[Grem] (nincs tárgy)
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2018. Május. 12., Szo, 08:46:43 CEST
Nagyön köszönjük Mária néninek ezt a NAGYON ÉRTÉKES, ÖSSZEFOGLALÓ INTERJÚT
KÁSLER M.-sal.
Alább bemásolom a képekkel együtt, hogy moinél többen olvassák:
Emmi
„Célszerű a tízparancsolat szerint élni” – Kásler Miklós a Mandinernek
<http://mandiner.hu/cikk/20180511_kasler_miklos_interju>
2018. május 11. 13:30
*Írta: Partos Bence <http://mandiner.hu/szerzo/partos>*
Jó az, hogy az Emmi egyben marad? Mi lesz az orvoselvándorlással és a
budapesti kórházfejlesztésekkel? Mi lesz az oktatáspolitika lényege, mire
számíthatnak a pedagógusok? Mi az új ciklus kultúrpolitikai alapvetése? És
hogyan értette a tízparancsolat és az egészség összefüggéseit? Ezekről is
faggattuk Kásler Miklós onkológus orvosprofesszort, az Emberi Erőforrások
Minisztériumának új vezetőjét, aki azt is kifejtette: szerinte a
liberalizmus elérte a korlátait. Nagyinterjúnk.
*Vannak, akik szerint az Emmit újra el kellene osztani a hagyományos nagy
területekre, az egészségügyre, oktatásra, kultúrára, és így tovább. Ön
változtatna az Emmi jelenlegi szerkezetén, vagy ez a szuperminisztérium jól
van úgy, ahogy most van?*
Én nem nevezném szuperminisztériumnak. Elfogadom és helyesnek tartom, hogy
minden, ami az emberrel kapcsolatos, ami az emberi élet minőségét, a
családot, az oktatást, nevelést, az emberek egészségügyi állapotát és a
különböző képzéseket érinti, az egy tárcán belül maradjon. Ha visszanézünk
a magyar kormányzati struktúrákra, azt tapasztaljuk, hogy voltak időszakok,
amikor nagyon kevés miniszter alkotta a kormányt. Emlékszem olyan
minisztériumra, amikor az egészségügy egyetlen egység volt a
belügyminisztériumon belül. Itt
arról van szó, hogy az egyes részterületeket a megfelelő embereknek kell
vezetniük.
Lényegesnek tartom, hogy az emberközpontú, a családközpontú, a
nemzetközpontú, tehát az értékközpontú tevékenységeknek a harmonizációja
megtörténjen. Ennek a minisztériumnak én ebben látom az értelmét.
*Ha nem is hívjuk szuperminisztériumnak, azt azért kijelenthetjük, hogy ez
egy jó nagy szervezet. Hogyan fut neki egy ekkora minisztérium
irányításának? A szintén orvos elődje, Réthelyi Miklós két évig bírta. *
Én az értékalapú tevékenységeket fogom összehangolni az élet legkülönbözőbb
területeiről. Én erre vállalkoztam, erre kaptam felkérést. Az eddigi
tapasztalataim, a képességeim, az információim és a munkatársaim
segítségével ezt fogom végigvinni.
*Az egészségügy kapcsán lehetetlen lenne végig venni az összes fontos
kérdést, de azért beszéljünk a legégetőbb problémákról. Az egyik ilyen az
orvos- és ápoló-elvándorlás. Mit tervez tenni ezen a területen? *
Ezt egy rendkívül komplex, összetett jelenségnek gondolom. Rögtön
hozzátenném, hogy az elvándorlás üteme az elmúlt években jelentősen
csökkent.
*Úgy gondolja, ez azért van, mert olyan mértékben javult volna a pénzügyi
helyzetük Magyarországon? *
Egy orvos elvándorlása nem kizárólag pénzügyi kérdés, a körülmények
változtak.
Egy orvos elvándorlásának nagyon sok összetevője van.
