[Grem] Vallásgyakorlóból Istennel kapcsolatba lépő emberré válni – „A belső várkastély”-ról

[Rita Kunsay-Sipos]

https://www.magyarkurir.hu/hirek/vallasgyakorlobol-
istennel-kapcsolatba-lepo-emberre-valni


Vallásgyakorlóból Istennel kapcsolatba lépő emberré válni – „A belső
várkastély”-ról a D18-ban
2018. január 27. szombat 20:20
A budapesti D18-as könyvesbolt-kávézó előadás-sorozatot indított Avilai
Nagy Szent Teréz „A belső várkastély” című műve alapján. A harmadik
előadást január 26-án, pénteken este tartották, az előadók ezúttal is Béri
Renátó kármelita szerzetes, lelkigondozó és Baráth Évi mentálhigiénés orvos
voltak.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2324.jpg>
*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

Avilai Nagy Szent Teréz *A belső várkastély* című könyvében a történelem
során először és azóta is egyedülállóan adott összefoglalást a keresztény
misztika teljességéről. Hét lakásra osztotta fel a várkastélyt, ezek
szimbólumok, a lelki élet modelljei. Béri Renátó, utalva a két korábbi
előadás témájára, felidézte: az első lakásban Teréz az önismeret
fontosságát emeli ki, ahhoz ugyanis, hogy megismerhessük Istent, először
önmagunkkal kell tisztában lennünk. Az első lakás az önismeret lakása volt.
Én vagyok, akiben az engem szerető Isten lakik. A második lakásban az
Istennel való kapcsolat hirtelen nehézzé válik. A lélek elkezd fejlődni, és
közben krízishelyzetbe kerül, átalakulnak az érzések. A legnagyobb krízis a
szembenézés önmagunk sötétségével. Ez arra késztethet bennünket, hogy
forduljunk vissza az első lakásba. Ahhoz, hogy teljesen ráhagyatkozzak
Istenre, erős elhatározottságra van szükség. A lényeg, hogy bármilyen
megpróbáltatásokkal kell is szembesülnöm, határozzam el, hogy semmi pénzért
nem fordulok vissza.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2267.jpg>

A harmadik lakás a farizeizmus, a képmutatás, a középszerűség lakása. A
farizeizmus ugyanúgy jelen van ma is az Egyházban és a mindennapi
életünkben, mint Jézus korában – mondta Béri Renátó. – Mit jelent ez? A
vallási cselekedetek, törvények abszolutizálását. Isten elől menekülünk a
templomba, a gyónásba, az imádságba. Ezért nem is találkozunk Istennel.
Kettős életet élünk: külsőleg szép a vallási életünk, de belül egészen
mások vagyunk.

Együtt élni a zárt ajtók mögött a farizeussal keresztút – állapította meg
az előadó, példaként említve az evangéliumból az önmagát bűnösnek tartó
vámos és a gőgös farizeus esetét. Béri Renátó figyelmeztetett: ez a kettős
élet a leghatékonyabb antievangelizáció. A mindennapi életben, emberi
kapcsolatainkban ugyanis pillanatokon belül lelepleződünk, és ezzel elűzzük
Istentől embertársainkat. Ha nem vigyázunk, egész életünkben
beleragadhatunk ebbe. Megrögzötten hajtogatjuk: nem vagyok én olyan rossz
ember, nem én szerepelek a címlapokon, mint valami rettenetes bűn
elkövetője. Betartom a vallási előírásokat, nincs velem semmi különösebb
baj...

A kármelita szerzetes rámutatott: a harmadik lakásban a vallásgyakorlat áll
szemben a kapcsolati kereszténységgel. Mindkettőre szükség van, de létezhet
vallásgyakorlat istenkapcsolat nélkül. Renátó atya idézett *A belső
várkastély*ból: „De egy dologra figyelmeztetlek benneteket: azért, mert
ilyenek vagytok, és ilyen Anyátok (vagyis Szűz Mária – *a szerk.*) van, még
nem vagytok biztonságban. Hiszen nagyon szent volt Dávid, és látjátok,
milyen lett Salamon. Ne bizakodjatok az elzártságban és a vezeklésben,
amelyben éltek, és ne nyugtasson meg az, hogy mindig Istennel társalogtok,
és folyamatosan az imádságban gyakoroljátok magatokat, és olyannyira
visszavonultok a világ dolgaitól, amelyektől állításotok szerint irtóztok.
Mindez jó…, de nem elég…”

Béri Renátó kulcsszónak nevezte a biztonságot. A kérdés, hogy miben találom
ezt meg: a vallásgyakorlásban vagy az istenkapcsolatomban? Ha csak az
előbbiben, akkor a vallás védőpajzs lesz, menekülővonal Istennel szemben. A
puszta vallásgyakorlat lehet elhárítás, védekezés, hogy ne kelljen
szembesülnöm Istennel és önmagammal, gyengeségeimmel, hibáimmal. Az előadó
Szent Pált hozta fel példának, aki vallásgyakorlóként embereket üldözött,
majd hívővé vált, amikor találkozott Istennel és önmagával.

Ma azonban nem ez a jellemző, hanem a „Ringasd el magad” vallásosság –
utalt Renátó atya a *Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról* című
musical egyik híres betétdalára. – A vallásgyakorlók többsége vallja: nem
kell fejlődnöm, minden rendben van, hiszen misére járok, gyónok, áldozok. A
gonosz lélek legnagyobb fegyverténye, hogy képes elhitetni ezt emberek
tömegével. Egyesek a templomba menekülnek Isten elől, mások a kocsmába, de
utóbbiak legalább elismerik ezt.

Talán nem véletlen, hogy csak ritkán idézzük az evangéliumból Jézusnak a
főpapokhoz és farizeusokhoz intézett szavait: „Az utcanők és a vámosok
megelőznek benneteket a mennyek országában.” Ők ugyanis tudják magukról,
hogy megváltásra szoruló, nyomorult lelkek – tette hozzá Béri Renátó. Majd
ezt kérdezte: Hogy lehet kijönni a harmadik lakásból?

Teréz a gazdag ifjú példáját említi, aki minden törvényt megtartott, de
érezte, valami még hiányzik az életéből. S bár nem követte Jézust, valami
megmozdult a lelkében. Ha egy vallásgyakorló érzi ezt a hiányérzetet, akkor
előbb-utóbb ki fog jönni a harmadik lakásból. Ehhez valódi megtérésre van
szükség, a gondolkodásmódunk megváltozására, az önmagunkról alkotott
bálványkép elvetésére, bensőséges kapcsolatra Istennel, önmagunkkal való
őszinte szembenézésre. Ha ki merjük mondani, hogy folyamatosan fejlődnünk
kell a hitben, életünk végéig, akkor meg vagyunk mentve, vallásgyakorlóból
Istennel kapcsolatba lépő emberré válunk. Teréz erről ad nekünk útmutatót *A
belső várkastély*ban – fejezte be előadását a kármelita szerzetes.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2275.jpg>

Baráth Évi emlékeztetett rá, hogy Teréz azt javasolja, ha lehetséges,
kerüljük el a harmadik lakást, de az előadó szerint ez nem lehetséges,
ugyanis ez a nagybetűs élet. Inkább azt kell megértenünk, hogy miről is van
szó.

Brené Brown amerikai pszichológus szégyenről és sebezhetőségről írt könyvét
elemezve Baráth Évi kiemelte, hogy a sebezhetőség egyetemes, nem gyengeség,
hanem kincs. Ez azt is jelenti, hogy sebzettek vagyunk. A szégyenérzet
pedig el akarja hitetni velünk, hogy rosszak vagyunk, ami egyaránt
akadályoz bennünket az emberi kapcsolatainkban és az Istennel való
kapcsolatunkban is.

Teréz a harmadik lakásban azt mondja, hogy a lélek kezdi magát jól érezni,
vallásilag rendben van, de ennek a lakásnak a veszélye az ítélet. Hiányzik
a személyes kapcsolat Istennel, és ezáltal rögzülhet benne a tévhit, hogy
én rendben vagyok Istennel, de a másik nem – mutatott rá a mentálhigiénés
orvos, aki szintén megemlítette az evangéliumból a vámos és a farizeus
példáját. A farizeus gőgös magatartása nemcsak a vallásos emberekre
jellemző, hanem mindazokra, akik azt hiszik magukról, hogy megérkeztek,
nincs szükségük gyógyulásra, fejlődésre, nincs bennük empátia mások
gyengeségei iránt, csak ítélkezni tudnak. A vámos viszont beismeri saját
vétkeit, tudja, hogy gyógyulásra szoruló lélek, szüksége van Isten irgalmas
szeretetére. Ugyanúgy, ahogyan a házasságtörő asszonynak is. Jézus nem azt
mondja neki, hogy minden rendben van, hanem azt, hogy menj, és többet ne
vétkezz.

Ha átérzed annak fájdalmát, amit tettél, akkor vagy képes az újrakezdésre,
ha végiggondolod, hogyan jutottál ide. Jézus irgalmas szeretetébe
beletartozik a biztatás is: tudod másképp is csinálni. Teréz pedig azt
mondja *A belső várkastély*ban nővértársainak: nézzétek meg, honnan hová
jutottam Isten segítségével, ha nekem sikerült, nektek is sikerülni fog.
Örül annak, amit elért, és szeretné, ha a többiek is elérnék ezt. Ennek
alapja a szeretet és az a belső szabadság, ami Terézre jellemző volt –
emelte ki az előadó.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2320.jpg>

Baráth Évi arról is beszélt, hogyan lehet kijönni a harmadik lakásból Teréz
szerint. Ehhez le kell győzni a függőségeket, a nehéz érzéseket, félelmet a
betegségektől, a haláltól. Nagy kísértés a szégyen is, amikor elhiszem
magamról, hogy rossz vagyok. A kiút Teréznél az alázat, a helyes szeretet,
az irgalom és az igazság. Elfogadom, hogy sebezhető vagyok, tökéletlen,
vannak hibáim, melyekkel őszintén szembe kell néznem. Teréz sem túl soknak,
sem túl kevésnek nem gondolta magát, feltétlenül hitt Isten szerető
irgalmában és szeretetében. Hozzáfűzve ehhez az előadó leszögezte: Isten
irgalma határtalan, az Úr folyamatosan itt van a közelünkben, bennünk, arra
vágyik, hogy elfogadjuk a szeretetét. Ha megnyílunk előtte, válaszol.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
KAPCSOLÓDÓ KÉPGALÉRIA

   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2287.jpg>
   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2292.jpg>
   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2299.jpg>
   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2307.jpg>
   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2309.jpg>
   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2310.jpg>
   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2323.jpg>
   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2328.jpg>
   - <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=84467&v=1&img=o_IMG_2334.jpg>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180531/c7073353/attachment.html>