[Grem] OV az új miniszterelnök: "Kormányom a három harmadot szolgálja majd"

[Emoke Greschik]

*Kormányom a három harmadot szolgálja majd *

*Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort csütörtökön az
Országgyűlés.*
https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html
Utoljára frissítve: 2018. május 10. 17:42
2018. május 10. 16:54
<https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109814-Kormanyom_a_harom_harmadot_szolgalja_majd_.html#>

A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget –* 134
igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők.*

*Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.*

Orbán Viktor – akit 1998, 2010 és 2014 után negyedszer választottak
kormányfővé – ezután esküt tett az Országgyűlésben.

*Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd*

*Orbán: mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk*

* Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és
harcolni fogunk a határok megvédéséért - jelentette ki Orbán Viktor
csütörtök délután a parlamentben*. A miniszterelnök beiktatási beszédében
hangsúlyozta:* szükségünk van az unióra, és az EU-nak is szüksége van ránk,
ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Kijelentette
azt is: kormánya a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya
lesz. Hangsúlyozta: tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban
elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan
országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.*

Orbán Viktor beszéde elején hangsúlyozta: a kormány a kétharmados
alkotmányos többség alapján áll, de *mindig a háromharmadot szolgálja majd.*

Szavai szerint a haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett
áll, és "szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy
kormánypártiak vagyunk". *Politikai ellenfeleinek azt ígérte: a pártharcban
a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de "ha támadnak bennünket (...),
olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten".*

"Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt" - jelentette
ki, köszönetet mondva egyúttal mindenkinek, aki részt vett a választáson,
különösen is azoknak, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak.

"Az elvégzett munka kellő önbizalmat adhat mindannyiunknak" - folytatta -,
"a hibajegyzékkel együtt is azt kívánjuk Magyarországnak, soha rosszabb
nyolc éve ne legyen". Szerinte ezt a választópolgárok is így gondolhatják,
ez húzódhat meg a mögött a prózai és matematikai tény mögött, hogy a
Fidesz-KDNP szövetségére többen szavaztak, mint a parlamentben ülő összes
többi pártra együttvéve. Előrevetítette: *a követező négy évben nagy
dolgokra fognak vállalkozni, "igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a
fejszénket. "Tudjuk azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy veréb lehet jobb,
mint egy túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni" *- fogalmazott.

Azt is mondta: régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint
éppen most. "A magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy
tervek megkövetelnek" - fogalmazott.

Szavai szerint *a magyarok már nemcsak abban hisznek, hogyha jól végzik a
dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap
jobb lehet.*

"Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk
legyen. (...) Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem
tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most
gondolkodnunk" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a felelős
kormányzás is ezt követeli meg, hiszen az EU következő költségvetése,
illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd. Közölte: mindig is egy
egységes korszaknak látta a 2010-2030 közötti 20 évet.
Jelezte: a ciklus végére elérheti a kormányon és az ellenzékben töltött
évek egyensúlyát - 16-16 év -, és "akkor még mindig csak döntetlenre állok
majd (...), de nem érjük be a döntetlennel" - tette világossá az
újraválasztott miniszterelnök.

Azzal folytatta, tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban
elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országa közé
tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

A kormányfő *lehetségesnek tartotta azt is, hogy az ország az új típusú
versenyképességi rangsorokban - amelyek nem a mennyiséget, hanem a
minőséget mérik - az öt legjobb uniós állam között legyen.*

"Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell
vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni" - fogalmazta
meg Orbán Viktor, aki ezzel *magyarázta a népesedési hanyatlás
megállítására tett vállalást, illetve azt, hogy Magyarország ismét emelkedő
pályára lépjen.*

Ismertette:* gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú
városokkal, az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi
utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új
napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés
élvonalába emelik majd Magyarországot.*

Rámutatott: a világexport 80 százalékát jelenleg 600 multinacionális cég
adja, ezért *magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket
kell hozni Magyarországra. Célként tűzte ki továbbá, hogy 50 százalékkal
növekedjen a hazai tulajdonú vállalatok részesedése a magyar exportból.*

Orbán Viktor* a népbetegségek** radikális visszaszorítása mellett foglalt
állást, jelezve: ennek érdekében nem riad vissza az egészségügy
ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.*

Azt is mondta, *felépítik az új magyar honvédséget is*. Ezzel
összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok
folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy "*az a nemzet, amely
nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi
távlatokban hibát követ el". **Különösen számít a fiatal és tehetséges
katonatisztekre* - hangoztatta.

A kormányfő ígéretet tett arra, hogy *gazdaságilag is megépítik a lélekben
és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok
fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is
összekapcsolják. "Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük
összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait"* -
közölte.

A célok között említette *Budapest régi nagyságának és fényének
visszaadását. Mint mondta, a nemzet fővárosára fontos szerep vár a
nemzetegyesítésben, Budapest minden magyaré, bármely pontján is éljen a
világnak.*



*Fotó: MTI/Kovács Tamás*

Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá
váró feladatnak, hogy megértesse, "új korszakba léptünk, és ez mindenkitől
változást követel". Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak
célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy "új
alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk". Új adórendszer, új
monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új
munkamorál - sorolta.

Beszélt arról, hogy *ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a
szellemi természetű vitákat. "A régi világrend szellemi hívei, anyagi
haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy
táborba sorakozva támadják az újítókat" - mondta, hozzátéve: "minél
sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink".*

"Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk*:
a liberális demokrácia korszaka véget ért", **alkalmatlan lett **arra, hogy
megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, **nem tudja
garantálni többé a fizikai biztonságot*, *és már nem tudja fenntartani **a
keresztény kultúrát *sem - fejtette ki, megjegyezve:* vannak Európában,
akik még "bütykölnek rajta", mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik,
hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg* - értékelt.

A kormányfő úgy fogalmazott,* a magyarok válasza* *a megváltozott világra *az,
hogy "a zátonyra futott liberális demokrácia helyett* inkább felépítettük a
21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát,
szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a
hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a
keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és
gyarapodására"*. *Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát
akarunk* - emelte ki.

Arról is beszélt, a kormánynak dolga* felkészíteni az országot az új
technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma
800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve - jelezte. Hozzátette azt is,
hogy az államadóssági ráta 17 százalékponttal alacsonyabb, mint az
euróövezet átlagáé, miközben azt a bért, "amiért 2010-ben 12 hónapot
dolgoztunk, most 8 hónap alatt hazavisszük".*

Azt is szem előtt kell tartani - folytatta -, hogy a magyarok megmaradása
nem automatikus, ezért abból kell kiindulni, hogy* "el lehet fogyni". A**
megmaradás életerő kérdése, ezért a magyar államnak és a mindenkori magyar
kormánynak stabilnak, erősnek és akcióképesnek kell lennie, "ez minden mást
megelőz,* minden mást felülír" - mondta.

Úgy fogalmazott, "
*egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja,
hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle". Jelezte:
szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa
legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi
és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. "Az elmúlt
években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, s jól
jár, aki együttműködik velünk"* - tette hozzá.

Szólt továbbá arról: *Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati
szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság
földrajzi meghatározottságát:** nyugatra a germán vaskancellárok földje,
keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek
találhatók*. Ezér*t a magyar politika nem szimpatizálhat a
demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és
azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit
sértegetik - figyelmeztetett.*

Kormánya azt az iskolát követi - mondta -, amely szerint *a magyarok soha
nem akartak szolganép lenni. "Kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem
nyughatnak. A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem
leszünk!"* - idézett a Nemzeti dalból, megjegyezve: ezt az esküt minden
magyar gyermek leteszi.

*"Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz"* -
hangsúlyozta.

Végül az EU-ról beszélt, kiemelve:* erős Európát, békét, kölcsönösen
előnyös megállapodásokat szeretnének. "Szükségünk van az unióra, és az
uniónak is szüksége van ránk" - tette hozzá a miniszterelnök, közölve:
minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek
szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra
vonatkozó "hagymázas rémálmait", s vissza kell térnie a realitások
talajára.*

Szavai szerint* Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták, politikusok
ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék,
"ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit
fogadunk be és kit nem"*. Úgy látja, *a migráció végül a nemzetek
felbomlásához vezet, s csak egyetlen nyílt társadalom marad egyetlen
egységes európai kormánnyal.* "*Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a
migráció ellen"* - közölte, megerősítve ugyanakkor, hogy kormánya mindennek
elszánt ellenzője.

*A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok, a politikai korrektség a
második, a harmadik pedig a kötelező betelepítési kvóta lenne* - fejtette
ki, úgy folytatva: annak érdekében, hogy "az az Európa, amelyet szeretünk,
és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az
önfelszámolás következő lépcsőfokára,* ki kell és ki is fogunk állni az
európai politika pástjára"*. "*Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk
a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért" -
közölte.*

*Orbán Viktor szavait úgy zárta: "most, hogy eskümet letettem, a nemzet
minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és
együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden
cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar
érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni".*

*Áder János köztársasági elnök gratulál Orbán Viktornak Fotó:
MTI/Koszticsák Szilárd*

*Orbán Viktor életrajza*

Orbán Viktor 1963. május 31-én született Székesfehérvárott. 1981-ben
érettségizett szülővárosában, a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. Az
ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1987-ben szerzett jogi diplomát. 1983-ban
egyik alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (mai
nevén: Bibó István Szakkollégiumnak), 1984-ben több társával együtt
létrehozták a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget.

Az egyetem befejezése után szociológus gyakornokként a Mezőgazdasági és
Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott, 1988
áprilisától tagja volt a Közép-Európa Kutatócsoportnak. 1989-90-ben az
oxfordi Pembroke College-ban a brit liberális politikai filozófia
történetét tanulmányozta
Alapító tagja az 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták
Szövetségének (Fidesz), amelynek nevét 1995 áprilisában Fidesz – Magyar
Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatták.
1988-89-ben a Fidesz egyik szóvivője, ugyanebben az időszakban, majd
1990-93-ban országos választmányának tagja volt. 1993-ban megválasztották a
Fidesz elnökének, a tisztséget 2000-ig, a pártelnöki és kormányfői poszt
szétválasztásáig töltötte be, 2003 óta ismét ő a párt elnöke.

1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a Hősök terén
elmondott beszéde nyomán országosan ismert politikussá vált. 1989 nyarán a
nemzeti kerekasztal tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal
tárgyalócsoportjának tagja volt.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1990-93-ban pártja parlamenti
frakciójának vezetője, 1994-1998 között az Országgyűlés európai integrációs
ügyek bizottságának elnöke volt.

1998. július 6. és 2002. május 27. között a Fidesz – Magyar Polgári Párt
vezette koalíciós kormány miniszterelnöke volt.

A 2002-es parlamenti választások után országgyűlési képviselőként
dolgozott, a 2002-es és a 2006-os parlamenti választásokon kormányfőjelölt
volt.
Miután a Fidesz-KDNP a 2010-es parlamenti választásokon kétharmados
többséget szerzett, az Országgyűlés 2010. május 29-én miniszterelnökké
választotta. A pártszövetség újabb kétharmados választási győzelme után,
2014. május 10-én az Országgyűlés ismét kormányfővé választotta. A 2018.
április 8-án tartott országgyűlési választásokon a Fidesz – Magyar Polgári
Szövetség és a KDNP magas választási részvétel mellett ismételten
kétharmados győzelmet aratott, így a következő kormány is Orbán Viktor
irányításával kezdheti meg a munkát.

1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke volt. 2002-ben
megválasztották az Európai Néppárt alelnökévé, ezt a tisztséget 2012-ig
töltötte be.
Számos nemzetközi elismerés birtokosa, egyebek mellett 2001 májusában az
American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság
Díját kapta meg Washingtonban. Ugyanabban az évben a francia Nemzeti
Érdemrend Nagykeresztjével és a Hanns Seidel Alapítvány Franz-Josef
Strauss-díjával is kitüntették, 2004-ben a Mérite Européen díj arany
fokozatával ismerték el az európai egység és a demokrácia érdekében
kifejtett tevékenységéért.
MTI
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180510/7af392c9/attachment.html>