Ilyen a viszonyulása a betegeihez, a viszonyulása a magyar társadalomhoz, a
hazájához. Hogyan érzi magát, mennyire becsülik őt meg? Mennyire van
lehetősége arra, hogy valóra váltsa a saját tudományos, orvosi
elképzeléseit? Ezt a kérdéskört több irányból kellene megközelíteni, de
értelemszerűen hozzá tartozik az anyagi háttér is. Fontos, hogy azok, akik
itthon maradnak, orvoshoz méltó életvitelt tudjanak folytatni. Egy orvosnak
is szüksége van a kikapcsolódásra, az olvasásra, az önképzésre és
továbbképzésre. Ugyanez igaz a nővérekre is, az egészségügyi
szakdolgozókra, az ő képzésükre is. Náluk talán a szociális problémák
jelentősebbek, de az ő esetükben is sok körülmény változott, változtak
például a bérek is. Mindenesetre úgy gondolom, rajtuk sokat segítene, ha a
szociális helyzetükön lehetne javítani.
*Például mivel? *
Például nővérszállások, nővérlakások biztosításával, vagy egyáltalán az
életvitel megkönnyítésével.
*Ön kísérletet fog tenni arra, hogy a most már külföldön praktizáló magyar
orvosokat hazacsalogassa? *
Igen, ugyanis itt a saját tapasztalatomra tudok hagyatkozni. Az Országos
Onkológiai Intézetbe nagyon sokan visszajöttek külföldről,
Nyugat-Európából vagy épp Amerikából, tehát nagyon jó helyekről is. Nos,
ennek biztos nem a fizetés volt az oka, hanem az a lehetőség, hogy itt
mindenki előtt teljesen szabad a pálya. Mindenki befuthatja azt a
tudományos karriert, amire vágyik, esetleg erre még nagyobb is az esélye,
mint Nyugat-Európában. Ne felejtsük el, hogy Nyugat-Európában hátrányok
ezen a területen is épp úgy vannak, mint előnyök. Összességében, ha
Magyarországon az egészségügyi dolgozók tekintetében az állandó támadások
helyett a megbecsültség dominálna, ha az ellenzék nem a negatív kivételek
kiragadásával foglalkozna, hanem azzal a tisztelettel, ami kijár azoknak,
akik az életüket a többi embertársuk gyógyítására, életmentésére áldozzák,
akkor ez sokat számítana az országhatárokon innen és túl dolgozó
egészségügyi szakemberek számára egyaránt. Annak kimondottan negatív
hatásai voltak, hogy most már két-három évtizede folyamatosan az
egészségügyi dolgozók vannak pellengérre állítva.
*Az igaz, hogy a magyar egészségügy egészének a negatív megítélése átragadt
a benne dolgozó kivételes szakemberekre is. Erről a káros jelenségről
korábban cikkeztünk a Mandineren
<http://mandiner.hu/cikk/20171229_van_ami_jo_a_magyar_egeszsegugyben?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201805>
is.*
Azt valóban jól látja, hogy nagyon káros hatásai vannak annak, amikor
azokról az orvosokról, nővérekről és asszisztensekről beszélnek méltatlan
módon, akiknél a munkaidőnek lényegében folyamatosnak kell lennie,
legalábbis a készenlét szintjén mindenféleképpen. Hiába járt le egy
orvosnak a munkaideje a műtét közben, nem dobhatja el a szikét.
Az egészségügyben dolgozók önfeláldozását nem lehet figyelmen kívül hagyni!
*Az egészségügyben vidéken tagadhatatlanul zajlik az infrastruktúra
fejlesztése, de minket az is érdekelne, hogy a budapestiek ebből mikor
fognak látni valamit? A Szent János Kórházban például már katasztrófafilmbe
illő a helyzet. *
Nagyon helyesnek tartom, hogy a fejlesztések vidéken kezdődtek el, ugyanis
ott voltak a legnagyobb gondok. Az infrastruktúra, a körülmények, a
műszerezettség lényegesebben rosszabb állapotban volt, mint Budapesten.
Most azonban megfordult a helyzet és a vidéki kórházaknak a műszerezettsége
sok esetben jobb, mint néhány budapesti intézményé. De hát ez így volt
helyes, először ott kellett segíteni, ahol a legnagyobb a baj, a
legsürgetőbb a kényszer. De nem kell kétségbe esni, a folyamat nem áll meg,
a budapesti kórházfejlesztések már el is kezdődtek több kórházban.
*Milyen tervek vannak a budapesti fejlesztésekre? *
Miután a kormány körülbelül ötszázmilliárd forinttal fejlesztette a vidéki
ellátórendszert,
most végre következhet a főváros.
De ez nem feltétlenül csak Budapestet jelenti, hanem a központi
agglomerációt is. Ez több millió embert fog érinteni. Három centrumkórház
fog kialakulni, óriási összegekért, de további, több tucat egészségügyi
intézménynek a felújítására és újak megépítésére fog sor kerülni.
Egyvalamit kijelenthetek: Budapest egészségügyi ellátását a megfelelő
szintre fogjuk felhozni. Egy olyan szintre, ami összehasonlítható lesz a
tőlünk nyugatabbra élő emberek ellátásával is.
*Már most, a következő négy évben? *
Ez egy nyolcéves folyamat, 2026-ig fog lezajlani. Természetesen én is
látom, hogy vannak olyan kórházak, amelyek nehezebb helyzetben vannak és
azonnali segítségre szorulnak. A központi kérdés azonban mindig az, hogy a
betegek legyenek ellátva. A súlypontokat így oda fogjuk helyezni, ahol e
cél teljesülése érdekében szükségesnek látjuk.
*Ha már a betegek ellátásánál járunk és ön szerint is ez a központi kérdés:
nem lehetne megoldani, hogy a sürgősségin ne kígyózzanak rendre hatalmas
sorok? Ez azért lényegesen hátráltatni tudja a betegek ellátását. *
A sürgősségi ellátás nagyon gyors beavatkozást igényel, ugyanis sokszor
valóban hosszú sorok várakoznak és az emberek közérzetét az is
befolyásolja, hogy mennyit kell várniuk az orvosra. Ők a várakozást úgy
élik meg, hogy kevés az orvos, pedig lehet, hogy nem erről van szó, hanem
arról, hogy kevés a rendelő.
*Az ön kinevezésétől sokan azt várják, hogy az Orbán-kormány nyolc év után
végre a kellő súllyal fog nekiugrani az egészségügy reformjának.*
Én nem látom azt, hogy az Orbán-kormány eddig ne helyezett volna kellő
súlyt az egészségügy fejlesztésére. Nincs az egészségügynek olyan
szegmense, ahol ne történtek volna változások. Jelentős változások.
*Mégis sokan még mindig elégedetlenek. *
Nem minden úgy van, ahogy az a médiában a kiragadott példákon keresztül
átjön. Nézze, én nagyon szívesen meginvitálom önt egy sétára itt az
Onkológiai Intézetben. Járjon körbe, nézzen itt körül és próbáljon hinni a
saját szemének. Elsősorban
a betegközpontúságnak, illetve a betegnek kijáró tiszteletnek kell érvényt
szerezni mindenhol.
Ebben az intézetben az a gyakorlat, hogy mindig a betegnek van igaza.
Nálunk a betegelégedettség kilencven százalék felett van, pedig olykor
vannak sorban állások is, bár a várakozási idő itt rendkívül alacsony. Ez
az egész az emberközpontúságról szól.
*Térjünk át az oktatásra! Korábban a kormány átfogó reformokat hajtott
végre az oktatásban és a KLIK lett a közoktatás új rendszere. Mi a
véleménye a KLIK-ről? *
Én nem szűkíteném le a KLIK-re, vagy a Klebelsberg Központra az oktatással
kapcsolatos elképzeléseket. Abból indulnék ki, hogy
én nem csak oktatásban gondolkozom, hanem nevelésben is.
Az értékalapú oktatás és nevelés lesz a cél, amiben a magyar kultúrának a
hihetetlen értékei is meg fognak jelenni. A nevelés kiemelt jelentőséggel
bír, mivel ha a gyerek nem találkozik a viselkedési formákkal, az emberhez
méltó életvitel ismertetésével, akkor ez egyértelműen értékveszteség az
egyén, a család és a nemzet számára is. Az oktatás és a nevelés kérdése nem
izolált terület. Az állami nevelés elkezdődik az óvodában és akkor
fejeződik be, amikor az illető valamely szinten megkapja a
végbizonyítványát. Utána belekerül egy kulturális közegbe, ahová viszi
magával azt, amit az iskolákban megtanult, de ha értékalapú az oktatása és
a nevelése, akkor tud disztingválni a rázúduló információk tömkelegében és
ki tudja magának választani azt, ami értékes. Én egész életemben
mindenolvasó voltam, majd miután megismertem a fontosabb szellemi
irányzatok lényegét, onnantól kezdve értékorientáltan válogattam meg az
engem érő tartalmakat.
*Milyen értékek mentén szeretné a közoktatást, köznevelést végezni? *
Azt szeretném, ha a magyar oktatásba az emberi méltóság mint output kerülne
be.
*A negyedik Orbán-kormány legfőbb célkitűzése a népességfogyás megállítása
lesz. Az értékalapú nevelésben igyekeznek majd hangsúlyozni a
gyermekvállalás fontosságát is? *
A népességfogyás megállítása valóban a legfontosabb feladat, aminek a
gyermekvállalással kapcsolatos motivációs aspektusai is vannak, így
értelemszerűen az oktatásban is meg kell jelennie ennek a témának.
Mindenesetre
a munka és a család nem kerülhet egymással szembe,
hanem azokat a megoldásokat kell preferálni, amik mindkettőt lehetővé
teszik.
*Mi a helyzet a pedagógusi fizetésemeléssel? Sokak a túlórák elvesztése és
az óraszám szerinti súlyozás hiánya miatt a korábbi fizetésemelések
ellenére sem keresnek több pénz. *
Korábban 50 százalékos béremelést hajtott már végre a kormány. A
béremeléssel párhuzamosan azt a szellemiséget várnánk el tőlük, hogy újra
szívvel-lélekkel tanítsanak. A tanároknak is olyan anyagi viszonyok között
kell élniük, hogy a munka mellett ki tudjanak kapcsolódni és képezni is
tudják magukat. A tanárok anyagi helyzetét munkaarányosan és
eredményarányosan folyamatosan rendezni kell, illetve meg kell teremteni
azokat a feltételeket, amelyek mentén a folyamatos pedagógus
továbbképzésben ők is értékeket kapjanak.
*Kultúrpolitika. A 21. században az egyik legérdekesebb szakpolitikai
kérdés, hogy valójában miben áll a mai korban a kultúrpolitika lényege.
Önnek mi a kultúrpolitikai hitvallása? *
Erre megint csak azt tudom mondani, amit már oly sokszor: én mindig az
értékekre hivatkozom. Én értéknek azt tartom, ami több generáción
keresztül, évszázadokon, évezredeken keresztül fennmarad, akár csak olyan
formában, mint a búvópatak. Időről időre eltűnik, olykor különböző
kényszerek hatására a föld alá kerül, de később ismételten felbukkan. Tehát
az emberiségnek és azon belül
Európának megvan a maga kulturális hagyománya.
Ezt semmiféle módon nem lehet elvitatni, ahogy azt sem, hogy az európai
kultúra középkori és újkori felvirágzásában az egyháznak rendkívüli szerepe
volt. A kultúrpolitikánkat végső soron azokra a sajátos, egyedülálló
gyökerekkel rendelkező magyar kulturális értékekre kell építeni, amik
ötvöződtek a fontos európai értékekkel is. A magyar kultúra egyértelműen
európai, azon belül is egy határozott, élénk, gyönyörű színfoltot képez.
*Hogyan fog kinézni a gyakorlatban az állami kultúrpolitika? *
Én a nemzeti intézményekre lényegesen több feladatot bíznék. Végigbeszélném
velük, hogy a hálózatukon keresztül hogyan tudnának részt venni a magyar
kultúra értékorientált irányításában. Gondolok itt például a Széchényi
Könyvtárra, a Nemzeti Színházra vagy az Országos Levéltárra.
*A nyugati, mainstream kultúrára manapság a liberális értékvilág a
jellemző. A személyes konzervatív nézeteit hogyan tervezi összeegyeztetni
ezzel a mai kultúrát meghatározó áramlattal? *
A konzervatív azt jelenti, hogy értékőrző. Léteznek örök értékek a
világban, amik például már a görög filozófiában is megjelentek és
gyakorlatilag azóta is részét képezik az emberi kultúrának. Ezek mellett
pedig voltak és lesznek is divatos elképzelések, amik jönnek-mennek.
Eltűnnek, majd mások jelennek meg helyettük. Ezek legtöbbször azért tűnnek
el, mert nem tudtak sokat mondani az emberekről, végső soron nem őket
fejezte ki.
A liberalizmus kapcsán is számtalan jel utal arra, hogy a kultúrában, a
szellemtörténetben elérte a korlátait.
*A sajtó erősen felkapta a tízparancsolat és a halálos betegségekről tett
kijelentését. A tízparancsolat egyes parancsaiból mégis milyen
megállapításokat lehet tenni a személyes egészségünkre vonatkozóan? *
Ha valakit érdekel ez a kérdéskör, ajánlom a Nemzeti Nagyvizitet, ami egy
hatkötetes sorozat. Több ezer oldal. Ott egy egész fejezetet szenteltünk
ennek a témának. Mindenesetre a tízparancsolat egy tökéletes törvénykönyv,
mert ha valaki betartja, akkor nem ütközik össze a törvénnyel. A
tízparancsolat tökéletes etikai kódex is, mert ha valaki betartja, nem
ütközik össze az embertársaival, a társadalommal. Végezetül pedig
népegészségügyi program is, mert annak betartásával számos súlyos
betegséget megelőzhetünk.
Az józan ésszel is belátható, hogy célszerű a tízparancsolat szerint élni.
Az ellenzéki sajtó heves támadásainak közepette én azt szeretném már végre
valakitől hallani, hogy a parancsolatok közül melyik az, amelyik
emberellenes? Melyik az, amelyik az ember hátrányát hangsúlyozza, bármiféle
értelemben? Ezzel kapcsolatban írhat bármit az ellenzéki sajtó, minőségi
jelzőket is ráaggathatnak, de ez ténykérdés. Egyébként az orvosok egy
jelenetős része végtelenül fel volt háborodva azon, ahogyan ezt a
kijelentésemet az ellenzéki sajtó interpretálta. Egyébként úgy vagyok vele,
hogy minél megalapozatlanabb módon támadják ezeket a kijelentéseimet, minél
nagyobb felhajtást akarnak köré keríteni, annál több ember kezd el ezzel a
témával foglalkozni, olyanok is, akiket eddig ez az egész nem érdekelt. Így
végső soron
ez a támadás rengeteg embert a tízparancsolat felé terelt,
aminek én kimondottan örülök. Ilyen értelemben hálás vagyok nekik, hogy
kiszúrták ezt a témát.
***
*Fotók: Renner Tamás*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180512/c7c7b46a/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról