
> emléket állítani. Újra felépítenék többek között az úgynevezett csonka
> minaretet, és zarándokhelyet hoznának létre az ostrom közben elhunyt török
> uralkodó tiszteletére. Szulejmánra a török történelem - beleértve a mai
> török vezetést - az Oszmán Birodalom legnagyobb hódítójaként tekint. Ennek
> az árát azonban elsősorban Magyarország fizette meg: a szultán nemzetünk
> egyik legkönyörtelenebb pusztítója volt, akinek gyilkos terrorja
> évszázadokkal megelőzte az Iszlám Állam és más terrorosztagok véres
> hódításait. A Hetek cikke.
>
> *1. **Nevéhez fűződik az önálló magyar államiság megdöntése, amely a
> magyar történelmet évszázadokra kényszerpályára szorította.* Miután az
> általa irányított mohácsi csatában megsemmisítette a magyar haderőt, és II.
> Lajos király életét vesztette, majd 1541-ben elfoglalta a fővárost, Budát,
> ennek következtében megszűnt a királyi udvar, így Magyarország irányítása
> hosszú időre külföldre, Bécsbe helyeződött, ami számos súlyos
> következménnyel járt.
>
> *2. **A tények alapján ő tekinthető Magyarország egyik legnagyobb
> pusztítójának az ország 1100 éves történelme során.* Uralkodása a
> szakadatlan háború és rombolás negyvenöt esztendejét jelentette az
> országnak. Ilyen hosszú időn át tartó hatalmas mértékű pusztítást az ország
> egyetlen ellensége sem okozott. A Batu kán vezette tatárjárás egy bő éven
> át tartott 1241-42-ben. A náci német megszállás, a nyilas rémuralom és a
> szovjet felszabadítás pusztításai is egy borzalmas esztendőn át tartottak
> 1944 tavaszától 1945 tavaszáig. Szulejmán első hadjáratát 1521-ben azonnal
> Magyarország ellen indította. Élete utolsó hadjáratát is ez ellen a föld
> ellen vezette már súlyos betegen 1566-ban, és Szigetvár ostroma során
> fejezte be földi pályafutását 72 éves korában. Egyik legfőbb életcéljának
> Magyarország leigázását tekintette: 1521 és 1566 között hét hatalmas
> hadjáratot indított Magyarország újabb és újabb területeinek
> bekebelezéséért. Hadműveletei során falvak százait gyújtatta fel, városok
> hosszú sorát lövette rommá, égettette fel. Ez történt Szigetvárral is,
> amelynek első módszeres szétlövetője, felégetője, lerombolója éppen
> Szulejmán volt. Ezért megdöbbentő, ha az ő tiszteletére akarnak napjainkban
> dzsámit és minaretet emelni Szigetváron.
>
> Szulejmán seregének pusztításairól egybehangzó leírásokat adnak a korabeli
> török és magyar beszámolók. A szultán győzelmi jelentése az 1526-os
> hadjárattal kapcsolatban a következőket mondja: "A hit harcosai elszéledvén
> az országnak minden része és tájéka felé, bárhol találták az alávaló
> gyaurokat, akár mezőn, akár hegyekben, közülük a férfiakat a kardok és
> nyilak áldozataivá tették, a nőket és gyermekeket pedig fogságba hurcolták,
> lakóhelyeiket feldúlták és felégették, s ők maguk megrakodtak töménytelen
> zsákmánnyal és mindenféle javakkal."
>
> 1532-ben Brodarics István, a mohácsi csatát is megjárt királyi kancellár,
> akit Szapolyai János király a Bécs elleni hadjáratából visszavonuló
> Szulejmánhoz küldött tárgyalni, a látottak alapján a következőket
> jelentette a szultáni sereg pusztításairól: "Szörnyen romboltak, égettek és
> öldököltek, az embereket korra és nemre tekintet nélkül elhurcolták."
>
> *3. **A szultán emberéletben is hatalmas veszteségeket okozott
> Magyarországnak.* Uralkodásának négy és fél évtizede alatt a nem szűnő
> háború és pusztítás során magyarok tízezreit ölték meg, és százezres
> nagyságrendben hurcolták el őket rabszolgaságba az országból. 1530 őszén
> Oláh Miklós, Mária királynénak, II. Lajos özvegyének titkára a
> következő­képpen számolt be Erasmusnak, a híres humanistának Mehmed bég,
> nándorfehérvári kapitány Magyarországra betört tízezres seregének
> pusztításairól: ". a teherbíróbb, életerősebb férfiakat és ifjakat,
> tizenötezernél többet fogolyként Törökországba indított. Amikor Thurzó a
> török eltakarodása után kiment, hogy szemügyre vegye, milyen
> kegyetlenségeket követtek el, több mint ötszáz, részben karddal
> lemészárolt, részben földhöz csapdosott kisgyereket talált ott holtan.
> Talált közöttük ötvenet, akik még úgy-ahogy lélegeztek, ezeket - mélyen
> megrendülve a félholt apróságok iránti szánalomtól és a törökök
> bestialitása miatt - kocsin várába, Semptére vitette."
>
> *4. **A szultáni iratokban rendszeresen megvető, becsmérlő hangnemben
> beszélt Magyarország lakosairól.* A Mohács utáni győzelmi jelentésében
> például a magyarokat a következő szavakkal minősítette: "szemtelen és
> becstelen magyarság", "alávaló átkozottak","feslett életű gonoszok",
> "tévhitben élő gazok", a magyar katonákat pedig "ördöggel cimboráló
> dögök"-nek nevezte.
>
> *5**. Látványos külsőségek között mészároltatta le magyar hadifoglyok
> ezreit.* A magyar hadifoglyok tömeges lenyakazására a mohácsi csatát
> követő napon került sor, Szulejmán győzel­mi ünnepének keretében. A szultán
> arannyal bevont trónusán ülve fogadta főtisztjeinek kézcsókjait és
> osztogatta számukra a kitüntetéseket, majd a vörös szultáni sátor körül
> felsorakozó oszmán vezérkar tagjai elé odavezették a mintegy kétezer láncra
> vert magyar hadifoglyot és valamennyiüknek fejét vették. Meg kell jegyezni,
> hogy Szulejmánnak ez a brutális tette messze felülmúlja napjaink Iszlám
> Államának eddigi legkegyetlenebb tömeges kivégzését, amelynek során mintegy
> kétszázötven foglyot nyakaztak le.
>
> *6. **Az ország lakossága ellen tudatosan alkalmazta a megfélemlítés
> fegyverét.* Ezt nemcsak katonai megfontolásból tette, hanem ezt diktálta
> számára vallása is. A Korán 8. szúrájának (fejezetének) 60. verse ugyanis
> arra szólítja fel az iszlám követőit a nem muszlim emberekre vonatkozóan,
> hogy "keltsetek félelmet bennük!" Seregének szerves részét alkották a
> könnyűlovas martalóc csapatok, az akindzsik, akiknek a neve is azt jelenti:
> "égető, dúló". E "hitharcosok" borzalmas pusztításai, brutális
> kegyetlenkedései nem csupán a zsákmányszerzést szolgálták, hanem azt is,
> hogy az újabb és újabb területek megszerzését félelemkeltéssel is
> előkészítsék. Várak, városok feladását is kegyetlen fenyegetésekkel
> igyekeztek siettetni.
>
> A már elfoglalt területek lakosságát is félelemben kívánták tartani. Az
> adók serény beszolgáltatása érdekében nem egyszer "nyársba vonással", azaz
> karóba húzással fenyegették meg a késlekedő falvakat, elrettentésül
> hivatkozva olyan falvakra, ahol már beváltották fenyegetésüket.
>
> *7. **Az uralma alá került hatalmas területen példátlan és szisztematikus
> rablás zajlott,* amelyhez foghatót se előtte, se utána egyetlen hódító
> hatalom sem hajtott végre az országban. Minden nemesember, városi polgár és
> a keresztény egyház is elvesztette a föld tulajdonjogát. Az összes föld
> egyedüli birtokosa a szultán lett. Az elfoglalt országrész mintegy 80
> százalékát katonai szolgálat fejében török lovaskatonák kapták meg, ezek
> főleg a falvak területei voltak. A meghódított területek legértékesebb
> része, mintegy 20 százaléka a török kincstár kezelésébe került. Ide
> elsősorban a külön­böző városok tartoztak. Mindez többnyire a települések
> hanyatlását eredményezte. Mivel a török kormányzat számára a jól
> karbantartott, gondozott város képe nem jelentett értéket, a városok hamar
> nagyon elhanyagolt, lepusztult állapotba kerültek.
>
> Jól mutatja ezt az egykori királyi főváros, majd az egész hódoltság
> központjává tett Buda állapotát bemutató leírás 1555-ből.
>
> A Fugger bankház megbízottja Hans Dernschwam a következőket írta az
> egykori polgárházak, paloták látványáról: "A házak sorban, egymás után
> beomlanak. Építkezésnek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó
> meghúzhassa magát az eső és a hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat
> istállószerűen kőből-agyagból-fából összeeszkábált cellák tömegére
> darabolták fel. Pincékre nincs szükségük. Ezeket szeméttel töltötték meg.
> Saját házának senki sem ura és gazdája. A házak egytől egyig disznóólakká
> váltak. Annyira körülépítették őket, hogy az ember jószerivel rá sem ismer
> a kapukra és a nagy hintóbejárókra. Ugyanis a házak elé - mi több, a
> házakhoz tapasztva - ereszalját, zsibárus bódékat építettek, melyekben a
> kéz­művesek török módi szerint a nyílt utcán ülnek és dolgoznak. A Fugger
> urak házában most a török kincstartó lakik. A ház előtt fából épített
> lóistálló, amely egészen a városházáig elnyúlik."
>
> *8**. Az általa elfoglalt területeken a megmaradt lakosság súlyos és
> tartós elszegényítését eredményező gazdasági berendezkedést honosított meg.*
> Egyrészt ő vezette be a szpáhi rendszert. A magyar tulajdonosoktól elvett
> földek döntő részét katonai szolgálat fejében használó szpáhik egyike sem
> tudhatta, hogy mikor helyezik át másik birtokra, ezért nem fektetett be a
> gazdaságába, nem fejlesztette birtokát, hanem abban volt érdekelt, hogy
> amíg ő használja az adott birtoktestet, addig is minél nagyobb hasznot
> tudjon belőle húzni. Ez kíméletlen rablógazdálkodáshoz vezetett szerte a
> hódoltság területén. A szpáhi földesurak a jobbágyoktól nemcsak
> pénzjáradékot és különféle terményjáradékot szedtek, hanem a
> legkülön­bözőbb egyéb címeken is igyekeztek pénzt kisajtolni tőlük. Így
> például házasságkötéskor fizetni kellett a menyasszonyért stb. A török
> földesurak mellett nagy nyomorgatója volt az itt élő lakosságnak Szulejmán
> török államapparátusa is.
>
> Jól mutatja ezt, hogy az állami adó török nevéből a "haradzs"-ból új
> magyar kifejezés született, a "harácsolni".
>
> *9. **Tudatos megtévesztéssel, barátságot színlelve, tárgyalás ürügyén*
> hívatta magához 1541-ben a csecsemő János Zsigmond magyar király egyik
> gyámját, Török Bálintot, hogy ott elfogja és az isztambuli hírhedt
> Héttoronyba zárassa élete végéig. Kínálkozik a történelmi párhuzam, hogy az
> 1956-os forradalom idején a szovjetek szintén tárgyalás ürügyén hívatták
> főhadiszállásukra Maléter Pál honvédelmi minisztert, hogy aztán a
> tárgyalások megkezdése után Szerov tábornok, a KGB elnöke berontva a
> terembe fogságba vitesse a magyar vezetőt.
>
> *10. **Ellensége, pusztítója és elnyomója volt a kereszténységnek.* A
> keresztény templomok egy részét már a hódító hadjáratok során
> elpusztíttatta. A megmaradottak jelentős részét mecsetekké, illetve
> dzsámikká alakíttatta, de voltak olyanok is, amelyeket istállóvá tettek. A
> keresztények kezén hagyott templomok használatáért tetemes összegeket
> kellett fizetni a török hatóságoknak. A harangok használatát mindenütt
> megtiltották. Új templom építését, a régiek kijavítását csak hitványabb
> anyagokból engedték és torony nélkül.
>
> És ennek akarnak emlékművet állítani? És pont Szigetváron?
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181125/3eb0a8bb/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról